Mohamed koporsója

A különböző vallások szókincséből sok szállóige lett a magyar nyelvben. Az iszlámból egyetlen egy jut eszembe, a „Mohamed koporsója", amely ég és föld között lebeg Mekkában. Rögtön hozzáteszem, hogy a Korán 114 szúrájában (fejezet) még egy halvány utalás sincs a lebegésről, de még Mohamed koporsójáról sem. Sőt, „az a hit, hogy Mohamed koporsója ég és föld között lebeg a muszlimok között ismeretlen." (Az idézet Germanus Gyula „A félhold fakó fényében" c. könyvéből való.) Hát akkor mi van?

A különböző vallások szókincséből sok szállóige lett a magyar nyelvben. Az iszlámból egyetlen egy jut eszembe, a „Mohamed koporsója", amely ég és föld között lebeg Mekkában. Rögtön hozzáteszem, hogy a Korán 114 szúrájában (fejezet) még egy halvány utalás sincs a lebegésről, de még Mohamed koporsójáról sem. Sőt, „az a hit, hogy Mohamed koporsója ég és föld között lebeg a muszlimok között ismeretlen." (Az idézet Germanus Gyula „A félhold fakó fényében" c. könyvéből való.) Hát akkor mi van?

   Az alaposabb megközelítéshez messzebbről kell elindulnunk, egy cseppnyi fizikával fűszerezve. A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány a görög Magnészia városról kapta nevét. De a kínaiak is tudták, hogy mágnessel vasat lehet vonzani vagy taszítani. Az ókori Kínában ismerték fel, hogy a mágnes mindig egy irányba áll be, tehát tájolásra alkalmas lehet és mágnesezés után a vas is hat más vasakra. A Han-dinasztia korában (Kr. e. II. század)  már ismert volt a Sinanshao, a „délt irányító kanál" az iránytű őse. A mai mozgó iránytűt arab kereskedők juttatták el Európába.

   Ráth-Végh István „Az emberi butaság kultúrtörténete" című háromkötetes érdekfeszítő, olvasmányos és tanulságos könyvében ezt írja. „II. Ptolemaiosz, Egyiptom királya megözvegyült és templomot emeltetett hitvese Arsinoé tiszteletére. Az építész egy hatalmas mágneskövet falazott be a boltozatba, egy másikat pedig pontosan alája a padozatba, A közéjük helyezett, Arsinoéról készült fémszobor minden támaszték nélkül szabadon lebegett a levegőben." (Könyvkiadók, figyelem!  Ráth-Végh művének szerzői jogi védelme már lejárt, adjátok ki a könyvet, garantáltan nagy siker lesz.)

   A lebegés és az „erős mágnesek" legendája nem csak Mohamed koporsójáról szól. Egy  Kr. u. III. századbeli bibliamagyarázatban szerepel a következő mondat. „Mindenki látta, hogy Mózes testvérének, Áronnak koporsója az ég és föld között lebeg."

   A Vatikánban található pergamen iratokban szerepel a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok története a XI. században. Arról szólnak elrettentő példaként, hogy a harcosok mágnesek segítségével levegőbe emelt és ott körbeforgatott pogány szobrokat láttak.

   Nem ajánlanám senkinek, hogy az ég és föld közötti lebegéssel kísérletezzen mágnesek segítségével. Maradjon ez csak a legendák körében. Nyelvhasználatunkban a tartós bizonytalanság szinonimája. Mint például a budapesti 3. Metró felújítása kezdetének és befejezésének ideje.

Láng Róbert