Lelki Egészség Világnap 2010

  A Magyar Pszichiátriai Társaság, a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány, valamint a Magyar Vöröskereszt, csatlakozva a Mentális Egészség Világszövetségének (World Federation for Mental Health) 150 országban zajló kampányához, 2010. október 10-én a Mentális Egészség Világnapján a krónikus betegségek (szívbetegségek, cukorbetegség, aszthma, mozgásszervi betegségek) és a lelki zavarok kapcsolatára hívja fel a társadalom figyelmét.

  A Magyar Pszichiátriai Társaság, a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány, valamint a Magyar Vöröskereszt, csatlakozva a Mentális Egészség Világszövetségének (World Federation for Mental Health) 150 országban zajló kampányához, 2010. október 10-én a Mentális Egészség Világnapján a krónikus betegségek (szívbetegségek, cukorbetegség, aszthma, mozgásszervi betegségek) és a lelki zavarok kapcsolatára hívja fel a társadalom figyelmét.

„Nincs egészség lelki egészség nélkül", írta 2007-ben Martin Prince, a neves népegészségtan professzor a legtekintélyesebb orvosi lapban, a Lancet-ben megjelenő híres cikkében. Ma már tudjuk, hogy a lelki egészség nemcsak a mindennapi jól-létünkhöz, karrierünk, családi, baráti kapcsolataink működtetéséhez szükséges: a lelki egészség hiánya a gyakori testi betegségek, elsősorban a szív-érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. Nem véletlen tehát, hogy a WHO és az EU népegészségügyi programjának is egyik legfontosabb területe a lelki egészség fejlesztése, és a pszichológiai, pszichiátriai zavarok megelőzése.

A mentális beteség napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi és társadalmi kihívása. Becslések szerint jelenleg kb. 50 millió ember – a népesség mintegy 11 százaléka – küzd mentális zavarokkal.

Ma a depresszió jelenti a leggyakoribb egészségi problémát több EU tagállamban, mivel 18,4 millió 18 és 65 év közötti ember szenved súlyos depresszióban. Az EU-ban, minden 9. percben öngyilkossággal ér véget egy élet, azaz évente 58.000 uniós polgár (az esetek háromnegyed részét férfiak követik el) vet véget életének önszántából. A becslések szerint az öngyilkossági kísérletek száma ennek tízszerese.

A mentális zavarok kb. fele serdülőkorban jelentkezik először. Mindemellett a fiatalok körében 10-20 százalékra tehető a lelki zavarban szenvedők aránya, ami még magasabb lehet a hátrányosabb helyzetű népességi csoportokban.

A mentális betegségek óriási gazdasági költséget is jelentenek: egyes becslések szerint ez az EU GDP-jének 3-4 százalékát is eléri. A neuropszichiátriai zavarok felelősek a fogyatékosságok egyharmadáért, a kórházi ellátási költségek 15 százalékáért, a gyógyszerköltségek közel egynegyedéért, a szociális munkások terhelésének feléért, és egyedül Nagy-Britanniában minden évben 90 millió munkanap kiesést jelentenek.

Az alábbi öt prioritási területen hívjuk fel a figyelmet a cselekvésre:

1. A lelki betegségek megelőzésének és kezelésének kiemelt prioritássá tétele, csakúgy mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió népegészségügyi programjában is.

1. Azonnali lépések megtétele a súlyos pszichiáter szakorvoshiány csökkentésére, és a mentális egészség területén dolgozó összes szakember (családorvos, pszichiáter, pszichológus, szakápoló, szociális munkás, gyógypedagógus és civil önkéntes) hatékony együttműködésének segítésére.

1. A depresszió és az öngyilkosság megelőzése érdekében a lakosság ismereteinek növelése (országos felvilágosító kampány elindításával).

1. Széles körű szakmai és civil összefogás a lelki egészség megőrzése érdekében.

1. A mentális betegséggel élők megbélyegzése és társadalmi kirekesztése elleni harc.

A fenti területeken történő mielőbbi előrelépés érdekében várunk minden olyan szakmai és civil együttműködő partnert, akiknek célja a lelki betegségek gyakoriságának csökkentése, kezelésük elősegítése, és a lelki zavarokkal élők minél teljesebb integrációja a társadalomba.