Ha valaki beüti a Google-keresőbe a lottó szót, több mint kétmillió találatot kap. Ebből is látszik a nagy érdeklődés, vonzalom, kíváncsiság a szerencsejátékok iránt. Az Interneten se szeri, se száma a lottó szisztémáknak, stratégiáknak, nyerő módszereknek. Egy gyöngyszem a sok választékból: „Lottó telitalálatos esély biztosításának garantáltan működő metódusa."

 

Ha valaki beüti a Google-keresőbe a lottó szót, több mint kétmillió találatot kap. Ebből is látszik a nagy érdeklődés, vonzalom, kíváncsiság a szerencsejátékok iránt. Az Interneten se szeri, se száma a lottó szisztémáknak, stratégiáknak, nyerő módszereknek. Egy gyöngyszem a sok választékból: „Lottó telitalálatos esély biztosításának garantáltan működő metódusa."

 

   De ne ítélkezzünk elhamarkodottan. Már a régi időkben is így volt. Mária Terézia 1762-es pátense (kiváltságlevele) engedélyezte a lottójátékot. Igaz, rögtön állami monopóliummá is tette. Megkezdődhetett a számokra való fogadás a budai Tabánban, Müller János városi közjegyző házában. Azóta is közjegyző jelenlétében történik a sorsolás. Később nemcsak Budán, de Temesvárott, Kassán és Nagyszeben városában is forgott a szerencse kereke.

 

   Már az első sorsolásnál is 90 szám közül lehetett ötöt kiválasztani. Csak akkor a találatokat nem úgy hívták, hogy kettes, hármas, négyes, ötös, hanem ambó, ternó, quaternó, quinternó. (Arany János Híd-avatás c. költeményében így kesereg az egyik szereplő: „Én a quaternót elszalasztám!") Biztosnak vélt nyerő szisztémák a kezdetektől fogva voltak. Eredményekről nincs tudomásunk, Ha viszont a vakszerencse  nyeréshez juttatta a lottózót, fellendült a „nyerő szisztémával" fogadók száma.

 

   A lottózás szenvedélye tehát 250 éve töretlenül működik. Nem tévedés, öt évet le kell számítanunk. A Batthyány-kormány megszüntette a lottójátékot, nyilván sértette a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség alapelvének középső szavát. Aztán 1853-ban pénzügyminiszteri rendelettel az osztrák lottótársaság működési területét kiterjesztették Magyarországra is. A hazafias érzelmű honfitársaink azonban bojkottálták az „osztrák lottót." Később  megalakulhatott a Magyar Királyi Lottóigazgatóság és a játékkedv is megjött. Gyűjtődei Hálózatot hoztak létre. A városokban és a nagyobb településeken, esetenként trafikokban és kocsmákban nyugtázták a fogadásokat. A játékosok betéti jegyet kaptak, úgynevezett reskontót, amelyet Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényéből ismerhetünk.

 

   Az állami költségvetésnek mindig biztos bevétele volt a lottójátékból. A mai lottó első sorsolását 1957. március 7.-én tartották. Azóta is változatlan szorgalommal böngésszük a biztosnak vélt tippeket adó táblázatokat. Szomszédom Bertalan is, aki azt mondja: Azért mégis lehet valami az ajánlott módszerekben.

 

*

   Kedves Berci! Ha ez így lenne, akkor a matematika professzorok lennének a világ leggazdagabb emberei, mert számelméleti, kombinatorikai és valószínűség számítási tudományukkal sorra vinnék el a főnyereményeket. De hány matematika professzort találsz a jövedelmeket rangsoroló toplistákon?

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük