Lenhardt Ibolya: Armageddon? Nem!

Egy bulvárhír jelent meg arról, hogy 2029-ben egy aszteroid megközelíti a Földet és hét évvel később összeütközhetünk vele…A témával kapcsolatban kíváncsi voltam egy valódi szakértő véleményére, ezért megkerestem Tóth Imre csillagászt, aki megnyugtató tudományos válasszal szolgált kérdéseimre.

Egy bulvárhír jelent meg arról, hogy 2029-ben egy aszteroid megközelíti a Földet és hét évvel később összeütközhetünk vele…A témával kapcsolatban kíváncsi voltam egy valódi szakértő véleményére, ezért megkerestem Tóth Imre csillagászt, aki megnyugtató tudományos válasszal szolgált kérdéseimre.

Elmondta, hogy a felröppent hír valójában nem új, hiszen a szakma 2004 óta fedezte fel a kérdéses aszteroidot és azóta is szemmel tartják világszerte, optikai és radar-távcsövekkel is.

Az égitest neve: 99942 Apophis (2004 MN4). Nevét egy Apep (görögül Apophis)  nevű gonosz egyiptomi istentől kapta, aki Ra napisten hajóját akarja elpusztítani, természetesen sikertelenül, erről az ókori Egyiptomban rituális eseményeken emlékeztek meg. Az elnevezéseket a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU)  Naprendszer kis égitestjeinek elnevezésével foglalkozó albizottsága (Nomenclature Commission) hagyja jóvá. Érdekesség, hogy akár negatív mitológiai lényekről is el lehet nevezni aszteroidokat, de például politikusokról nem!

Az Apophis 2013-ban kerül olyan közelségbe Földünkhöz, hogy akár szondát lehet küldeni rá, amely több információt nyújthat, mint az eddigi megfigyelések. Ma már tudjuk, hogy a kis égitest mérete nem éri el az 1 km-t, átmérője csak 270±60 méter, de azért egy ilyen méretű égitest kozmikus sebességgel a Földbe ütközve lokális esetleg regionális méretű katasztrófát okozna, de kontinens méretűt nem. Azonban tengerbe csapódva pusztító szökőárat keltene a partvidékeken.

Annyit máris lehet tudni, hogy felfedezésekor a 10-fokozatú úgynevezett „Torinói kozmikus becsapódási veszélyességi skálán" vagy röviden „Torinói skálán" a becsapódás lehetőségét 1-esre értékelték, de mára ez 0 fokozatú, tehát biztos, hogy elkerüljük a becsapódást, elmegy mellettünk az aszteroid (ez a skála a kis égitestek Földdel való ütközésének veszélyességi fokozazait rögzíti, olyasmi mint a földrengések erősségét jellemző egyik skála, a Richter-skála).

Megtudtam, hogy Földünk szerencsés helyzetben van, hiszen a világűr méreteihez képest nagyon kicsi, ezért nem könnyű „eltalálni".  Tóth úr elmondta, hogy nem ismerünk olyan konkrét természetes égitesteket, amelyek ütközhetnének a Földdel. Mindennaposak a kisebb meteorok, bolygóközi por, amelyek belépve a légkörbe megsemmisülnek. Ezenkívül mesterséges égitestek, műholdak is vannak természetesen, de ezek pályája ismert és a szakemberek kezelik a helyzetet, vagyis a Föld légkörébe jutva ezek megsemmisülnek.

Százévenként megtörténik egy-egy nagyobb meteor Földdel való ütközése, így történt pl. 1908. június 30-án, amikor Szibériában a Tunguz nevű 100-130 méter átmérőjű kisebb aszteroida ért földet, és mintegy 50×50 km2 területen a tajga fái kidőltek, fényes felhő és robbanás kísérte a jelenséget és a légköri lökéshullám többször ment körbe a Földön. Emberéletben okozott kárról nincs tudomás, de van olyan történet, amely szerint a transz-szibériai vasúton egy szerelvény leállt, mert azt hitték, hogy a mozdonyban történt robbanás, de mindjárt észrevették, hogy valami nagy katasztrófa történhetett messze, több száz kilométerre.

1930-ban Amazónia felett is előfordult egy becsapódás, amelyet Peruban érzékeltek az akkori mérőállomások és misszionáriusok írtak is az esetről a Spektrum (HBO) pedig filmet készített arról a közelmúltbeli expedícióról, amely a feltételezett becsapódási esemény esetleg még fellelhető nyomait kutatta az igen nehezen járható őserdőben.

Visszatérve kiinduló hírünkhöz, az Apophist folyamatosan szemmel tartják a tudósok és ha szükséges, beavatkoznak, nehogy túl közel kerüljön hozzánk. Megoldás lehet robotok felküldésével a röppálya módosítása is, de a – fantasztikus filmekben gyakran eljátszott – robbantás annak nemkívánatos „repeszhatása" miatt nagyon veszélyes lenne bolygónkra is, tehát ezt nem alkalmazzák semmiképpen.

Az űrkutatás jórészt, valamint a csillagászat teljes egészében alapkutatás, tehát amikor az erre fordított költségekről hallunk, érdemes arra gondolni, hogy nagyon nagy szükség van erre nemcsak pusztán a tudományos alapkérdések megismerése miatt, hanem védelmünk érdekében is, hogy még sokáig éljen békében Földünk, a Kék Bolygó.