Mozgalmas időszak áll a cégek és az ügyvédek mögött, hiszen február elsején lejárt a kötelező adatbejelentésre előírt határidő.

Mozgalmas időszak áll a cégek és az ügyvédek mögött, hiszen február elsején lejárt a kötelező adatbejelentésre előírt határidő.


Mozgalmas időszak áll a cégek és az ügyvédek mögött, hiszen február elsején lejárt a kötelező adatbejelentésre előírt határidő.

Mindazonáltal most sem dőlhetünk hátra, hiszen továbbra is bizonytalan, hogy milyen eljárás vár azon cégekre, amelyek még nem tettek eleget kötelezettségüknek.

Az elmúlt hetekben számos, egymásnak ellentmondó nyilatkozat jelent meg a médiában. Aki követte a vonatkozó híreket, az olvashatott, hallhatott bírsághullámról, mérlegelés nélküli bírságolásról, a február elsejei határidő kitolásáról, moratóriumról, további ügyeket már nem vállaló ügyvédekről, irreális munkadíjakról, joggyakorlati panaszokról és furcsaságokról, informatikai problémákról.

Február elsejét követően azonban a legaktuálisabb kérdés a cégeknek mintegy harmadát fenyegető pénzbírság, ami ellentmondások kereszttüzébe került közigazgatási és igazságszolgáltatási szinten is. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a pénzbírságra vonatkozó szabályozást, arra is keresve a választ, hogy mi lehet az oka az egymásnak ellentmondó értelmezéseknek.

Első lehetőség: kötelező bírság, mérlegelt összeg
A cégek főszabály szerint az adataikban történt változástól számított harminc napon belül kötelesek előterjeszteni a cégbíróságnál a változásbejegyzési kérelmet. A kérelem késedelmes benyújtása esetén a cégbíróság 50 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja elsősorban a társaság képviselőjét, tekintettel arra, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adatoknak és ezek változásának, valamint a törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége.

Korábban e bírság kiszabásának tekintetében a cégbíróságnak mérlegelési lehetősége volt, azonban a kötelező adatbejelentést megállapító, 2012 márciusában hatályba lépett törvénnyel ez a rendelkezés is módosult és a cégbíróság már elvileg nem tekinthet el a bírságolástól, csupán annak összegét mérlegelheti. A cégbírósági gyakorlat ugyanakkor mégsem alkalmazza szigorúan ezt a szabályt: a beadási határidő elmulasztása esetén a késedelem vétlenségének igazolásával a bírság elkerülhető.

Kérdés ugyanakkor ezzel a bírságtípussal kapcsolatban, hogy a február elsejei határidővel teljesítendő adatbejelentés és nyilatkozatok elmulasztása kapcsán alkalmazandó-e egyáltalán. A cégtörvény több helyen kifejezetten utal ennek a kötelező jellegű bírságnak az alkalmazhatóságára más mulasztások kapcsán, de a február elsejei határidő tekintetében nem tartalmaz ilyen egyértelmű rendelkezést. Emellett ezen pénzbírságra vonatkozó szabály nehezen értelmezhető a február elsejei határidő kapcsán, és még a cégbíróságok gyakorlata is eltérő volt abban, hogy megkövetelték-e egyáltalán az adatbejelentéssel egyidejűleg módosított társasági szerződés benyújtását vagy sem.

Abban egyöntetűbbnek tűnnek az álláspontok, hogy mulasztás esetén lehetőség van igazolási kérelem benyújtására a vétlenség igazolására, amelynek bíróság általi elfogadása esetén a bírság kiszabására nem kerül sor. Kérdés ugyanakkor, hogy ha ez lenne az elfogadott gyakorlat, milyen igazolási kérelmet tartanak majd elfogadhatónak egy olyan kötelezettség elmulasztására, amelyre közel egy éves határidőt adott a jogszabály.

A másik lehetőség: bírság törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként
A másik jogintézmény, amely során a cégbíróság pénzbírságot szabhat ki, a törvényességi felügyeleti eljárás, melyet a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében hivatalból vagy kérelemre a cégbíróság indíthat meg, illetve folytat le.

Az eljárás megindítása esetén a cégbíróság a mulasztó céget végzésében először meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidő mellett nyilatkozattételre, illetve a törvénysértő állapot megszüntetésére hívja fel. Ha a társaság a felhívás eredményeként nem nyújtaná be a szükséges változásbejegyzési kérelmet, úgy kerülhet sor a törvényben meghatározott intézkedések alkalmazására.

Az ez esetben 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírság azonban csupán egyike a cégbíróság által a törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazható intézkedéseknek, amelyek közül a legsúlyosabb végül a cég megszűntnek nyilvánítása lehet. Ráadásul a bírság kiszabására csakis abban az esetben kerülhet sor, ha a mulasztását a cég a törvényességi felügyeleti felhívás ellenére nem teljesíti. Amennyiben tehát ez az értelmezés kerülne elfogadásra a gyakorlatban, úgy mérlegelés nélküli bírságra nem kellene számítani, csupán teljesíteni kellene a kötelezettséget a cégbíróság felhívására.

Ha már elkéstünk: teljesítsünk vagy ne teljesítsünk?
A legfontosabb eldöntendő kérdés a mulasztók számára, hogy ha már késedelembe estek teljesítsék-e a bejelentést vagy sem. Alapvetően a válasz nem lehet más, hogy a teljesítés a jogkövető eljárás, azzal, hogy meg kell próbálni a mulasztás vétlenségét igazolni.

Mindemellett ebben a körben sajnos előállhat egy olyan sajátos helyzet is, amely a törvénysértő állapot helyreállítását, azaz a határidőn túli, de önkéntes teljesítését nem ösztönzi. Amennyiben ugyanis a kötelező bírság lenne a követett értelmezés, úgy a késedelmesen, de önkéntesen teljesítő cég abban az esetben mentesülhetne a bírság alól, ha a késedelmét ki tudná menteni, ami nem tűnik egyszerűnek. Ezzel szemben azt a céget, amelyik nem teljesítene önkéntesen, a cégbíróság felügyeleti eljárásban hívhatná fel a törvényes állapot helyreállítására. Ez esetben akár kisebb is lehet a bírság kockázata, hiszen a jogszabály szerint a felügyeleti felhívás határidőben történő teljesítése esetén a cégbíróságnak az eljárást meg kell szüntetnie.

Az igazság „odaát" van
Nehéz iránymutatást adni olyan ügyben, amelyben a kérdések épp a pontatlan szabályozásból adódnak. A magunk részéről a szabályozás több értelmezési lehetősége közül azt a véleményt osztjuk, hogy a kötelező bírság kiszabására a jogszabály nem ad egyértelmű lehetőséget, ezért a törvényességi felügyeleti eljárás kapcsán előírt rendben alkalmazható pénzbírság.

A gyakorlat kialakítása végül persze a cégbíróságok feladata lesz, és az előzetes nyilatkozatok arra mutatnak, hogy várhatóan nem indul rögtön bírsághadjárat a mulasztó cégek ellen.

Reméljük, hogy a változás bejelentések intenzív időszakát követően nem a bírságolás korszaka következik. Annak ellenére ez a véleményünk, hogy van igazság abban, hogy egy több mint tíz hónapja hatályba lépett szabály alkalmazására a cégeknek lett volna elég idejük. Mindemellett a másik – ügyféli – oldalról nézve ugyanez az idő állt rendelkezésre a jogalkotónak és cégbíróságoknak is arra, hogy a kötelező adatbejelentéssel kapcsolatos cégeljárás egységes legyen, illetve, hogy a késedelmes benyújtás, illetve mulasztás következményeit is egyértelműen tisztázzák, és ez ugyancsak nem sikerült maradéktalanul.

 http://www.szucsandpartners.hu/index.php#lezarult_a_cegmodositasi_roham_jon_a_birsagcunami

dr. Szűcs Bálint

Adószakértő, Ügyvéd

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük