Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a Párizsi Megállapodás belső ratifikációs eljárását, és 2016. október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában. Hazánk ezzel a Párizsi Megállapodás teljes jogú tagjává vált. A Megállapodás Magyarország, Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia ratifikációs okmányainak letétbe helyezésével hatályba lépett, ezzel biztossá vált, hogy 2020 után meghatározó szerepet fog játszani az éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépésben.

 

Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a Párizsi Megállapodás belső ratifikációs eljárását, és 2016. október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában. Hazánk ezzel a Párizsi Megállapodás teljes jogú tagjává vált. A Megállapodás Magyarország, Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia ratifikációs okmányainak letétbe helyezésével hatályba lépett, ezzel biztossá vált, hogy 2020 után meghatározó szerepet fog játszani az éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépésben.

 

A klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el a Párizsi Megállapodást, amelynek fő célja a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt tartása. A Megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, ami minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik a megtett intézkedéseik eredményét. A Megállapodás hatálybalépésének két feltétele volt, amely biztosította, hogy a legnagyobb kibocsátók ne maradhassanak ki abból: legalább 55 országnak kellett letétbe helyeznie ratifikációs okmányát, amelyek a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelnek.

 

Az Országgyűlés 2016. május 24-én fogadta el a Megállapodás kihirdetéséről szóló 2016. évi L. törvényt, majd az erről szóló okiratot – az EU-val és a tagállamokkal koordináltan – letétbe helyezte az ENSZ-nél. Tekintettel arra, hogy a közelmúltban számos ország, köztük a két legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok és Kína is letétbe helyezte saját okmányait, az Európai Unió 2016. szeptember 30-i rendkívüli Környezetvédelmi Tanácsülésén úgy döntött, hogy letétbe helyezi ratifikációs okmányát. Ezáltal a Megállapodás hatálybalépésének mindkét feltétele teljesült; az EU és a hat tagállam csatlakozása után immár 72 ország részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek.

 

Az egyezmény értelmében a Megállapodásban részt vevő országok Első Konferenciáját (CMA) a 2016. november 8-án kezdődő marrakesh-i klímacsúcson kell összehívni, ahol további részletszabályokról dönthetnek. Magyarország a letétbe helyezés eredményeként szavazati joggal vehet részt ezeken a tárgyalásokon. A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük