A Vatikán hivatalos közleményt adott ki az ügyben, a L'Osservatore Romano viszont nem is kommentálta a WikiLeaks által kiszivárogtatott, a Vatikánt is érintő diplomáciai jelentések ügyét. A feljegyzések számos Vatikán-elemző szerint semmi újdonságot nem tartalmaznak.

A Vatikán hivatalos közleményt adott ki az ügyben, a L'Osservatore Romano viszont nem is kommentálta a WikiLeaks által kiszivárogtatott, a Vatikánt is érintő diplomáciai jelentések ügyét. A feljegyzések számos Vatikán-elemző szerint semmi újdonságot nem tartalmaznak.

Egy 2009. április 22-i dokumentumból kiderül: a Vatikán reméli, hogy az Egyesült Államok és Kuba javuló kapcsolatai gyengíteni fogják Hugo Chavez venezuelai elnök befolyását. Egy 2006 májusában kelt jelentés feltárja: a Vatikáni bízik benne, hogy Lengyelország hatékonyan fogja védelmezni az élet és a család ügyét az EU-ban; hogy a Rómában élő lengyel papok és szeminaristák támogatják az USA külpolitikáját; s hogy a Vatikán „elővigyázatos" az idegengyűlölettel és antiszemitizmussal vádolt lengyel Radio Maryjával kapcsolatban. 2004 augusztusában egy feljegyzés arról számol be, hogy az Egyesült Államok és a Vatikán között egyetértés van az ENSZ Közgyűlés egyes kezdeményezéseit, például az ember klónozásának tilalmát illetően. 2009 februárjában egy diplomata arról ír, hogy Federico Lombardi szentszéki szóvivő sok feladata miatt rendkívül túlterhelt, ezenkívül kilóg a sorból, mert blackberryt használ, miközben sok vatikáni tisztségviselőnek még hivatalos e-mail címe sincs. A feljegyzés XVI. Benedek pápa regensburgi beszédére is kitér, amelyet katasztrofálisnak nevez. 

Több WikiLeaks-dokumentum olyan eseteket „tár fel", amelyekről már korábban hírt adtak a lapok. Ilyen az a 2009 júniusában kelt feljegyzés, amelyből kiderül: XVI. Benedek pápa kérése is szerepet játszott az Iránban fogva tartott brit tengerészek szabadon bocsátásában 2007 áprilisában. Egy 2002-es jelentés szerint Angelo Sodano bíboros, akkori vatikáni államtitkár állítólag az „agresszív ügyvédek" ellen emelt szót James Nicholson amerikai nagykövetnél, akik a szexuális botrányok kapcsán nem egy-egy püspök, hanem maga a Szentszék ellen indítanak peres eljárást.

Egy 2004-es jelentés szerzője, D. Brent Hardt amerikai diplomata azt fejtegeti, hogy Ratzinger bíboros nem támogatta Törökország EU-tagságát, mert egy muzulmán ország jelenléte tovább gyengítette volna a bíboros által erőteljesen képviselt vatikáni törekvést, hogy az európai alkotmányba kerüljön be az Európa keresztény gyökereire történő utalás. 2006-ban, immár Benedek pápasága idején egy másik jelentés visszatért a témára, megjegyezve, hogy bár sem a pápa, sem a Szentszék nem támogatta a török EU-tagságot, a Szentszék nyitott a kérdésben. Msgr. Pietro Parolin volt vatikáni külügyminiszter szerint a Szentszék nem látná akadályát a csatlakozásnak, amennyiben Törökországban növekedne a vallásszabadság.
     
A külügyi jelentések állandó témája a Vatikán globális jelentősége. A szentszéki ENSZ megfigyelői misszió „a színfalak mögött mindig aktív és befolyásos" – olvasható egy 2009. decemberi feljegyzésben. „A pápa mint világszerte 1,3 milliárd katolikus lelki vezetője, akit a nem katolikusok részéről is tisztelet övez, az erkölcs páratlan szócsöve" – fogalmaz egy 2009 júniusában kelt jelentés. A Vatikán „nemzetek felett átívelő hatalom", amely „szinte a világ valamennyi országában jelen van és működik" (2001. július). 

A jelentésekben előfordulnak kissé meghökkentő megfogalmazások is, például azé az amerikai diplomataé, aki szerint Tarcisio Bertone „bólogató ember", aki soha nem mond ellent a pápának. Egy olasz hírügynökség nem késlekedett a vatikáni államtitkár derűs válaszának közlésével: „Nagyon büszke vagyok rá, hogy bólogatónak neveztek; ez pontosan kifejezi, mennyire támogatom a pápa lelkipásztori munkáját."

A Vatikáni Információs Szolgálat közli a szentszéki sajtóiroda december 11-én kiadott hivatalos közleményét, mely leszögezi: „Anélkül, hogy értékelnénk ilyen sok titkos és bizalmas anyag közzétételének súlyosságát és lehetséges következményeit, a szentszéki sajtóiroda megjegyzi, hogy a WikiLeaks által nemrég kiszivárogtatott dokumentumok egy részét az Egyesült Államok szentszéki nagykövetsége küldte az Egyesült Államok külügyminisztériumának. E jelentések természetesen szerzőik meglátásait és véleményét tartalmazzák, és sem szentszéki megnyilatkozásoknak, sem a tisztségviselők hivatalos nyilatkozatainak nem tekinthetőek. Megbízhatóságukat tehát e körülményt figyelembevéve, óvatosan és nagy körültekintéssel kell megállapítani."

Míg egyes Vatikán-szakértők szerint a szentszéki elhatárolódás fölösleges és túlzó, mások úgy vélik, fontos tudni, hogy a dokumentumok nem vatikáni tisztségviselők megnyilatkozásai, hanem amerikai diplomaták másod- vagy harmadkézből származó elemzései, vélekedései. Vittorio Messori, a Corriere della Sera cikkírója szerint az anyag nagy része „újságírói csevegések, pletykák" leírása. Ennek ellenére Messori egy „igazgyöngyöt" is talált benne. 2009-ben, a pápa izraeli és jordániai látogatása előtt egy diplomata azt írta jelentésében: „Benedek pápa néha megdöbbenti a politikusokat és az újságírókat, mert azt szorgalmazza, amiről meg van győződve, hogy legjobban szolgálja az Egyház érdekét, például a lefebvristák  elismerését vagy XII. Piusz szenttéavatását." – „El sem tudnék képzelni nagyobb dicséretet vagy biztatást Róma püspöke felé, mint hogy azt teszi, ami a feladata" – idézi Messorit a CNA.

Magyar Kurír

(mk)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük