2022.05.24.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Mit kell tudni az újra megszavazott egyházügyi törvényről?

7 min read
<span class="inline inline-left"><a href="/node/41198"><img class="image image-preview" src="/files/images/ogyk.jpg" border="0" width="160" height="62" /></a></span>Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság (Ab) által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Az új jogszabályt pénteken fogadta el az Országgyűlés 256 igen és 36 nem szavazattal.

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság (Ab) által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Az új jogszabályt pénteken fogadta el az Országgyűlés 256 igen és 36 nem szavazattal.

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság (Ab) által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Az új jogszabályt pénteken fogadta el az Országgyűlés 256 igen és 36 nem szavazattal.

Eszerint a parlament, csakúgy mint júliusban, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el. Az utóbbit a Jobbik törölte volna a felsorolásból, és erről név szerinti szavazást is kért, a parlament azonban elutasította az ellenzéki párt indítványát, amelyet 42 képviselő – köztük öt kormánypárti politikus is – támogatott.

Az a több mint hetven vallási közösség, amelyek az elmúlt hónapokban kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január elsejével nem veszítették el egyházi státuszukat, kérelmükről pedig február végéig dönt a parlament. A többi, jelenleg egyházként működő, de újbóli nyilvántartásba vételét nem kezdeményező vallási közösség egyesületként működik az év elejétől. Ugyanakkor e szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget ír elő a törvény, amely alapján 2012. február végéig kezdeményezniük kell az egyesületként történő nyilvántartásba vételüket. Ha ezt elmulasztják, 2012. március elsején jogutód nélkül megszűnnek.

Változnak annak szabályai, hogy miként válhat egy vallási tevékenységet végző egyesület egyházzá. Ezt az érintett egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti, majd a kérelemről az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. A júliusban elfogadott, de a megsemmisítése miatt hatályba sem lépő egyházügyi törvény alapján a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez kellett volna benyújtani.

Az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy alapcélként vallási tevékenységet végezzenek, tanításuk lényegét tartalmazó hitvallásuk és rítusuk legyen, tevékenységük ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel, ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben működése során nemzetbiztonsági kockázat ne vetődjön fel. További feltétel, hogy a szervezet legalább száz éve működjön nemzetközi szinten, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon.

A vallásügyi bizottság a szervezet tevékenységével, tanításával és múltjával kapcsolatos feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását kéri. Ha a parlament valamely egyesület egyházként elismerését nem támogatja, az erről szóló döntést országgyűlési határozat formájában kell közzétenni. Az ettől számított egy éven belül az egyesület egyházként való elismerésére irányuló ismételt népi kezdeményezés nem indítható.

A törvény kimondja, hogy az egyház jogutód nélkül szűnik meg, ha a legfőbb szerve az egyház feloszlásáról határoz, ha tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik, vagy ha tevékenysége – az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján – az alaptörvénybe ütközik. Az egyház jogutódlással szűnik meg más egyházzal való egyesülése és különválás esetén. A kormány e megszűnési okok valamelyikének fennállása esetén kezdeményezi az Országgyűlésnél az egyház törlését a törvényből.

Azoknak az egyházaknak, amelyek január elsejétől egyesületnek minősülnek, az állam 2012. augusztus 31-ig költségvetési támogatást biztosít az általuk fenntartott közoktatási intézmények működtetéséhez, szociális intézmények esetében pedig az év végéig.

A parlament július 12-re virradó éjszaka fogadta el az Ab decemberi döntése miatt nem hatályosuló egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően írta át, számos módosító indítvánnyal, amelyeket már nem volt idő érdemben megvitatni. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.

A jogszabállyal az Országgyűlés a már említett tizennégy egyházat ismerte el, amelyek közül a Hit Gyülekezete az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között. Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették viszont, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

Az Alkotmánybíróság december 19-én semmisítette meg a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt, közjogi érvénytelenség miatt. A testület megállapította, hogy a törvény megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel – a többi között – az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé.

A most elfogadott egyházügyi törvényt december 21-én nyújtotta be a Fidesz a parlamentnek.

A törvény elfogadása ellen figyelemfelhívó demonstrációt tartottak keresztény evangéliumi egyházak pénteken Budapesten, a Kossuth téren. A kétszáz demonstráló előtt a gyülekezeti vezetők azt hangoztatták, hogy a törvény diszkriminatív, s ki kell állni a lelkiismereti és vallásszabadság mellett. Elmondták, a törvényjavaslat ismét „szektásként" kezeli őket, nem ismeri el felekezetüket. A demonstráción a Kossuth-szobor előtt felállított színpadon a lelkészek igét hirdettek, valamint zenészek keresztény dalokat játszottak.

MTI/Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.