Lehajtott fejjel – a gázai keresztények húsvétja

Néhány hónappal az izraeli háború után, egy egyre inkább iszlamizálódó társadalomban a gázai keresztények lehajtott fejjel ünnepeltek.

Néhány hónappal az izraeli háború után, egy egyre inkább iszlamizálódó társadalomban a gázai keresztények lehajtott fejjel ünnepeltek.

Az óváros szívében, a gázai római katolikus templomban felhangzik az ének. „A háború után a húsvét olyan nekünk, mint a vigasztalás" – mondja Manuel Moussalem atya. „Nehéz húsvéti hangulatba kerülnünk. Rengeteg a halott és a fedél nélkül maradt ember, az élet mégis megy tovább: ez a húsvét üzenete." – mondja egy családanya a hívek sorából. Egy másik, feketével elfátyolozott asszony a 25 éves fiáról beszél, akit egy rakéta ölt meg. A lövedék arra a házra esett, amelyik mellett a fia meghúzódott a múlt januári izraeli offenzíva idején.

A háború a gázai keresztényeket sem kímélte. Még egy okkal több, hogy elmenjenek innen. Azok közül, akik megkapják Izrael engedélyét, hogy átmehessenek Ciszjordániába, a legtöbben soha nem térnek vissza. „A háború óta sokan vándorolnak ki, de már a háború előtt is sok család elment – panaszolja egy fiatalember. – Ez aggasztó a közösségünk jövőjére nézve. Ez itt Krisztus földje. Itt kell maradnunk."

Gázában már csak két-háromszáz katolikus él. A keresztelők száma (a múlt évben 5) messze alulmarad az elvándorlók számához képest. A görög katolikus közösséget is hozzászámolva a Gázai keresztények alig kétezren vannak egy másfélmillió lakost számláló területen. „A katolikusok elvándorlását könnyű észrevenni, annyira kevesen vagyunk. De minden fiatal ki szeretne szabadulni ebből a börtönből, legyen akár muzulmán, akár keresztény. A keresztények sorsa épp ugyanolyan, mint bárki másé itt, Gázában." – mondja Constantin Dabbagh, a Közel-Keleti Egyházak Tanácsának elnöke. Hat gyermeke közül már csak két lánya él Gázában.

A partvidéket sújtó háború és blokád szörnyűségeit még súlyosbítja az egyre inkább iszlamizálódó társadalom nyomása. A nagypénteki keresztúton a hívek a gázai utcák helyett csak a templom körül mentek végig, hogy minél kevésbé keltsenek feltűnést. „Korábban a városban ment végig a körmenet, de ma már nem lenne biztonságos." – mondja az egyik hívő. Gázában a keresztények lehajtott fejjel járnak.

Egy másik fiatalember is bekapcsolódik, akitől legutóbbi útjáról hazatérve a Hamas rendőrei el akarták kobozni a szeszes italokat, amiket magával hozott. „Kérdeztem, van-e törvény, amely tiltja a szeszes ital behozatalát Gázába. A rendőr telefonált egyet, majd elengedett. A tilalmak gyakran csupán egyéni kezdeményezések. És aggódom, mert ezek céltáblái gyakran a keresztények, akiket sokak a nyugati világ szimbólumainak tartanak és őket teszik felelőssé minden bajukért."

Az ortodox templom melletti kis temetőben Rami Ayyad sírja fájdalmasan emlékeztet az iszlamisták túlkapásaira. Ez az ortodox fiatalember protestáns hitre tért, a Szent Biblia Társaság, egy baptista egyesület elnöke lett, majd 2007. októberben radikális iszlamisták elrabolták és megölték. Halála nagy megrendülés volt. A Hamas, aki a területet felügyeli, megígérte, hogy megbünteti a tetteseket. Másfél év elteltével a gyilkosok még mindig szabadlábon vannak.

La Croix/Magyar Kurír

Kép: www.evangelikus.hu