Emmanuelle Bercot rendező Emelt fő című filmjével nyílik május 13-án a 68. Cannes-i Filmfesztivál. A történet egy fiatal bűnöző, Malony történetét meséli el, neveltetését 6-18 éves koráig, s a Deneuve által alakított bírónő erőfeszítéseit, aki asszisztensével megpróbálja az ifjút eltéríteni a téves útról. A főszerepet Rod Paradotra bízta a rendező. Azért esett filmjére a választás, ahogy a szervezők előzetesen nyilatkozták, mert szerettek volna eltérni az eddigi szokásoktól, már ami a nyitó filmek jellegét illeti. „Szándékunk, hogy egy bátor, ugyanakkor megható alkotással indítsuk az idei fesztivált. Bercot a modern szerzői film olyan képviselője, aki egyetemes társadalmi kérdésekre fókuszál, méltó a nemzetközi közönség figyelmére." A díszbemutatóval szinte egy időben már a mozik közönsége is láthatja a művet, mert azonnal megkezdődik a széleskörű forgalmazása.

Emmanuelle Bercot rendező Emelt fő című filmjével nyílik május 13-án a 68. Cannes-i Filmfesztivál. A történet egy fiatal bűnöző, Malony történetét meséli el, neveltetését 6-18 éves koráig, s a Deneuve által alakított bírónő erőfeszítéseit, aki asszisztensével megpróbálja az ifjút eltéríteni a téves útról. A főszerepet Rod Paradotra bízta a rendező. Azért esett filmjére a választás, ahogy a szervezők előzetesen nyilatkozták, mert szerettek volna eltérni az eddigi szokásoktól, már ami a nyitó filmek jellegét illeti. „Szándékunk, hogy egy bátor, ugyanakkor megható alkotással indítsuk az idei fesztivált. Bercot a modern szerzői film olyan képviselője, aki egyetemes társadalmi kérdésekre fókuszál, méltó a nemzetközi közönség figyelmére." A díszbemutatóval szinte egy időben már a mozik közönsége is láthatja a művet, mert azonnal megkezdődik a széleskörű forgalmazása.

A nálunk még kevésbé ismert színész-rendezőnő eredetileg táncolni tanult, s csak később fordult érdeklődése a filmezés felé. A Cannes-i közönség azonban már találkozott vele, hiszen 1997-ben a Vakáció című rövidfilmjével elnyerte a zsűri díját. Két évvel később ugyancsak itt lett díjazott A bolha című filmje, majd 2001-ben mutatkozott be első nagyjátékfilmjével, a Clement-nal, amelyet az Egy Bizonyos Nézőpont (Un Certain Regard) kategóriában díjaztak, mint új felfedezettet. Ezt követően dolgozott először Catherine Deneuve-vel, akire Az én utam című filmjének kiválóan sikerült főszerepét osztotta. Érdemes még azt is megjegyezni, hogy Emmanuelle Bercot a második nő a fesztivál történetében, akit az a megtiszteltetés ért, hogy az ő alkotásával nyílik a nemzetközi mustra. (Az első Diane Kurys volt 1987-ben, s az Egy szerelmes férfi című filmjét vetítették a nyitógálán.) Csak üdvözölni lehet a szervezők azon szándékát, hogy a kezdő díszelőadáson végre mellőzzék a csupaizom-kevés ész fickókkal teli amerikai megaprodukciókat, amelyek azért persze idén is képviseltetik magukat. Ebben azt a tendenciát látjuk, hogy végre visszakanyarodnak a fesztivál első elnöke, Louis Lumière elképzeléséhez, aki a nemzetközi mustrát a művészfilmek felvonultatására szánta.

Mint az utóbbi években már megszokottá vált, idén is a Canal+ segítségével a vetítőtermek közvetlen kapcsolatban állnak a „külvilággal". Ebben az évben a népszerű francia színész, Lambert Wilson vezényli a nyitó és a záró ceremóniát.

További nagy nevek találhatók a zsűriben is: az amerikai rendező testvérpár, Joel és Ethan Coen tölti be a versenyprogram zsűrielnöki posztját, az olasz-amerikai Isabella Rossellini az elnöke az Egy Bizonyos Nézőpont kategóriának, és a Cinefondationt a mauritán Abderrahmane Sissako vezeti. Ez utóbbi alapítvány a világ filmiskoláinak tehetséges fiataljaira irányítja a figyelmét.

 A nagy érdeklődéssel várt filmek között kell megemlíteni az olasz Matteo Garrone „A történetek története" című filmjét, amely nagy fantáziával ad átfogó képet a barokk korról, három uralkodóház életének bemutatásával.

 

Itthon nagy várakozás előzi meg Nemes László Saul fia című filmjének vetítését, hiszen Tarr Béla A londoni férfi című 2007-es filmje óta most először válogattak be magyar filmet a hivatalos versenyprogramba.

Az 1977-ben Budapesten született Nemes László egyébként épp az említett filmben volt Tarr Béla asszisztense. A gyakorlatilag Párizsban nevelkedett és ott művésszé vált 38 éves rendező a holokausztot választotta filmje témájául, amelyet eredeti módon dolgozott fel. Két auschwitzi nap történetét eleveníti fel egy sajátosan zárt csoport életéből, amelynek tagjait arra kényszerítették, hogy segédkezzenek a németeknek saját hitsorsosaik meggyilkolásában. A krematórium egyik kemencéjében Saul egy fiú holttestében saját fiát ismeri fel. Mindent elkövet, hogy találjon egy rabbit, aki segít megadni gyermekének a végtisztességet.

 

Vincenzo Basile tudósított Cannes-ból

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük