Magyarországon az elmúlt évben meghétszereződött a hepatitis A fertőzések száma az előző évek átlagos esetszámaihoz képest. Bár hazánk járványügyi helyzete kielégítő, mégis az elmúlt két évben jóval gyakoribb lett a hepatitis A megbetegedések előfordulása, ennek köszönhetően pedig a vírussal történő megfertőződés esélye belföldön is megnövekedett. Ma már mindenkinek ajánlott a hepatitis A elleni védőoltás. Erre hívja fel a figyelmet a  májusban induló kampány, melynek egy nagy sárga A betű a központi jelképe, utalva a betegség nevére.

Magyarországon az elmúlt évben meghétszereződött a hepatitis A fertőzések száma az előző évek átlagos esetszámaihoz képest. Bár hazánk járványügyi helyzete kielégítő, mégis az elmúlt két évben jóval gyakoribb lett a hepatitis A megbetegedések előfordulása, ennek köszönhetően pedig a vírussal történő megfertőződés esélye belföldön is megnövekedett. Ma már mindenkinek ajánlott a hepatitis A elleni védőoltás. Erre hívja fel a figyelmet a  májusban induló kampány, melynek egy nagy sárga A betű a központi jelképe, utalva a betegség nevére.

Tavaly országosan 1404 hepatitis eset fordult elő, ezzel majdnem háromszorosára ugrott a sárgasággal járó megbetegedések száma 2012. évi adatokhoz  képest (574). Ebből összesen 1074 hepatitis A vírus okozta megbetegedést regisztráltak, hétszer többet, mint a korábbi évek jellemző kumulatív középértéke. A növekedésért elsősorban a hepatitis A fertőzések felelősek, a hepatitis B és C előfordulása szignifikánsan nem emelkedett.[1] 2013-ban a hepatitis A megbetegedések száma elérte az 1999-es szintet. 2014 március elejéig 197 igazolt hepatitis A esetet regisztráltak, míg 2008-2012 évek ugyanazen időszakára vonatkoztatott átlagos esetszám ennek csupán egytizede volt.

 A hepatitis A járvány kibontakozása és az ezzel párhuzamosan megemelkedő esetszámok miatt az Egészségügyi Világszervezet 2012-ben hepatitis A vírussal alacsonyan fertőzött területről közepesen fertőzött országgá minősítette vissza Magyarországot.

A hepatitis A vírus bárhol és bármikor felbukkanhat: egyrészt behozhatják külföldről, másrészt a kórokozó gyorsan elindulhat a rossz szociális és kifogásolható higiénés környezetben élők és a hajléktalanok köréből. Járványok alakulhatnak ki az iskolákban, óvodákban, a gyerekek révén pedig megfertőződhetnek a családok. A tavalyi évben különösen sokan betegedtek meg a  fővárosban, ahol a tömegközlekedés és a tömegrendezvények kiváló táptalajt biztosítanak a vírus terjedésének.

A regisztrált hepatitis A vírussal fertőzőtt betegek többségét kórházba szállítják és a járványügyi hatóság gondoskodik a beteg családjának és közvetlen környezetében élők védőoltásáról. A beteg környezetében élők kb. 30%-os eséllyel ugyancsak megfertőződnek. Magyarországon azért is válhatott gyakoribbá a fertőzés előfordulása, mert bár az 50 évesnél idősebbek nagy része átesett korábban a hepatitis A fertőzésen, így már védettek, de az 50 év alattiak többsége viszont nem, így fogékonyak a betegségre. 

A mediterrán térségben és az arab világban szintén gyakori a hepatitis A előfordulása,  így a külföldre utazók is veszélyben vannak.

Európa számos országából (Olaszország, Franciaország, Németország, Írország, Norvégia, Hollandia, Svédország, Nagy Brittannia) jelentettek hepatitis A megbetegedéseket a kontinens nagy részét érintő HAV járvány kapcsán. Az eddigi vizsgálatok alapján legvalószinűbben mélyhűtött bogyós gyümölcsök okozhatják a megbetegedéseket.

Az első HAV okozta megbetegedések 2013 májusában Olaszországban sielő majd hazájukba visszatért német állampolgároknál jelentkeztek. Ezt követően a halmozottan előforduló olasz esetek miatt Olaszországban járványt hirdettek ki. Később számos európai országban jelentettek eseteket, melyeket utazás nem előzött meg.

2013 januárja óta óta öszesen több, mint 1300 esetet hoztak ezzel a járvánnyal összefüggésbe az EU 11 tagállamában.

Mivel a fertőzés forrásának tartott fagyasztott gyümölcsök hosszú lejáratúak és a hepatitis A vírus okozta betegség kialakítására kevés vírus szám  is elegendő, illetve a lappangási ideje hosszú, ezért feltehetően újabb megbetegedéseket is fognak jelenteni egyéb EU tagállamokból is.

A hepatitis A vírus rendkívül ellenálló, -20° C fokon is életképes maradhat és 100°C fokon 5 percig forralva pusztul csak el.

A hepatitis A vírus ellen védőoltással hatékonyan védekezhetünk, a teljes oltási sor (két oltás) felvételével évtizedekre szóló védettséget szerezhetünk.

Mivel 1999 óta Magyarországon kötelezően oltják a 13 éves fiatalokat a hepatitis B vírus ellen, így  jelenleg a 29 évesnél idősebbek a legveszélyeztetettebbek, de a 13 évesnél fiatalabbak is fogékonyak lehetnek. Számukra érdemes a kombinált vakcinát választani, mely az A és B típusú májgyulladás ellen egyaránt hosszútávú védelmet biztosít.

Májusban nagyszabású védőoltási program indul, amelynek célja felhívni a figyelmet a hepatitis A fertőzés veszélyeire. A sárgasággal, lázzal, hasmenéssel, levertséggel járó és  kórházi kezelést igénylő hepatitis A Magyarországon is jelen van, így bárki megfertőződhet. A megelőzés lehetőségeit és a veszélyforrásokat mutatja be a www.utazaselott.hu/hepatitis weboldal, ahol nemcsak az utazók, de minden érdeklődő hasznos információkat találhat arról,  hogy mi is az hepatitis és hogyan lehet elkapni, illetve védekezni ellene. A kampány egy sajtótájékoztatóval kezdődik, a figyelemfelhívó reklámok a tömegközlekedésben látható plakátokon, valamint interneten jelennek meg.

Mit kell tudni a hepatitis betegségről?

Mit nevezünk hepatitis betegségnek?

A vírusok által okozott májgyulladást vírushepatitisnek nevezzük. Ezek közül  az A típusú májgyulladás a legismertebb, amit a közemberek tévesen sárgaságként ismernek. Ez valószínűleg abból ered, hogy a májgyulladás egyik fő tünete a szem és a bőr besárgulása. Többféle hepatitis vírus létezik, a leggyakrabban előforduló az előbb említett hepatitis A  mellett a hepatitis B, valamint a hepatitis C. Az egyes hepatitis vírusok terjedésének módja és az általuk okozott betegségek és azok szövődményei is eltérőek.

Magyarországon milyen gyakori a hepatitis A vírus előfordulása?

A hepatitis A az egyik legelterjedtebb vírusfertőzés a világon. Az Egészségügyi Világszervezet  becslései szerint 1,4 millió új hepatitis A fertőzés fordul elő évente.[2] Magyarországon néhányszáz beteget regisztráltak 2000-es évek elején, ugynakkor a tavalyi esztendőben összesen 1074 hepatitis A fertőzöttet diagnosztizáltak, hétszer többet, mint a korábbi évek jellemző kumulatív középértéke. Tavaly országosan összesen 1404 hepatitis eset fordult elő, ezzel majdnem háromszorosára ugrott a sárgasággal járó megbetegedések száma 2012-höz képest (574). Elsősorban a hepatitis A fertőzések száma emelkedett, a hepatitis B és C előfordulása nem nőtt szignifikánsan.[3] A hepatitis A fertőzések gócpontjai lehetnek az iskolák és az óvodák, hiszen a gyerekek a higiénés szabályokat kevésbé tartják be. Ezen túl a tömegközlekedés során, közintézményekben és közterületeken, nyilvános mosdókban is könnyebben megfertőződhetünk. A vírus sárgasággal járó májgyulladást okoz, amelyet gyakran kórházban kezelnek.

Hogyan terjed a hepatitis A vírus?

A kórokozó szájon át, széklet útján terjed, de a fertőzést közvetíthetik  mosatlan zöldségek, gyümölcsök, fertőzött élelmiszerek, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött ételek, vagy szennyezett víz.

Az alapvető higiénés rendszabályok betartásával ugyan csökkenthetjük a hepatitis A vírussal történő megfertőződés esélyét, azonban biztos és hosszú távú védelmet védőoltással szerezhetünk. A hepatitis A fertőzés legjellegzetesebb tünete a sárgaság, azonban fejfájás, hányinger, étvágytalanság, fáradékonyság, izom-, ízületi fájdalom, sötét színű vizelet, agyag színű széklet is a betegségre utalhat. A tünetek 15-50 nappal a fertőzést követően jelentkeznek. Az A típusú májgyulladás általában magától gyógyuló betegség, de akár több hetes kórházi kezeléssel  is járhat, ésa tünetek hónapokig is elhúzódhatnak.

Hogyan védekezhetünk a hepatitis A ellen?

A hepatitis A ellen védőoltással védekezhetünk a legbiztosabban, a két adag vakcina felvételével több mint 30 évre szóló védettség érhető el. Mivel a hepatitis A elleni vakcina nem szerepel a kötelező védőoltások között, így minden esetben az egyén felelőssége, hogy magát és  gyermekeit megvédje. A  hepatitis A és B ellen  kombinált védőoltás is létezik. A teljes kombinált oltási sor felvételével több évtizedre szóló  védettség érhető el mind az A és B típusú vírushepatitis ellen. Mivel 1999 óta Magyarországon kötelezően oltják a 13 éves fiatalokat a hepatitis B vírus ellen, így a jelenleg 29 évesnél idősebb, illetve a 13 évesnél fiatalabbak átoltottsága alacsony, ezért ők fokozotabban ki vannak téve a megbetegedés veszélyének.

 Mit kell tudni a hepatitis B betegségről?

Magyarországon évente több százan fertőződnek hepatitis B vírussal annak ellenére, hogy a hepatitis B ellen már 1999 óta kötelezően oltják a 13 éveset. A hepatitis vírusok közül a hepatitis B jelenti a legnagyobb problémát a világon, hiszen a tizedik vezető haláloknak számít globálisan, illetve tízszer könnyebben elkapható, mint a mindenki által rettegett AIDS vírusa. A hepatitis B betegség a fertőzöttek 10 %-ánál krónikussá válik, és májzsugort, májrákot okoz.[4]

Hogyan terjed a hepatitis B fertőzés?

A hepatitis B vírus vérrel és különböző testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, akár  apróbb, vérzéssel járó sérülések, fertőzött olló és borotva, piercing, tetováló tű, pedikűr vagy  manikűr. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán.  A vírus veszélyeztetheti azokat a túristákat, akik olyan országba utaznak, ahol nagyon magas arányban fordulnak elő vírushordozók, illetve a szabad szexuális életet élőket, a hepatitis B betegek családtagjait és közeli hozzátartozóit, a droghasználókat, az egészségügyi dolgozókat, a veszélyes munkát végzőket (rendőrök, tűzoltók, katonák stb.).

Milyen tüneteket okoz a hepatitis B?

A tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap, de akár 180 nap is eltelhet . A hepatitis B a májat támadja meg, és akut valamint krónikus betegséget is okozhat. A tünetek néhány héttel a fertőzés után jelentkeznek: sárga bőr és szemfehérje, sötét vizelet, fáradtság és levertség, hasi fájdalom. A tünetek bizonyos esetekben akár hónapokig, vagy évekig is jelen lehetnek. A hepatitis B fertőzés az esetek 10%-ban krónikussá válik, amely májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.

Hogyan védekezhetünk a hepatitis B ellen?

Az Egészségügyi Világszervezet programja szerint a világ legtöbb országában szeretnék a nemzeti oltóprogram részévé tenni a hepatitis B elleni védőoltást, amely az egyetlen biztonságos módja a betegség elleni védekezésnek. Magyarországon 1999 óta kötelezően oltják a 13 éves iskolásokateket. A hepatitis B elleni vakcinát 1982-ben fejlesztették ki, így biztonságossága bizonyított, és 95%-ban hatásos a hepatitis B fertőzés ellen. A védőoltás születéstől adható. A három adagos oltási sor felvételével életreszóló védettség érhető el. A hepatitis B elleni védőoltás kortól és nemtől függetlenül mindenkinek ajánlott, különösen abban az esetben, ha azt fiatalon nem kapták meg a kötelező oltási program keretébenban.

 

Hasznos tippek utazóknak

  • A hepatitis A széklet útján, szájon át, főként szennyezett élelmiszerrel és vízzel terjed, így a mediterrán térségben kerüljük a nyers ételek, jégkocka, fagylalt fogyasztását!
  • Ahol a csapvíz nem iható, ott előfordulhat, hogy nem megbízható vízből készítenek jégkockát, koktélt, gyümölcslét, fagylaltot, amely így a hepatitis A vírus közvetítőjévé válhat.
  • A magyar utazók főként a Földközi-tenger partvidékére tervezik nyaralásukat. Az Egészségügyi Világszervezet Törökországba, a balkáni régióba és az észak-afrikai országokba kifejezetten ajánlja a hepatitis A és B elleni védőoltások felvételét.
  • A Földközi-tenger kagylóinak kb. 40%-a hepatitis A vírussal fertőzött, így veszélyesek lehetnek a nem kellően átsütött, megfőzött tengeri ételek is.
  • A balkáni régió és az arab országok népességének nagy része hepatitis B vírushordozó. Ha ide utazik és nem kapott kötelezően hepatitis B elleni védőoltást, akkor ezt mindenképpen érdemes pótolni.
  • A hepatitis B szexuális úton, sérüléssel, balesetek révén, vérrel és testnedvekkel terjed, legbiztosabban védőoltással védekezhetünk ellene.
  • Az utazás alatt számos egészségügyi veszély leselkedik a felelőtlen turistákra. Leggyakoribb a hasmenés, napégés, hányás és apróbb balesetek.
  • Utazás előtt érdemes ellátogatni a legközelebbi oltóközpontba, ahol egészségügyi szempontból teljes körűen felkészítik az utazókat a külföldi tartózkodásra és beadják a szükséges védőoltásokat is. A vakcinákat azonban a háziorvos is felírhatja és beadhatja.
  • A védőoltások mellett érdemes úti patikát is becsomagolni: láz- és fájdalomcsillapító, naptej és aloe gél, sebfertőtlenítő és hányás elleni gyógyszer nem hiányozhat a bőröndünkből. Akik rendszeresen gyógyszert szednek, ne felejtsék el az utazásra is magukkal vinni.


[1] EPINFO 21. évfolyam, 4. szám 2014. január 31.

[2] WHO.int/hepatitis

[3] OEK- EPINFO 21. évfolyam, 4. szám 2014. január 31.

 

[4] WHO.int/hepatitis

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük