1919 Május 1 Moszkva plakát1919 Május 1 Moszkva plakát

Most már – miután nem KELL – felvonulni, érdemes beszélni a május 1-I ünnep eredetérõl. Azt érdemes tudni, hogy Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védõszentje tiszteletére. (Az ugyanerre a napra esõ kereszténység elõtti európai pogány ünnepek, mint pl. a Beltane, vagy a hagyományok, mint a májusfa állítása —  errõl lásd másik cikkünket-, más eredetûek és tartalmúak.)

 1919 Május 1 Moszkva plakát1919 Május 1 Moszkva plakát

Most már – miután nem KELL – felvonulni, érdemes beszélni a május 1-I ünnep eredetérõl. Azt érdemes tudni, hogy Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védõszentje tiszteletére. (Az ugyanerre a napra esõ kereszténység elõtti európai pogány ünnepek, mint pl. a Beltane, vagy a hagyományok, mint a májusfa állítása —  errõl lásd másik cikkünket-, más eredetûek és tartalmúak.)

Elõzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikoris egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidõ nyolc órára csökkentését, a roppant hangzatos (hazánkban a Beatrice együttes által is feldolgozott) Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra egyéb tevékenység (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.

1919 Május 1 Budapest Marx Károly szobor - Fõvárosi Szabo Ervin Könyvtár Budapest Gyûjteményébõl1919 Május 1 Budapest Marx Károly szobor – Fõvárosi Szabo Ervin Könyvtár Budapest GyûjteményébõlA követelés érvényre juttatása miatt több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották, és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni õket. Habár 1847-ben a nõk és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen 1856. április 21-ig a kérdésben nem történt elõrelépés. Ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kõmûvesek és építõmunkások, hogy a Melbourne-i Egyetemtõl az ausztrál Parlamentig menetelve követeljék a 8 órás munkaidõ bevezetését a kontinensen. Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidõ ellenére, így egyben a világon elsõ alkalommal sikerült egy szervezett munkácsoportnak (késõbbi nevén szakszervezetnek) bármiféle sikert is elérni fizetésmegvonás és retorziók nélkül. Ez a siker is nagyban inspirálta a munka ünnepének ötletét, illetve a majálisok megszületését.

2006. május 1-jei felvonulás Stockholmban1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidõ bevezetéséért, melyet május 4-én a Haymarketi zavargás zárt le, mikoris a tüntetõ munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendõrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek korházba. Összesen 11 ember (7 rendõr és 4 tüntetõ) vesztette életét, a késõbbi perek során nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság elé Mathias J. Degan rendõr meggyilkolásának vádjával. Louis Lingg, August Spies, Albert Parsons, Adolph Fischer, és George Engel halálos ítéletet kapott, míg másik három társuk Michael Schwab és Samuel Fielden életfogytiglani illetve Oscar Neeble 15 éves börtönbüntetést kaptak, de mindhárman kormányzói kegyelem útján 1893-ban kiszabadultak.

1967 Budapesti Május 11967 Budapesti Május 11889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé (1889-1916 között mûködött, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt), melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszervezõdések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidõ bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a ?munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. (Szintén ez az internacionálé deklarálta 1910-ben a VIII. kongresszusán a nõk választójogának elérése céljából, szolidaritásból március 8-át nemzetközi nõnappá).

1904-ben az amszterdami kongresszuson ismét egy felhívást adtak ki, miszerint ?Minden ország összes szociáldemokrata pártja, és hasonló kötõdésû bármilyen szervezete nagy erõkkel demonstráljon május elsején a nyolc órás munkaidõ bevezetéséért, a proletariátus osztályszükségleteiért és az egyetemes békéért" Mivelhogy a legkézenfekvõbbnek erre a sztrájk ígérkezett, elfogadtak és kihirdettek egy felszólítást is, melyben kijelentették, hogy ?a Föld összes országában kötelezõ minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges"

A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bõvültek a munkások jogai és lehetõségei is, mely során a hagyományosan munkásünnep a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nõtte ki magát, elõször a Szovjetunióban, majd a II. világháború után kialakult szocialista-kommunista keleti blokk országaiban, illetve a világ más pontjain késõbb született azonos ideológiájú államokban, ahol (épp az ideológiából kifolyólag) az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nõtte ki magát.

Mint egyházi ünnep, Május 1-jén nem csak a munkások, a katolikusok is ünnepelnek, Jézus nevelõatyjára, az ácsra emlékezve. Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa. Korábban a szent tiszteletének hónapja általában március volt, Magyarországon is.

Wikipédia

Szent József  ?A Szent Szûz tisztaságos jegyese"

Március hónapot a régi kalendáriumok Szent József tiszteletére szentelték. Szent József foglalkozását tekintve ács volt. Az üdvtörténetben fontos szerep jutott neki. A Megváltónak, Jézus Krisztusnak lett nevelõatyja, a Boldogságos Szûz Mária jegyese és hitvese.

Szent József (modern szentkép)Szent József (modern szentkép)Szent József Dávid házából származott. Izraelben Dávid király óta mindig az õ családjából származó utód lett a király. Az evangéliumok családfái (Mt 1,1-18; Lk 3,25-38) Jézus Dávidfiúságát akarják igazolni (2Sám 7,12-16). Jézus a kor társadalmi rendjének megfelelõen József fiának számított. Mária mást nem tudott megnevezni apának, mint Józsefet. Jézus és József kapcsolatára nem volt megfelelõ kifejezés. Mária Jézusnak az édesanyja. József, mivel nem természetes apa, tisztázni kellett a helyzetét. A családfákból értesülünk arról, hogy a dávidi családban nemcsak törvényes gyerekeket, hanem az örökbefogadottakat is ugyanazok a jogok illeték meg a királyság öröklésében. Isteni ígéreten nyugszik ennek a családnak a trónra való jogosultsága. Az Ábrahámnak tett ígéret örökségnek is tekinthetõ és a dávidi örökség hordozója lesz a Megváltó, Jézus Krisztus. József volt az, akinek ez a szent örökség jutott, pedig családja körében megvetett volt szegénysége miatt.

Isten kiválasztotta õt, hogy Jézusnak az õ fiának apja legyen. József tehát nem is örökbefogadta Jézust, hanem Isten tette meg fiává. József félt Máriát magához venni. Az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, hogy eloszlassa félelmeit. József álmában tudja meg, hogy Jézus apja lesz. Igaz embernek nevezi õt Máté evangéliuma, mert elfogadta az Isten akaratát, és aszerint is cselekedett. Jézus és József kapcsolatát az Atya határozta meg, egyedül Tõle származott. József Dávid utóda volt és Jézus szintén a dávidi családból származó Mária fia. Máriától Jézus a vér szerinti dávidi örökséget kapta, a szent örökséget Józseftõl kellett kapnia. József halálával Jézusra szállt át az ábrahámi és dávidi örökség.

Szent József (klasszikus angol szentkép)Szent József (klasszikus angol szentkép)Ez az örökség az ószövetségi üdvrendnek a lényege. Jézus Józsefen keresztül került kapcsolatba az ószövetséggel. Átvette tõle ezt az örökséget, az ószövetségi üdvrendet és beteljesítette. Isten Józsefet tette meg Jézus nevelõatyjának, ezért a névadási jogot is megkapta. Az ószövetségi szokások szerint ölébe ültette a gyermeket, nevet adott neki. Ezzel elismerte, hogy övé a gyermek. Menekülnie kellett Egyiptomba Heródes miatt. Heródes halála után visszatért Izrael földjére és Názáretben telepedett le.

A tizenkét éves Jézust elvitték a templomba. Amikor rátaláltak Jézusra, Mária felelõsségre vonta: ?Atyád és én aggódva kerestünk." Ezután az esemény után Szent Józsefrõl hallgatnak az evangéliumok. Az apokrif iratok részletezik eljegyzésük történetét, József kiválasztottságát, amelyet a kizöldült vesszõ csodája bizonyít (vö. Áron vesszeje). A ?József az ács történetei" címû IV.-V. századi apokrif irat részletesen elbeszéli halálát. A Szent Családnak jogi biztonságot és oltalmat adott. Halála elõtt átadta Jézusnak az Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsõszülöttségi áldást. Az Egyház Szent Józsefet – a Boldogságos Szûz Anyát illetõ hüperdúlia után – protodúliával tiszteli. József tiszteletének elterjedésében a ferencesek mûködtek közre. IV. Sixtus pápa, aki a ferencesek rendjébõl jutott a pápai székbe, ünneppé nyilvánította a Szent neve napját (1479). 1726-ban I. Lipót, majd III. Károly kérelmére bekerült a Mindenszentek litániájába. IX. Piusz az Egyház egyik legválságosabb idõszakában az Egyház védõszentjévé nyilvánította. A XX. században a hívek a március hónapot szentelik Szent Józsefnek. 1909-ben külön litániát és 1919-ben pedig miseprefációt kap. 1955 május 1- jén elrendelte XII. Piusz pápa ?Munkás Szent József" ünnepét.

A Habsburg-házban a XVII. század folyamán meghonosodott Szent József tisztelete. Lipót császár fiúgyermeke születésekor hozzá imádkozott. Amikor megszületett, a József nevet adták neki. Neve elterjedt elõször az arisztokráciában, késõbb a nép névadási szokásában is. I. Lipót az Õ oltalmába ajánlotta egész birodalmát és a Habsburg-ház patrónusává választotta (1675). Bécs (1683) és Buda (1686) felszabadulását az õ mennyei közbenjárásának tulajdonította. Buda ostromakor a döntõ támadásra induló katonákat a kapucinus Avianói Márk lelkesítette, aki egy dárda hegyén Szent József képét emelte magasba. Védõszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítõk, kádárok, tímárok, a jegyesek, az ifjú házasok, a családok, az árvák és a haldoklók. Segítségért folyamodnak hozzá a házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek idején. A XIX. századtól tartják a papnövendékek és a szerzetesek védõszentjének; a XX. században pedig a munkások patrónusa lett. Szent Józsefet legtöbbször úgy ábrázolják, hogy a kis Jézus a jobb karján ül, bal kezében pedig liliomot vagy kivirágzott vesszõt tart, de ábrázolják vándorbottal, fûrésszel, fejszével és fúróval is.

Szent József tisztelete hazánkban már a középkorban elterjedt. Ezt bizonyítja egy esztergomi kiadású misekönyv is, melyben külön miséje van, ami a Missale Romanum hivatalos szövegétõl is eltér. A XVIII. században a jeles barokk imádságoskönyvünk, a ?Lelki Paradicsom" hoz egy biblikus veretû litániát, amelyet sok elnépiesített változat követ még. Ez a tisztelet elterjedt a famunkások körében is. Patrónusa volt a szegedi és az aradi ácsok, asztalosok céhének. Hajdanában a koporsót is õk készítették. A szegedi céhzászlón (1824) két lebegõ angyal között egy koporsót is oda hímeztek. A kaposvári ácsok március 19-én végezték a húsvéti szentgyónásukat. A vasvári iparosok a domonkos templomban Szent József képe elõtt gyertyát gyújtottak, misét mondattak és felajánlást tettek. A karmeliták Gyõrben könyörgõ társulatot hoztak létre a jó halál kegyelméért. Szent József számtalan ábrázolási módjával találkozunk hazánkban, ezzel is jelezve, hogy a közbenjárását milyen sokan kérték.

József napja a mezõgazdaságban is a tavaszi munkák kezdetének számít. Szegeden még a lusta emberek is rá hivatkoznak, akik egész télen nem takarítják el a havat: ?nem vergõdöm vele, majd megfogadom Szent Józsefot, majd elhordja õ. " Szent József napján kezdték meg a csíkosok, csordások és a gulyások a szolgálatukat, de csak Szent György napjától hajtják ki az állatokat. A néphiedelem a méheket szûzi életet élõknek tartja, ezért öntötték a gyertyát méhviaszból és nem faggyúból. Szent József tisztaságára utaltak ezzel is. Ezen a napon eresztették ki elõször a méhrajokat. Algyõn e szavakkal ereszti útjának a gazda méheit: ?Atya, Fiú, Szentlélök neviben induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!" Göcsejben nem megy el otthonról a gazda, hogy a méhek a rajzásból visszatérjenek.

Szent József prefációja nagyon szépen összefoglalja mindazt, amit a szentírásból tudunk, ami az õ Istentõl kapott ?atyai" hivatását megkülönbözteti a többi családapáétól:

?… és téged Szent József ünnepén illõ hódolattal dicsérjünk, magasztaljunk és áldjunk. Mert õt az igaz férfit, az Istenszülõ Szûznek jegyesül adtad, hû és okos szolgát családod fölé rendelted, hogy atyai gonddal õrizze a Szentlélek erejébõl megtestesült Fiadat, a mi Urunkat, Jézus Krisztust."

Bernáth Krisztián Imre

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük