„A gazdasági válság mellett az adminisztráció egyszerűsödése és az azonnali beszedési megbízás jogintézményének megszűnése miatt is növekedett az elmúlt négy évben a végrehajtási ügyek száma, így a szokásoshoz képest még mindig a duplájával kell számolni évente Magyarországon. Pozitív jel azonban, hogy 2012 utolsó negyedévében valamennyivel lelassult a növekedés és emelkedett az ügyintézés hatékonysága" – mondta el Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető alelnöke a CompLex Kiadónak adott interjúban, illetve a témát bővebben kifejti a 2013. május 24-én megrendezésre kerülő Ügyvédreggelin.

 

„A gazdasági válság mellett az adminisztráció egyszerűsödése és az azonnali beszedési megbízás jogintézményének megszűnése miatt is növekedett az elmúlt négy évben a végrehajtási ügyek száma, így a szokásoshoz képest még mindig a duplájával kell számolni évente Magyarországon. Pozitív jel azonban, hogy 2012 utolsó negyedévében valamennyivel lelassult a növekedés és emelkedett az ügyintézés hatékonysága" – mondta el Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető alelnöke a CompLex Kiadónak adott interjúban, illetve a témát bővebben kifejti a 2013. május 24-én megrendezésre kerülő Ügyvédreggelin.

 

2010-ben a világon elsőként indult el hazánkban az elektronikus fizetési meghagyás rendszere, majd 2012. szeptember 1-jén kezdte el működtetni a Magyar Végrehajtói Kamara a Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerét (VIEKR), mely hatására gyorsabbá és hatékonyabbá vált a jogi eljárások indítása. Míg a rendszer előtt hónapokat kellett várni egy ügy jogerőre emelkedéséré, ma már ez az idő lerövidült néhány hétre. Ráadásul a kézbesítési rendszert a felhasználói szabályok elfogadása mellett minden jogképességgel rendelkező természetes személy használhatja. Minderről részletesebben beszél majd Császti Ferenc, végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói kamara ügyvezető alelnöke a CompLex Kiadó által szervezett Ügyvédreggelin „Az új elektronikus eljárások a bírósági végrehajtásban" című előadásában.

 

Az interjúból kiderül, hogy mindezek mellett azonban egy lassulás is megfigyelhető az ügyintézésben, mivel 2012. szeptember 1. óta az ingatlanokat kizárólag elektronikus úton lehet elárverezni. Ennek célja, hogy a végrehajtási árverezéseket minél nyilvánosabbá tegye, illetve minél több árverező tudjon részt venni a folyamatban, és így egy sokkal reálisabb vételár tudjon kialakulni. „Lassabb és drágább lett az ügyintézés, de van egy nagy előnye, hogy lecsökkent az árveréseken az összebeszélés lehetősége, hiszen az árveréseken történő vásárlással szeptember óta biztosítva van az, hogy olyanok vegyenek csak részt az érveréseken, akik már személyesen is be lettek azonosítva" – tette hozzá a szakember.  Mindezek ellenére összességében pozitív tendenciaként értékelhetjük, hogy a számokat tekintve 2012-ben növekedett a végrehajtási ügyintézés hatékonysága, mivel 478.000 új végrehajtási ügy érkezett, de 561.000 ügyet sikerült lezárni is.

 

A rendszer hatékonyságához hozzájárul a felhasználok 3 szintű beosztása is, hiszen a regisztrált felhasználók mellett, akik aktívan részt tudnak venni az árverezéseken, nem regisztrált felhasználók is nyomon tudják követni a liciteket, mivel regisztráció nélkül meg lehet tekinteni az árverési hirdetményeket és a licitnaplót is. Ezzel is lehetőséget adva az embereknek, hogy beszálljanak a számukra kedvező árverésekbe. A 3. szintet maguk a végrehajtók töltik be, akik rendezik az árveréssel kapcsolatos teendőket illetve kezelik az árverési hirdetményeket.

 

A rendszerrel kapcsolatos kritikák és vélemények útvesztőjében kalauzol el majd minden résztvevőt Császti Ferenc az Ügyvédreggeli rendezvényen május 24-én, amikor kifejti véleményét a rendszer működéséről, hatékonyságáról és jövőjéről.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük