Magyar borsikerek Franciaországban

Szép sikereket értek el a magyar borok a bordeaux-i Challenge du Vin borversenyen. A vörösborok királykategóriájában, azaz a 20 euró (6200 forint) fölötti borok között kiosztott 25 aranyérem közül hatot hozott el magyar bor – ilyesmire még soha nem volt példa. Petrény Attila, a királykategóriában két aranyat is szerző egri Petrény Pincészet tulajdonosa szerint a borászat az EU-támogatások sikerágazata, a titok pedig a tanulásban rejlik.

Szép sikereket értek el a magyar borok a bordeaux-i Challenge du Vin borversenyen. A vörösborok királykategóriájában, azaz a 20 euró (6200 forint) fölötti borok között kiosztott 25 aranyérem közül hatot hozott el magyar bor – ilyesmire még soha nem volt példa. Petrény Attila, a királykategóriában két aranyat is szerző egri Petrény Pincészet tulajdonosa szerint a borászat az EU-támogatások sikerágazata, a titok pedig a tanulásban rejlik.

Soha nem látott magyar siker született a franciaországi Bordeaux-ban a Challenge du Vin borversenyen a múlt héten. A magyar borok összesen 16 arany, 13 ezüst és 13 bronzérmet szereztek, ami nemzetközi összehasonlításban is kiváló eredmény: ennél jobban csak maguk a franciák szerepeltek. A siker értékékét jól mutatja, hogy a Challenge du Vin nem afféle provinciális borverseny, hanem Franciaország legnagyobb és a világ egyik legnagyobb seregszemléje. (Az értékeléshez hozzátartozik, hogy Olaszország kevés borral képviselteti magát, mert a mediterrán boroknak saját nagyszabású versenyei vannak.)

A magyar siker értékét tovább növeli, hogy a 16 aranyérmes magyar borból hat a királykategóriájában, azaz a 20 eurónál drágább vörösborok között diadalmaskodott. Ennél följebb már csak a több száz eurós csúcsborok találhatók, ahol magyar bor nincs is forgalomban sem idehaza, sem külföldön. A királykategória hat aranyérméből kettőt (és egy ezüstöt) az egri Petrény Pincészet hozott el. Vezetője, Petrény Attila úgy véli, hogy a magyar borok sikerének titka a folyamatos tanulás, záloga a borrégiók szakosodása és az egyedi magyar stílus kialakítása, forrása pedig egyértelműen az európai uniós támogatás, ami nélkül aligha születhettek volna meg ezek az eredmények.

„A mi szempontunkból az előrelépés kulcsa Lengyelország volt" – kezdi egy meglepő állítással Petrény Attila. Lengyelország nagy és kifinomult borpiac, ahol hazai vörösek nem nagyon teremnek, ezért a világ minden tájáról érkeznek az import vörösborok, ezek között pedig rangos versenyeket rendeznek. A borász szerint a 2000-es évek elején még sok magyar borászat lenézte a lengyel piacot és az ottani közízlést, mondván, hogy a lengyel nem borértő nemzet, jóllehet ma már Portugáliától Grúziáig számos ország eurómilliókat költ saját borainak megismertetésére az országban. „Mi folyamatosan vittük a borainkat a lengyel versenyekre, és mindig levontuk a megfelelő tanulságokat az ottani eredményekből. Ez segített hozzá, hogy később Franciaországban is megméressük magunkat, holott az már elég drága mulatság" – mondja a borász.

Petrény szerint a magyar eredmények javulását az segítette elő, hogy megindult az egészséges szakosodás a borrégiók között, és a maga fajtái között minden borvidék kezdi megtalálni az egyedi magyar stílust. Eger a kékfrankos-házasításokkal és a hárslevelűvel kísérletezik sikerrel, Villány a cabernet franc hazája, Szekszárd a kadarka házasításaival tör előre, Tokaj pedig a furmintból hozza ki a legtöbbet. „Ezen a téren van még hova fejlődni, Egerben például a sokféle terroir miatt a házasítások viszik a prímet, de a superior és a grande superior kategória egyedi stílusát jobban meg kellene jelenítenünk a borainkban, hogy minden fogyasztó megértse a különbségeket – mond egy példát a saját háza tájáról Petrény Attila.

A borász szerint a lelkesedés és a nyitottság önmagában nem lenne elegendő a magyar borok előretöréséhez: ahhoz sok beruházás is kell, aminek viszont nincs meg a belső forrása, a fejlesztésekhez nélkülözhetetlenek az EU-s támogatások. Nemcsak a gépekről és berendezésekről van szó, amik nélkül nem lehet jó eredményeket és állandó minőséget elérni, hanem az ültetvények fejlesztéséről is. Magyarország 93 ezer hektár szőlővel lépett be az Európai Unióba, ebből már csak cirka 63 ezer van meg, ennek jelentős része is öreg ültetvény, illetve nehezen illeszthető bele az adott tájegység stílusába. Az ültetvénytelepítés ugyanakkor rendkívül drága és lassan megtérülő beruházás, ami a belpiaci értékesítésből nem finanszírozható.

Petrény Attila szerint Egerben jól látszik, hogy azok a borászatok, amelyek rendszeresen pályáztak uniós forrásokra a fejlesztésekhez, nagyon elléptek a többiektől. Akik a 2014-2020-as ciklusban is tétlenkednek, végérvényesen lemaradnak. „Ezt az egész borvidék megsínylené, ezek a pincészetek ugyanis törvényszerűen beszorulnak az olcsó piaci szegmensekbe, és rontják az egész borvidék értékesítési átlagárát. Pedig éppen az átlagár növelése jelentheti az üzleti sikert és a kitörési lehetőséget az EU-s támogatások utáni világban" – mondja Petrény Attila.

Uniós forrás pedig bőven akad. A KPMG adatai szerint csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszírozott „Mezőgazdasági termékek értéknövelése" jogcímben idén áprilisig összesen 65,9 milliárd forintot fizettek ki, amiből milliárdos nagyságrenddel részesült a hazai borágazat is. Emellett, még szintén az elmúlt ciklusban, az Európai Mezőgazdasági és Garanciaalapból (EMGA) is volt lehetőség az ágazat támogatására: borászati gép- és eszközpark-fejlesztésre 2015-ig megközelítőleg 6 milliárd forint vissza nem térítendő forrást kaptak a kedvezményezettek.

„Az ágazat stratégiai súlyát tovább erősítendő a 2014-2020-as időszakban a borágazat fejlesztésére a Miniszterelnökség a »Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása« címben immár célzottan 20 milliárd forintos címzett forrást különített el" – mondja Cserháti Gábor, a KPMG uniós mezőgazdasági támogatásokért felelős részlegének igazgatója. Ráadásul a kifejezetten a szőlészet-borászat ágazat fejlesztésével kapcsolatos pályázatok mellett a borászatok sikerrel indulhatnak más pályázatokon is, így például a turizmus fejlesztését célzók is rendelkezésükre állnak.

„A borászat kétségtelenül az EU-s támogatások egyik legsikeresebb területe hazánkban. A magyar borok felzárkózása a világ élmezőnyéhez látványos, a borturizmus egyre erőteljesebb, de ahhoz, hogy a bor minden értelemben sikerágazattá váljon, a jelenlegi ciklusban is egészséges, a fenntarthatóság irányába mutató fejlesztéseket kell végrehajtani az ágazatban" – mondja a KPMG igazgatója.