Az Európai Parlament következő, „mini" plenáris ülésén a képviselők vitáznak az EU-nál történő lobbitevékenység szabályozásáról, a sportról szóló fehér könyvről, és szavaznak a 2007-es emberi jogi jelentésről.

 

Az Európai Parlament következő, „mini" plenáris ülésén a képviselők vitáznak az EU-nál történő lobbitevékenység szabályozásáról, a sportról szóló fehér könyvről, és szavaznak a 2007-es emberi jogi jelentésről.

A 2008. május 7-ei ülés délután, 15.00-kor kezdődik. A képviselők az euró tíz évét értékelik, majd többek között az emberi jogok helyzetéről szóló EP-jelentés lesz napirenden (Cappato-jelentés), és az EU választási megfigyelő misszióiról készített véleményt  (Sánchez-Neyra – De Keyser) vitatják meg.

A csütörtök délelőtti ülés napirendjén az EU-intézményeknél lobbizók tevékenységének szabályozása, valamint a sportról szóló fehér könyv (Mavrommatisz) szerepel.

EU-lobbisták: közös szabályok

Az unió intézményeinél dolgozó mintegy 15 ezer lobbista tevékenyégének közös szabályozásáról mond véleményt az EP. A képviselők közös akkreditációt, közös magatartási kódexet szeretnének.

Becslések szerint jelenleg mintegy 15 ezer lobbista és 2500 lobbiszervezet működik Brüsszelben. Az Európai Parlamentben megközelítőleg 5 ezer lobbista tevékenykedik.

Az Európai Bizottság európai átláthatósági kezdeményezésével vitát indított a lobbizásról. A javaslat legfőbb elgondolása az volt, hogy nyitottabb képet adjon a jogalkotási aktusok elkészítésekor és az EU-s intézmények által történő elfogadásakor működő szereplőkről és befolyásolási csatornákról. A Bizottság azt javasolta, hogy az európai intézményekben tevékenykedő érdekképviseletek tekintetében vezessenek be közös nyilvántartást.

Az EP most saját kezdeményezésű (véleményadó) jelentésben reagál a Bizottság kezdeményezésére.

A szöveg emlékeztet: az EP-ben „a lobbizás mértéke a parlament hatásköreinek bővülésével jelentősen megnőtt".

A képviselők függetlenek

A jelentéstervezetben a képviselők „elismerik a lobbicsoportoknak az EU döntéshozatalára gyakorolt befolyását, ezért létfontosságúnak ítélik, hogy a parlamenti képviselők ismerjék a lobbicsoportok képviselte szervezeteket".

A szöveg szerint „az európai parlamenti képviselők saját személyükben felelősek annak biztosításáért, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatásban részesüljenek", és „alkalmasnak kell ítélni őket a lobbistáktól függetlenül történő politikai döntéshozatalra".

Fogalmak

A képviselők támogatják a Bizottság fogalommeghatározását, amely szerint a lobbizás  a következő: „mindazon tevékenységek, amelyek célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása".

Az EP szerint lobbistának kell tekinteni és ugyanolyan bánásmódban kell részesíteni a következőket: hivatásos lobbisták, vállalati lobbirészlegek lobbistái, nem kormányzati szervezetek, „agytrösztök", kereskedelmi szövetségek, szakszervezetek és munkáltatói szervezetek, profitorientált és nonprofit szervezetek, valamint ügyvédek, amennyiben céljuk a politika, és nem a joggyakorlat befolyásolása.

Nem tartoznának viszont e szabályok hatálya alá a tagállami régiók és önkormányzatok, illetve a nemzeti és az európai szintű politikai pártok, valamint a szerződések értelmében jogi státusszal rendelkező szerveik, amikor ebbéli minőségükben járnak el és a szerződésekben megjelölt feladataikat végzik.

Egy ablak

A parlament „elvben üdvözli a Bizottságnak az egyablakos megoldásra irányuló javaslatát, amely keretében a lobbisták mind a Bizottságnál, mind pedig a parlamentnél nyilvántartásba vetethetnék magukat. Az EP ugyanakkor az egyes szervezetek/vállalkozások lobbistái számára az EP épületeibe belépést biztosító kártyák számát továbbra is négy darabban korlátozná.

A jelentés „tudomásul veszi a Bizottság érdekképviseletekre vonatkozó magatartási kódexének tervezetét", ugyanakkor „emlékezteti a Bizottságot, hogy a parlament már több mint tíz éve rendelkezik ilyen kódexszel". A képviselők a Bizottsággal közös kódexet szeretnének.

Pénzügyi beszámoló

A képviselők üdvözlik a Bizottság azon határozatát, hogy pénzügyi beszámolót kérjen a nyilvántartáshoz csatlakozó érdekképviseletektől a következőkről:

  • a hivatásos tanácsadó cégek és ügyvédi irodák EU-s intézményekben való lobbizásának betudható forgalma, valamint legnagyobb ügyfeleik relatív súlya
  • a lobbizás területén tevékenykedő vállalati lobbirészlegek és kereskedelmi szövetségek esetében az uniós intézményekben folytatott közvetlen lobbizásra fordított költségek becsült értéke
  • a nem kormányzati szervezetek és „agytrösztök" esetében a teljes költségvetés, valamint a fő támogatási források lebontása

Jelentés (A6-0105/2008) – Az Európai Unió intézményeinél működő érdekképviselők (lobbisták) tevékenységét szabályozó keret kidolgozása

Az Európai Unió intézményeinél működő érdekképviselők (lobbisták) tevékenységét szabályozó keret kidolgozása

Alkotmányügyi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. május 7., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0105&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2115

Emberi jogok a világban 2007-ben

Az Európai Parlament 2007-es emberi jogi jelentésének tervezete részletesen foglalkozik a kínai és az oroszországi helyzettel. A szöveg üdvözli, hogy egyre több helyen törlik el a halálbüntetést. A képviselők a kisebbségvédelemben szorosabb együttműködést szeretnének az EU és az Európa Tanács között.

Az Európai Parlament Marco Cappato (liberális, olasz) jelentésében értékeli „az Európai Unió intézményei által az emberi jogok terén az unión belül és azon kívül végzett tevékenységet".

A 2007-es évet áttekintő jelentés szerint „az Európai Unió még mindig messze van attól, hogy egységes és ütőképes politikát folytasson az emberi jogok védelme és előmozdítása érdekében világszerte". A képviselők úgy vélik, erősíteni kell az EU közös kül- és biztonságpolitikáját, és biztosítani kell, hogy ebben az emberi jogok előmozdítását prioritásnak tekintsék.

Az EP felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, azonosítsák azokat „a különös aggodalomra okot adó országokat", ahol különösen nehéz az emberi jogok előmozdítása, „és célból alakítsanak ki olyan kritériumokat, amelyekkel össze lehet mérni az országokat az emberi jogi besorolásuk alapján, lehetővé téve egyedi politikai prioritások megállapítását".

A jelentés szerint az Európai Alapjogi Ügynökség létrehozása előrelépést jelent, és az alapjogi charta kötelező érvényének megteremtése felé mutat.

A szakbizottság „úgy ítéli meg, hogy elégtelennek bizonyult az Európai Unió képessége a válságok megelőzésére, az azokra való reagálásra, azok kezelésére és megoldására".

Kisebbségvédelem

Az EP „az Európa Tanács és az Európai Unió közötti megerősített együttműködésre szólít fel a kisebbségi jogok előmozdítása és a regionális és kisebbségi nyelvek védelme terén". A jelentés „felszólít az Európa Tanács jogilag kötelező erejű egyezményeinek, például a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának, valamint ezek jól működő ellenőrzési mechanizmusainak alkalmazására".

Nemzetközi Büntetőbíróság

A jelentés üdvözli, hogy Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma, a Római Alapokmány japán ratifikációval 105-re nőtt a szerződő államok száma. A szöveg ugyanakkor sürgeti Csehországot, az egyetlen még nem részes EU-tagállamot, késedelem nélkül csatlakozzon. Az EP-képviselők felszólítják Romániát, hogy vonja vissza kétoldalú mentelmi megállapodását az Egyesült Államokkal.

Az EP üdvözli, hogy Szerbia együttműködött Zdravko Tolimir és Vlastimir Đjorđjević letartóztatásában és a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszéknek (ICTY) való átadásában, ugyanakkor „aggodalommal jegyzi meg, hogy Radovan Karadžić és Ratko Mladić még mindig szabadlábon van, és továbbra sem állították őket az ICTY elé".

Romastratégia

A szövegben az EP „ismételten felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy európai keretstratégiát a romákra vonatkozóan, figyelembe véve a roma közösségek sajátos társadalmi helyzetét az Európai Unióban, a tagjelölt országokban és a Nyugat-Balkánra vonatkozó stabilizációs és társulási folyamatba bevont országokban".

Halálbüntetés

Az EP üdvözli az ENSZ 2007. december 18-án elfogadott határozatát, „amely globális moratóriumra hív fel a halálbüntetés alkalmazásával kapcsolatban, és elismeri a kezdeményezés régiókat átfogó, pozitív jellegét". A képviselők támogatják a Tanács 2007. december 7-ei határozatát a halálbüntetés elleni európai nap meghirdetéséről.

A jelentés ugyancsak üdvözli, hogy Albániában 2007. március 25-én, Kirgizisztánban 2007. június 27-én, Ruandában 2007. július 26-án, New Jersey államban (USA) 2007. december 13-án, Üzbegisztánban pedig 2008. január 1-jén eltörölték a halálbüntetést.

Az EP „üdvözli Kína elhatározását, hogy valamennyi halálbüntetést érintő ügyben kéri a legfelső bíróság felülvizsgálatát, azonban továbbra is aggodalommal tölti el, hogy világszerte változatlanul Kínában kerül sor a legtöbb kivégzésre". A jelentés „elítéli a halálbüntetés alkalmazását Fehéroroszországban", és azt, „hogy az iráni rezsim egyre többször alkalmazza a halálbüntetést", ráadásul 18 évnél fiatalabbakon is.

A szöveg megjegyzi, hogy – más EU-országokkal egyetemben – Magyarország nem írta alá és nem is ratifikálta a kínzás elleni egyezmény opcionális jegyzőkönyvét (OPCAT).

A jelentés „felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kezdjék meg az Európai Unió emberijog-védőkre vonatkozó iránymutatásainak átláthatóbb és módszeresebb végrehajtását, mivel ez fontos és innovatív eszköz az emberijog-védők támogatására és a kockázatnak kitett személyek védelmére".

Kína

A tervezet szerint „a jelentős gazdasági reformok ellenére továbbra is folytatódik a politikai és emberi jogok rendszeres megsértése Kínában, amely olyan formákat ölt, mint a politikai bebörtönzés, ügyvédek, emberi jogvédők és újságírók – köztük a weiquan mozgalom tagjainak – megtámadása és megfélemlítése, a független bíróság hiánya, a kényszermunka, a szólás- és vallásszabadság és a vallási és etnikai kisebbségek jogainak elnyomása, az önkényes fogva tartás, a laogai táborrendszer és az állítólagos szervkereskedelem". Az EP-t „továbbra is ugyanilyen aggodalommal töltik el az újságírókról és emberi jogi aktivistákról, köztük a dalai lámáról, társairól és a Falun Gong követőiről vezetett feketelisták".

Az EP aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Kína csak az EU által felvetett esetek kétharmadára adott választ. A jelentés szerint az Olimpiai Chartával összhangban tett ígéretek ellenére sem javult az emberi jogokkal kapcsolatos helyzet Kínában.

Oroszország

A jelentés bírálja Fehéroroszországot, és Iránt, továbbá „sajnálja, hogy nincsenek eredményei az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációknak".

A képviselők szerint „az Európai Uniónak nem sikerült politikai változásokat elérnie Oroszországban olyan érzékeny kérdések tekintetében, mint a csecsenföldi és más kaukázusi köztársaságokban fennálló helyzet, a büntetlenség és a törvényhozás függetlensége, az emberi jogvédőkkel és a politikai foglyokkal – köztük Mihail Hodorkovszkijjal – szembeni bánásmód, a média függetlensége és a szólásszabadság, az etnikai és a vallási kisebbségekkel szembeni bánásmód, a jogállamiság tiszteletben tartása és az emberi jogok védelme a fegyveres erőkön belül, valamint a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés és egyéb kérdések". A csecsenföldi mellett az EP szerint aggasztó az ingusföldi és dagesztáni helyzet is. A jelentés kitér a finnugor mari kisebbség védelmére is.

Európai Kezdeményezést a Demokráciáért és az Emberi Jogokért

Az EP „kifejezi mély nyugtalanságát a Gázai övezetben tapasztalható katasztrofális emberi jogi válság miatt, és felhívja az összes érintett felet, hogy tartsák tiszteletben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát; megerősíti a gázai övezeti helyzetről szóló 2008. február 21-i állásfoglalásában foglaltakat".

A jelentés többek között foglalkozik a burmai, törökországi, csádi, darfúri, kenyai helyzettel is.

A képviselők üdvözlik, hogy elindították az Európai Kezdeményezést a Demokráciáért és az Emberi Jogokért (EIDHR), „mint kifejezetten az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására nyújtott külső segély pénzügyi eszközét".

Emberi jogi záradékok

Az EP „sajnálja, hogy az emberi jogi és demokráciazáradékokat – a harmadik országokkal kötött együttműködési és partnerségi megállapodások alapvető elemeit – még mindig nem hajtják végre konkrét formában, mivel hiányoznak a végrehajtásukat lehetővé tevő mechanizmusok".

Migráció

A jelentés „felszólítja a Tanácsot, hogy biztosítsa a menekültek, menedékkérők és migránsok jogainak teljes körű tiszteletben tartását a gyakorlatban, amikor megerősítik bevándorlás- és menekültügyi együttműködésüket a harmadik országokkal".

Internet

A parlament „megismétli az internetes tartalmak olyan korlátozásával kapcsolatos aggodalmait – függetlenül attól, hogy az az információ terjesztésére vagy fogadására vonatkozik -, amelyet a kormányok vezettek be, és amelyek nem összeegyeztethetők a szólásszabadság garantálásával".

Jelentéstevő: Marco Cappato (ALDE, IT)

Jelentés (A6-0153/2008) – Az emberi jogok világbeli helyzete (2007) és az Európai Unió politikája

Az emberi jogok világbeli helyzetéről szóló 2007-es éves jelentés és az EU ezzel kapcsolatos politikája

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. május 7., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0153&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2274

Marco Cappato

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Cappato&partNumber=1&language=HU&id=4740

Több támogatás az európai sportnak

Átfogó uniós politikával támogatná az európai sportot az EP. A képviselők átláthatóvá tennék az átigazolásokkal járó pénzmozgásokat, drogként tekintenének a doppingokra, növelnék az iskolai testmozgás lehetőségét, fellépnének a sportrendezvényeket kísérő fajgyűlölő megnyilvánulások ellen, és nem liberalizálnák a szerencsejátékokat.

„Az európai sport az európai identitás, kultúra és polgárság elidegeníthetetlen része" – kezdődik az EP plenáris ülése elé terjesztett véleményadó parlamenti jelentés, amelyet Manolisz Mavrommatisz (néppárti, görög) jegyez.

Az EP üdvözli az Európai Bizottság által készített, „sportról szóló fehér könyv közzétételét, és reméli, hogy az alapként fog szolgálni a sport világa számára".

A képviselők azt is üdvözlik, hogy „a tagállamok elismerték a sportot a Lisszaboni Szerződésben, hogy ily módon lehetővé váljon egy koherens európai politika kialakítása e területen".

„A sport nagyon fontos szerepet játszik az európai társadalmakban, ugyanakkor a versenysport egyes részeinek olyan új fenyegetésekkel és kihívásokkal kell szembenéznie, mint az üzleti nyomás, a fiatal játékosok és sportolók kizsákmányolása, a dopping, a fajgyűlölet, az erőszak, az eredmények manipulálása, a korrupció, a sportfogadási csalás és a pénzmosás" – folytatódik a szöveg.

A sport is EU-hatáskör

A szöveg emlékeztet: „a sport az EU jogszabályok hatáskörébe tartozik, nevezetesen ami a képviseleti és részvételi demokrácia elvének az európai sportintézmények döntéshozó testületeiben való érvényesülését, valamint az EK-Szerződés 13. cikkét illeti, amely tiltja a nemek, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor vagy szexuális beállítottság alapján történő megkülönböztetést".

A szöveg idézi azt az osztrák elnökség által 2006-ban bemutatott tanulmányt, amely szerint „a sport által előállított hozzáadott érték 407 milliárd euró volt 2004-ben, ami az EU GDP-jének 3,7 százaléka, és 15 millió embernek, illetve a munkaerő 5,4 százalékának ad munkát".

Autonóm ligák, nyílt tőkemozgás

Az EP szakbizottsága „egyetért az Európai Bizottsággal, amely elismeri a hivatásos sport sajátos jellegét és a nemzeti hivatásos bajnokságok szervezőiként a képviseleti struktúráik, azaz a ligák autonómiáját, valamint a munkáltatók képviseletét, azaz a ligákat, továbbá európai szintű képviseleti szövetségeiket, ami összhangban van az uniós joggal".

A jelentés szerint „az átadások által gerjesztett jelentős tőkemozgások miatt a pénzügyi tranzakciókat nyílt és átlátható módon az összes érintett fél között kellene lebonyolítani, és a rendszert az illetékes irányító szervnek kellene irányítania, az adott sportágnak megfelelő módon".

Dopping

A jelentés „felkéri a tagállamokat, hogy fogadjanak el közös jogalkotási megközelítést a doppingolással kapcsolatban, hogy hasonló jogi elbírálást biztosítsanak minden tagállamban". A képviselők felszólítják „azokat a tagállamokat, amelyek még nem írták alá az UNESCO-nak a sportban a dopping elleni küzdelemről szóló egyezményét, hogy ezt tegyék meg".

Az EP „bátorítja a tagállamokat, hogy ugyanolyan módon kezeljék az illegális doppingszerek kereskedelmét, mint a drogkereskedelmet, és ilyen irányban módosítsák nemzeti jogszabályaikat".

Több tornaórát

Az utóbbi évtizedben mind az általános, mind pedig a középiskolákban csökkent a testnevelésórák száma, és nagy különbségek vannak a tagállamok között a sportlétesítményeket és az felszereléseket illetően – így a jelentés.

A szöveg „hangsúlyozza a sport szerepét az oktatásban, ahogy megtanítja a fiataloknak a tolerancia, az őszinteség és az igazságos játékszabályok betartásának elvét, valamint az egészségügyi megelőzésben betöltött szerepét, különös tekintettel az elhízás kezelésében".

Az EP „támogatja a Bizottság tagállamok felé tett ajánlásait, amelyek a gyermekek és iskolások korai gyermekkortól fogva történő, oktatási programokon belüli fizikai aktivitásának növelésére és fokozására törekvő nemzeti szintű stratégiák kidolgozásáról szólnak". A jelentés „hangsúlyozza az iskolai testmozgás finanszírozásának jelentőségét, amely alapvető fontosságú a legfiatalabb gyermekek fizikai és lelki fejlődéséhez, valamint fontos egészségügyi eszköz a fiatalok és a kevésbé fiatalok számára".

Női példaképek

A képviselők szerint „a sport a társadalmi integráció egyik leghatékonyabb eszköze, és mint ilyet az Európai Uniónak nagyobb mértékben kell népszerűsítenie és támogatnia, pl. az európai, nemzeti és helyi sport- és rekreációs események szervezőire irányuló egyedi programokkal".

A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, „hogy ösztönözzék a női sporttevékenységek közvetítését annak érdekében, hogy fel lehessen hívni a figyelmet a női példaképekre, és el lehessen oszlatni a női nemhez fűződő sztereotípiákat".

Az EP „kéri a tagállamokat, hogy a sportban megjelenő erőszak, fajgyűlölet és idegengyűlölet megelőzése és visszaszorítása érdekében ösztönözzék a bevált gyakorlatok és a kockázatot jelentő szurkolókról szóló használható információk cseréjét a rendőri szervek, a szurkolói kezdeményezések, a helyi erőszakellenes csoportok és szakértők és a sporthatóságok között".

Ne liberalizálják a szerencsejátékokat

A jelentés azt „ajánlja a tagállamoknak, hogy hatékonyabban használják ki a sportban rejlő munkahelyteremtő, gazdasági növekedést serkentő és különösen a hátrányos helyzetű régiókat élénkítő lehetőségeket".

Az EP „aggodalmát fejezi ki a szerencsejátékok és a sorsjátékok piacának esetleges liberalizálása miatt", és „helyénvalónak tartja, hogy az ilyen sorsjátékokból származó bevételeket közérdekű célokra, köztük a hivatásos és amatőr sport finanszírozásának folytatására használják fel".

Vasas-szakszervezet?

A parlament „nemkívánatosnak tartja, hogy a hivatásos sportolók korlátozottabb jogokkal rendelkezzenek, mint más szerződéses munkavállalók, ezért fontosnak tartja, hogy a hivatásos sportolók munkavállalókként széles körű és átlátható jogokkal bírjanak, beleértve a kollektív szerződéshez való csatlakozás, illetve annak megtagadásának jogát és a szakszervezeti tagsághoz való jogot is".

A jelentés „felszólítja a tagállamokat és a sportszövetségeket, hogy ne vezessenek be olyan új szabályokat, amelyek az állampolgárságon alapuló közvetlen megkülönböztetést eredményeznek (például a 6+5 szabály)".

A képviselők „helytelenítik a hivatásos játékosok egyes ügynökeinek jogellenes gyakorlatát, amely egészen korrupcióig, pénzmosásig, a játékosok vagy kiskorú sportolók kizsákmányolásáig terjed".

EU-támogatás a sportnak

Az EP azt kéri, „hogy a 2009-es költségvetésbe rendeljenek külön költségvetési tételt a sport terén megvalósítandó előkészítő intézkedésekre".

A jelentés „sürgeti a Bizottságot, hogy megfelelően érvényesítse a sportot a jelenlegi uniós politikákban és uniós finanszírozási programokban, és évente többször tegyen jelentést a sport általános érvényesítése terén elért eredményekről".

Jelentéstevő: Manolisz Mavrommatisz (EPP-ED, EL)

Jelentés: (A6-0149/2008) – Fehér könyv a sportról

Fehér könyv a sportról

Kulturális és Oktatási Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. május 8., csütörtök

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0149&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2261

Manolisz Mavrommatisz

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Mavrommatis&partNumber=1&language=HU&id=28574

Vita a tíz éves gazdasági és monetáris unióról

Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió létrejöttének tizedik évfordulójára kiadott európai bizottsági közlemény kapcsán tart vitát az EP.

A vitát szerda délután tartják Brüsszelben.

A Bizottság közleménye – EMU@10

A Bizottság jelentése a Európai Gazdasági és Monetáris Unió első tíz évéről

Képviselőcsoportonként egy felszólaló

Választási megfigyelők a demokrácia terjesztéséért

Sikersztori az EU választási megfigyelő misszióinak 1993 óta tartó története, az EP-képviselők ezért fokoznák a hasonló küldöttségekben való európai részvételt.

Az EU első alkalommal 1993-ban, az első oroszországi többpárti választásokra küldött választási megfigyelőket. A megfigyelés átfogó EU-s módszertanát azonban csupán a Bizottság 2000 áprilisában kiadott, az EU választási segítségnyújtásáról és megfigyeléséről szóló közleményével vezették be – áll a José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (néppárti, spanyol) és Véronique De Keyser (szocialista, belga) által jegyzett EP-jelentés indokolásában. A közlemény elfogadása óta több mint 50 uniós választási megfigyelő misszió működött 32 afrikai, ázsiai és latin-amerikai országban.

Az EU a vezető

A szöveg szerint az unió külpolitikájának keretében végzett választási megfigyelés sikeres eszköznek bizonyult a demokrácia világszerte történő előmozdításában. A jelentéstevők úgy vélik, „a sikernek köszönhetően az EU nemcsak vezető szerepre tett szert a nemzetközi választási megfigyelés terén, hanem jelentősen növelte globális szereplőként megszerzett presztízsét is".

A jelentés szerint „a nemzetközi választási megfigyelés célja, hogy erősítse a választási folyamat legitimitását, növelje a választások iránti közbizalmat, visszariasszon a választási csalástól és feltárja azt, amennyiben előfordul". Ezen túl célja még, hogy „elemzéseket és jelentéseket készítsen és ajánlásokat tegyen a választási folyamat valamennyi aspektusának a fogadó országgal teljes együttműködésben végzett javítása, a viták rendezése és az emberi jogok, valamint általában a demokrácia védelme érdekében".

A jelentés szerint az EP-nek „határozott szándéka, hogy a választási megfigyelésben való részvételének fokozása, az EU választási megfigyelő misszióinak nyomon követése és a parlamenti kapacitás növelése révén hozzájáruljon a demokratikus folyamatok megerősítéséhez".

30 millió euró évente

A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) keretében évente több mint 30 millió eurót bocsátanak az EU választási megfigyelő missziói rendelkezésére – áll a jelentésben.

A képviselők úgy vélik, „az új és fejlődő demokráciákban a választások megfigyelését továbbra is prioritásnak kell tekinteni, mivel a választások nemzetközi megfigyelése és az ezekből származó ajánlások általában ezen államok számára járnak a legnagyobb jótékony hatással".

Az EP „elismeréssel adózik az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR), amelynek úttörő munkája erős ösztönzést adott a választási megfigyelésről szóló EU-s módszertanhoz".

EP-képviselők a főmegfigyelők

Az EU a nemzetközi választási megfigyelés vezető szervezetévé lépett elő, és az EU választási megfigyelő misszióinak szakértelmére helyezett hangsúly nagymértékben hozzájárul a magasan képzett, tapasztalt választási szakértők jelentős számának megjelenéséhez – így a jelentés.

Az EP „üdvözli azt a jól bevált gyakorlatot, hogy az EU választási megfigyelő misszióinak élére egy európai parlamenti képviselőt neveznek ki".

Néhány alkalommal nem sikerült feltölteni az EP-s megfigyelői helyeket – áll a jelentésben. A jelentés ilyen esetekben régebbi EP-képviselők meghívását javasolja.

Nyomon követés

„Az EU választási megfigyelő misszióinak hatékony és eredményközpontú nyomon követése továbbra is a legfontosabb kihívás, amellyel foglalkozni kell" – vélik a képviselők, hozzátéve: „az EU választási megfigyelő missziói által tett ajánlások végrehajtását szorosan kísérjék figyelemmel".

Az EP szakbizottsága felszólítja a parlamentet, minden évben fogadjon el jelentést az EU választási megfigyelő misszióiról.

Jelentéstevő: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (EPP-ED, ES),

Véronique De Keyser (PES, BE)

Jelentés (A6-0138/2008) – Az EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. május 7., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0138&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2217

José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Salafranca&partNumber=1&language=HU&id=2002

Véronique De Keyser

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=De+keyser&partNumber=1&language=HU&id=22097

Csaló katalóguscégek Európában

Csaló „katalóguscégek" esetenként jelentős díjakat hajtanak be olyan kisvállalkozásoktól, amelyek pedig semmilyen listára nem akartak felkerülni. A témában  Arlene McCarthy (szocialista, brit) intéz kérdést az Európai Bizottsághoz.

A benyújtott szóbeli kérdés szövege a következő:

„Néhány éve számos olyan, úgynevezett katalóguscég (például a European City Guide) működik a határokon átnyúlva az EU több tagországában, amelyek félrevezető és csalárd üzleti tevékenységet folytatnak. A csalás rendszerint úgy zajlik, hogy a szakembereket és kisvállalkozásokat azok szándéka ellenére a szélhámos cég évekre felveszi a katalógusába, ennek költsége pedig évente akár 1000 euró is lehet. Ezeket az összegeket aztán az erre szakosodott ügynökségeken keresztül szigorúan behajtják, az áldozatoknak így jelentős anyagi kárt és esetleg perköltségeket is okoznak.

Ezek a cégek, ha azonosítják és bezárják őket, gyakran máshová települnek és újra kezdik csalárd tevékenységüket.

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tagjai számos panaszt kaptak ilyen esetekkel kapcsolatban polgároktól és az üzleti közösségtől. A bizottság úgy véli, hogy a tagállamok azonnali és összehangolt cselekvésére van szükség annak megelőzésére, hogy a katalóguscégek tovább működjenek és károkat okozzanak az európai üzleti közösségnek.

A bizottság ezért a következő kérdéseket intézi az Európai Unió Tanácsához:

A tagállamok tudatában vannak-e annak, hogy milyen nagyságrendű a probléma az európai üzleti közösségre, különösen a kkv-kra nézve? Mit tettek eddig annak érdekében, hogy bezárják ezeket a szélhámos „katalóguscégeket"?

A tagállamok felkészültek-e a más tagállamok piacfelügyeleti hatóságaival folytatandó információcserére annak érdekében, hogy felhívják azok figyelmét a hamis „katalóguscégek" tevékenységére és vezetőire/tulajdonosaira?

Milyen lépésekre kerül sor a megtévesztő reklámtevékenységről szóló 84/450/EGK(1) irányelv átültetésekor keletkezett joghézagok megszüntetésének érdekében?

Milyen intézkedéseket hoztak a tagállamok annak érdekében, hogy az üzleti közösséget figyelmeztessék, milyen veszélyt jelentenek a hamis katalóguscégek, továbbá, hogy segítséget nyújtsanak a csalás áldozataivá vált vállalatoknak? 

Egyetértenek a tagállamok azzal, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29/EK(2) irányelvet – amely a reklámozásra és a fogyasztókkal szemben folytatott félrevezető reklámtevékenység aspektusaira is vonatkozik – ki kellene terjeszteni a vállalatközi (B2B) tranzakciókra is?"

Szóbeli kérdés – Félrevezető "katalóguscégek" (például "európai városok útikönyvei")

Arlene McCarthy (PES, UK)

Dokumentum (O-0078/2007 – B6-0152/2008)

Tanács

Félrevezető katalóguscégek (úm. "European City Guide")

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

A szóbeli kérdés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2007-0078&language=HU

Arlene McCarthy

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=McCarthy&partNumber=1&language=HU&id=2173

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat