2013. október 5-én Luigi Pirandello egyik ritkán játszott vígjátékának bemutatója lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. A Nobel-díjas szerző 1919-es darabja, Az ember, az állat és az erény groteszk példázat a házastársi hűségről, a morális viselkedés lehetőségeiről egy fonákjára fordított szerelmi háromszög-szituációban.

 

2013. október 5-én Luigi Pirandello egyik ritkán játszott vígjátékának bemutatója lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. A Nobel-díjas szerző 1919-es darabja, Az ember, az állat és az erény groteszk példázat a házastársi hűségről, a morális viselkedés lehetőségeiről egy fonákjára fordított szerelmi háromszög-szituációban.

 

Perella hajóskapitány gyakran hónapokig úton van, és amikor egy-egy éjszakát otthon tölt, akkor is inkább bezárkózik a szobájába, és kerüli a feleségével való találkozást. Csoda-e, ha az asszony másnál keres vígasztalást? Kárhoztathatja-e bárki a házitanárt, hogy megsajnálta az elhanyagolt, síró asszonyt? Nyilván nem. Vagy legalábbis addig nem, amíg az eset ki nem derül.

Pirandello vígjátékában ugyanis az erkölcsi normák másként működnek férfinál és nőnél. Hiába tudja mindenki, hogy a kapitánynak egy másik városban szeretője és egész kis családja van, mégis a feleségét fenyegeti a közmegvetés, mert letért a hűség útjáról. És amikor beköszönt a nem várt gyermekáldás, asszony és szerető ismét csak tisztességtelen megoldások közül választhat. El kell érniük, hogy az egyetlen éjszakára hazaérkező kapitány teljesítse férji kötelességét, és így az ő számlájára írhassák a születendő gyermeket.

 

Paolino tanárt, a szorult helyzetbe jutott szeretőt Zayzon Zsolt formálja meg. Őt a tavalyi évadban már több nagy szerepben is megismerhette a miskolci közönség.

„Szeretem Pirandellót, nagyon élvezetes próbálni, de azt hittem, könnyebb lesz. Szellemileg rendkívül megterhelő, az agyam mindig ott kell legyen – sajnos nem tudom, hogy mikor fogok eljutni arra a szintre, vagy eljutok-e egyáltalán, hogy el tudjam engedni ezt az egészet. Mindig lesz bennem egy görcs, hogy ezt most úgy kell végignyomni, hogy folyamatosan kívülről is figyeljem magam, mert itt nem lehet tévedni, annyira tűpontosan van felépítve, ebben nem lehet improvizálni, félremenni. És ha az a szószerkezet nem úgy jön ki a számon, akkor az zavaró lesz. Az ember, amikor elolvassa, azt gondolja, hogy hú, micsoda jó szerep ez. És tényleg jó szerep, de így a főpróbahét elején kicsit meg vagyok ijedve."

 

A kapitány feleségét, az erényes Perellánét Györgyi Anna alakítja, aki idén szerződött a társulathoz, de a közönség már tavaly is láthatta a Vágy villamosa előadásában.

 „Nagyon örülök, hogy ez végre egy vidám darab, rég játszottam ilyenben. Pontosabban vidám és szomorú, olyan emberi. Szeretem a tragikomikus dolgokat, ha egy figurát lehet sajnálni is, meg nevetni is rajta… Egy házasságot mindig két ember ront el. Én nem hiszek abban, hogy az általam játszott feleség egy áldozat, ő is kihasználja a helyzetet, a férfiakat, csak áldozatként van beállítva, szinte mártírként… Az a jó, ha van titka a figurának, ha nem tudjuk pontosan eldönteni, hogy milyen is valójában; a néző pedig azt gondol róla, amit akar, a saját élettapasztalatából kiindulva.

Csankó Zoltánnal már játszottam együtt az Arany János színházban, az Énekes madárban, akkor is egy párt alakítottunk. Kitűnő humora van, és sokat nevettünk, pont úgy, mint most. Zayzon Zsolttal most próbálok először, és örülök neki. Ő az előadás motorja, fantasztikus lesz benne. Jó a csapat, a rendező, nagyon jó hangulatúak a próbák, és ez nekem fontos: nem hiszem, hogy erőből lehet művészetet csinálni."

 

Perella kapitány szerepét Csankó Zoltán játssza, aki vendégként lép fel Miskolcon.

„Minden emberben vannak vulkánok, kiben több, kiben kevesebb. Van, akiben csak pöfög, másból állandóan kitör… Ez a kapitány olyan, akiből folyamatosan kitör. Én a civil életben elfojtom, csak kis pöfögéseim vannak, a kapitány viszont mindig mindent helyrerak. Ilyen alkat. És azt keresem magamban, hogy mi lenne, ha én is állandóan megmondanám a véleményemet. Azt hiszem, nagyon rossz helyzetbe kerülnék egy csomó esetben."

 

 „Ebben a darabban van egy alapprobléma, egy élethelyzet, amit az ösztönök okoznak, de ezt csak egy még nagyobb bonyodalom árán lehet helyrehozni, ha egyáltalán sikerül. Olyasfajta olasz darab ez a múlt század elejéről, ami egyrészt filozofikus, másrészt pedig erősen tartalmazza a vásári, ősi komédia elemeit. A commedia dell'arte-ig nyúl vissza – más, mint az volt, de ugyanúgy éles és sarkos, egyszerűen tettenérhető helyzet- és jellemkomikummal működik. Előnyös helyzetbe hozza a színészeket. A kiindulópont adott; hogy aztán az ember milyen mélységig boncolja, az az egyéni és közös kreativitás függvénye." (Szabó Máté, rendező)

 

Luigi Pirandello: Az ember, az állat és az erény

Vígjáték két részben

Fordította: HELTAI JENŐ

 

Perella, hajóskapitány: CSANKÓ Zoltán Jászai-díjas m. v.

Az erényes Perelláné: GYÖRGYI Anna Jászai-díjas

Az őszinte Paolino: ZAYZON Zsolt

Grazia, cseléd: MÁHR Ági Jászai-díjas

Nono, Perelláék 11 éves kisfia: MOLNÁR Gusztáv

Bella: BOHOCZKI Sára

Giglio: SIMON Zoltán

Totó úr, patikus: KOKICS Péter

Dr. Nino Puleio, orvos: FANDL Ferenc

Rosaria: MOLNÁR Anna

Matróz: SIMON Zoltán

Rendező: SZABÓ MÁTÉ

 

2013. október 5. 19 óra, Bemutató

Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza

 

www.mnsz.eu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük