Megvalósult A Tavalyi Hiánycél, A Fenntarthatóság Kérdéses

Valószínűleg sikerült tartani a 3 százalék alatti hiánycélt tavaly, ugyanakkor kérdéses az államháztartási folyamatok fenntarthatósága – vélte a tavalyi államháztartási adatokról a Buda-Cash elemzője, az OTP Elemzési Központjának munkatársa pedig úgy ítélte meg, hogy az ESA-95, azaz az európai uniós elszámolás szerint a magán-nyugdíjpénztári bevétellel együtt 3,2 százalékos GDP-arányos többlet alakulhatott ki 2011-ben az államháztartásban.

Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a GDP 6,2 százalékát teszi ki, miközben az európai uniós módszertan szerint számolt államháztartási egyenleg az egyszeri tételekkel együtt előreláthatólag mintegy 976 milliárd forintos többletet mutat, amely a GDP 3,5 százaléka – felelte az MTI kérdésére Banai Péter Ernő a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hétfőn, miután a szaktárca publikálta az államháztartás tavalyi részletes mérlegét.

    Az államháztartás éves mérlegéből kitűnik, hogy 2011-ben a pénzügyi szervezetek különadójából 186,5 milliárd (az előirányzat 100 százaléka), az ágazati különadókból 171,9 milliárd forint (az előirányzat 107 százaléka) összesen 358,4 milliárd érkezett a költségvetésbe.
    Ugyancsak egyszeri bevételként számolható a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó két bevételi tétel: 95,6 milliárd és 363,4 milliárd forint, ez utóbbi a módosított előirányzatnál 70 milliárddal kevesebb. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó összes bevétel 459 milliárd forint volt.
    A 2011. évi egyszeri bevételi (speciális) tételek összege: 817,4 milliárd forint.
    A részletes adatok szerint az államháztartás 2011. évi pénzforgalmi hiánya – a helyi önkormányzatok nélkül – 1.734,4 milliárd forint volt, az éves eredeti előirányzat mintegy 2,5-szeresével, a törvényi módosított előirányzat 110 százalékával egyenlő.
    Decemberben az államháztartás deficitje 486,5 milliárd forint volt.
    A tavalyi hiány 157,3 milliárd forinttal haladja meg a törvény által módosított 1.577,1 milliárd forint összegű előirányzatot. (Az eredeti, 2011. évi pénzforgalmi előirányzat 687,4 milliárd forint hiányt írt elő.)
    Az NGM közleménye szerint ennek kialakulásában egyszeri tételek játszanak szerepet, amelyek összesen 1.114,6 milliárd forint kiadással jártak.
    Az egyszeri tételek közül a Mol részvények vásárlása 498,6 milliárd forintot, az Európai Bizottság döntése alapján történő áfa-visszatérítés 250 milliárd forintot, a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése 120 milliárd forintot, a MÁV Zrt. adósságának átvállalása 50 milliárd forintot, a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása 196 milliárd forintot jelentett.
    Az egyszeri tételek nélkül az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya 619,8 milliárd forintot tett ki, ami valamivel kedvezőbb az eredeti előirányzatnál (687,4 milliárd forint).
    A szaktárca közleménye rögzíti: az államháztartás  helyi önkormányzatok nélküli 2011. évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy az államháztartás 2011. évi kitűzött – az eredeti költségvetésben nem szereplő egyszeri tételek nélküli – eredményszemléletű hiánycélja (a GDP 2,94 százaléka) a várakozásoknak megfelelően várhatóan teljesül.
    Az NGM helyettes államtitkára az MTI on-line feltett kérdésére, miszerint a 2011. évi törvényi előirányzat miért lett 1.577,1 milliárd forint a korábban közölt 1.517.1 milliárd forint helyett, azt a választ adta, hogy tavaly év végén a 2011. évi költségvetési törvény módosításával – a hitelezési aktivitás bővítése, így a gazdasági növekedés elősegítése érdekében – a Magyar Fejlesztési Bank 60 milliárd forintos újabb tőkejuttatásban részesült. Emiatt módosultak a költségvetés főösszegei.
    Egy másik újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy mi az oka annak, hogy a tervezett mértéknél kisebb utalás érkezett a költségvetésbe a nyugdíjreform-alapból. A központi költségvetésbe a tervezett 95 milliárd, a Nyugdíjbiztosítási Alapba viszont a tervezett 433 milliárd forinttal szemben csak 363,4 milliárd folyt be. Banai Péter Ernő válasza szerint az eredetileg jóváhagyott költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyos pozíciójával számolt. Az alap bevételeinek és kiadásainak tervezetthez képest jobb alakulása miatt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból kisebb átutalás is elegendő volt a nullszaldó biztosításához. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnál maradó forrás így az államadósság csökkentésére fordítható.

.
    Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője a fő számok alapján az MTI-nek elmondta: jelentős egyszeri tételek miatt "csúszott el" az év vége felé a hiányszám, de ki kell emelni, hogy a 3 százalék alatti hiánycél is az egyenleget több 100 milliárd forinttal javító egyszeri tételek – például válságadók, magánnyugdíjpénztári transzferek – hatására valósult meg.
    Hozzátette: a fő számok alapján "jól néz ki" az államháztartás helyzete, azonban a számok mögé nézve megkérdőjeleződik a fenntarthatóság, ez a 2012-es államháztartási folyamatokra is igaz.     Tóth Gergely elmondta: a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése mintegy 400 milliárd forintos kiesést jelentett a bevételi oldalon az előző évihez képest.
    A szakértő az idei kilátásokról elmondta: az általános forgalmi adó (áfa) kulcsának 2 százalékpontos emelése 150 milliárd forintos plusz bevételt eredményezhet, míg a jövedéki adóból tervezett bevételek álláspontja szerint nem érik el a tervezett szintet. Ennek Tóth Gergely szerint az az oka, hogy a jövedéki adó bevételek több mint fele az üzemanyagok jövedéki adója, a növekvő benzinárak pedig negatív hatással lehetnek a fogyasztásra. A belső fogyasztás nem annyira élénkül, emellett az áfa-emelés, valamint az 5 százalék körüli infláció   még inkább visszavetheti a fogyasztást – mondta. Bár a kormány elkötelezett az idénre tervezett 2,5 százalékos hiány tartásában, kétséges ennek megvalósulása – vélekedett Tóth Gergely.
    Az OTP Bank elemzője szerint az NGM által számolt 1.734 milliárd forint pénzforgalmi hiányt plusz 289 milliárd forinttal indokolt korrigálni egyrészt módszertani okokból, másrészt a költségvetésben szereplő egyszeri tételek miatt, a harmadik korrekció a költségvetésben elszámolt nyugdíjvagyon. A központi alrendszer így eredményül kapott alacsonyabb pénzforgalmi hiánya 1.445 milliárd forint, ami a GDP 5,2 százaléka.
    Kondora Szilárd, az OTP elemzője úgy vélte: az ESA-95 szerint a magán-nyugdíjpénztári bevétellel mintegy 3,2 százalékos GDP arányos többlet alakulhatott ki 2011-ben az államháztartásban (helyi önkormányzatokkal együtt), anélkül 6,9 százalék lehetett a tavalyi hiány.
    Az elemző kifejtette: a módszertani okok miatti korrekció 696 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleghez vezet, ide sorolható a Mol részvénycsomagra fordított mintegy 500 milliárd forint, továbbá a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása 196 milliárd forint értékben.
    Az egyszeri tételek miatti korrekcióval 43 milliárd forinttal javul az egyenleg: a 220 milliárd forint áfa visszautalás, a MÁV-tól átvállalt 50 milliárd forint adósság és az MFB 120 milliárd forintos tőkeemelése utáni korrekcióval kedvezőbb lesz az egyenleg, míg a különadók 347 milliárd forintos korrekciója rontja azt.  A nyugdíjpénztári bevétellel történő korrekció az OTP elemzője szerint mintegy 450 milliárd forinttal kedvezőtlenebb egyenleghez járult hozzá.
    Kuti Ákos, az EQUILOR Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a február-márciusban publikálandó eredményszemléletű hiányról szóló adatok lesznek fontosabbak, a piac is erre fókuszál majd. Hozzáfűzte: a befektetőket nem "bolygatja meg" a pénzforgalmi hiány adata, inkább Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök keddi találkozójára, és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) tervezett hiteltárgyalásokra figyelnek.

gkj \ gjé \ gtb

MTI 2012. január 23., hétfő 18:25