Márton Lajos: Önarckép, 1946Márton Lajos: Önarckép, 1946Fiúk! Sokan közületek azt gondolják, soha nem tanulnak meg rajzolni, festeni, ez tévedés, kezdte az első órát Lajos bá', azaz Márton Lajos festőművész a cserkészotthonban. Mi, leendő cserkészek, 10-14 éves farkaskölykök, tágra nyílt szemekkel figyeltük a táblát, ahova pillanatok alatt fecskét, medvét, sirályt, mókust rajzolt fel tökéletesen, néhány vonással.

Márton Lajos: Önarckép, 1946Márton Lajos: Önarckép, 1946Fiúk! Sokan közületek azt gondolják, soha nem tanulnak meg rajzolni, festeni, ez tévedés, kezdte az első órát Lajos bá', azaz Márton Lajos festőművész a cserkészotthonban. Mi, leendő cserkészek, 10-14 éves farkaskölykök, tágra nyílt szemekkel figyeltük a táblát, ahova pillanatok alatt fecskét, medvét, sirályt, mókust rajzolt fel tökéletesen, néhány vonással.

   Azért jött el hozzánk, mert úgynevezett „Rajzoló és festő" különpróbából szerettünk volna vizsgázni, meg akartuk tanulni ennek csínját-bínját. Öt előadást hallhattunk tőle. Például azt,  mi az alapja a tájkép, virág, gyümölcs, szobabelső, portré, többalakos kompozíció vázlatának, festésének, árnyékszerkesztésének és hasonlókat. Ha nem is lett belőlünk festő, a művészet szeretetét talán neki köszönhetjük.

   Vizsga után büszkén hordtuk a „Rajzoló és festő" különpróba jelvényt a bal ingmellen. A különpróbát tett cserkészt „úttörő cserkésznek" nevezték. (Akkor még nem létezett az Úttörőmozgalom.)

   Márton Lajos a Budapesti Iparművészeti Iskola festő szakán végzett. Európa-hírű festőművész lehetett volna, de életét, munkáját a cserkészmozgalomnak szentelte. Természetesen cserkész volt, majd „öregcserkész", a 285. Szent László Cserkészcsapat oszlopos tagja. Középiskolás korától a Magyar Cserkész, a Zászlónk, a Jóbarát és más cserkész újságok illusztrátora. Tusrajzaiban, akvarelljeiben megörökítette a különféle cserkésztalálkozók, cserkész rendezvények, táborozások történéseit. De tervezett plakátot, képeslapot, freskókat, oltárképeket is. Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra bélyegsorozatot tervezett.

   Kiállításait a budapesti Erzsébet-téren épült Nemzeti Szalonban rendezte, nagy közönségsikerrel. Számos könyvillusztrációja közül Koszter atya, óriási példányszámban megjelenő Csibészklub, Lurkó és Fulgur könyvét említeném meg, ez utóbbi az első magyar sci-fi.

   Márton Lajos nyolcezer rajza maradt fenn. 1953-ban hunyt el, fiatalon, 62 éves korában. Születésének 100. évfordulóján, 1991-ben hamvait az Országúti Ferences Templom kriptájában helyezték el, a budapesti Margit-körúton.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük