Ferenczy Béni szobraFerenczy Béni szobra2015. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) a fenti című, egészen különleges kiállítási csemege, amely majd látható lesz április 6-ig.

 

Ferenczy Béni szobraFerenczy Béni szobra2015. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) a fenti című, egészen különleges kiállítási csemege, amely majd látható lesz április 6-ig.

 

Ferenczy Béni képeFerenczy Béni képe

A Rippl-Rónai József és Aristide Maillol barátságát bemutató nagyszabású kiállítást egészíti ki a francia mester magyar szobrászokra gyakorolt hatásával foglalkozó kisebb, de számunkra igen értékes tárlat. Az MNG nagy adósságot törleszt ezzel az időszaki kiállítással, amelynek célja a modern szobrászati alkotások elemzése és nemzetközi helyének értelmezése. Szűcs György főigazgató-helyettes elmondta, hogy a kiállítás előzménye a 2008-9-ben Franciaországban, Földi Eszter kurátor közreműködésével megrendezett magyar kiállítás a nabi-csoportról.  

 

A 20. század elején a művészet világában a francia Cézanne és a magyar Nyolcak festészete volt az elfogadott modern ideál. Adolf von Hildebrand: A forma problémája a képzőművészetben című 1893-as könyvét csak 1910-ben fordították le magyarra (megjelent Politzer Zsigmond Könyvkereskedésében). Nyomban felfigyeltek rá a magyar művészettörténészek egyik része. Fülep Lajos és Feleky Géza műtörténész 1910-ben megállapította, hogy „Rodin az anarchia, Maillol a rend". Utána sorra jelentkeztek a Maillol művészetét méltató írások.

 

Lukács György szögezte le először, hogy „Mailloltól szabad lopni…" Popper Leó 1911-ben előnyben részesítette Maillol munkáit Rodinnal szemben. Popper szobrait és rajzait a Lukács Archívum őrizte meg. Lukács másik barátja, Bölöni György hasonlóan vélekedett. Felesége, Márkus Ottília pedig Kozmutza Károlyné álnéven értékelte a lapokban Maillol szobrainak intimitását, az archaizálást az impresszionizmussal szemben, ezt az új forrásokat kereső szobrászati irányt, amelyik az avantgárd törekvések mellett sem vesztett a hitelességéből.  

 

A fiatal kurátor, Gulyás Dorottya kiemelte, hogy Magyarországon nem csupán Rippl-Rónai hatására növekedett Maillol ismertsége a két világháború között. Maillol alkotásai és személyisége a korszak legjelentősebb szobrászait ihlették meg. A jelen kamara-kiállítás négy kiemelkedő magyar egyéniség: Vedres Márk, Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc és Ferenczy Béni néhány szobrából és grafikájából áll. Sajnálatos, hogy a korszak művészettörténete kisebb lábjegyzetekből tevődik össze, bár köztéri alkotásaikat mindnyájan ismerjük.

 

Vedres Márk (1870-1961) a magyar plasztika jelentős alakja először 1911-ben a Nyolcak tárlatán tűnt fel. Hosszabb időt töltött Firenzében, ahol a reneszánsz kisplasztikát tanulmányozta. Két aktszoborral van jelen a kiállításon: a Fésüködő és a Sarukötővel.

SarukötőSarukötő

Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrász művészetére hatással volt az egyiptomi és a mezopotámiai plasztika, valamint a magyar népművészet és a népi fafaragás. Kő- és bronzszobrainak témái: táncolók, lovasok, aktok.

TáncTánc

Franciaországi tanulmányútja után, 1913-ban megismerkedett Rippl-Rónaival, és annak házában is vendégeskedett. Az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. Itt van a Súroló asszony rajza és szobra 1913-ból, valamint 1911-ből a Kövér gondolkodó. Igen szép relief 1912-ből A tánc.

Súroló asszonySúroló asszony

 

Beck Ö. Fülöp (1871-1945) szobrász, elsősorban éremművészetéről ismert. Nevében az Ö betű ötvösségére utal. Itt Judit című márványszobrát látjuk 1917-ből.

JuditJudit

Ferenczy Béni (1890-1967) a 20. századi magyar plasztika talán legnagyobb alakja. Firenzében, Münchenben és Párizsban tanult. A müncheni akadémiai diákok az 1920-as években átmentek Párizsba, ahol új szelek fújtak. Ferenczy Béni lett Maillol legelkötelezettebb rajongója az 1930-as évektől. Így írt mesteréről: „Maillol torzói nem fejeznek ki semmit… végleges, lezárt esztétikai adottságok". Kevés írásából a legtöbb Maillolról szól. Nem stílusában követte a mestert, hanem mély megértéssel viseltetett iránta. Gyűjtögette a Maillol-reprodukciókat. Konkrét formai átvételt látunk azonban az 1947-es keltezésű Játszó fiúban. Ferenczy Fürdőzők című rajzsorozata 1937-ben kezdődött, majd folytatódott az itt látható 1955-ös Kádban ülő nő és a Háttal ülő akt képeivel. 1954-ből itt van feleségének arcképe egy színes krétarajzon.

 

   1956 novemberében stroke következtében megbénult Ferenczy Béni jobb oldala, beszélni sem tudott többé. Ekkor megtanult bal kézzel, golyóstollal női aktokat rajzolni. Látjuk most írását Maillol halálára.

Ferenczy Béni szobraiFerenczy Béni szobrai

Ferenczy Béniről nem lehet eleget mondani. 1949-től mellőzött művész volt, csak közel húsz évvel a halála után, a rendszerváltáskor rehabilitálták. Ezen a kis kiállításon most felcsillan valami igazi nagyságából.

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük