MSZF határozata: Társadalmi ellenállás minden törvényes eszközzel

A Magyar Szociális Fórum végül a harmadik helyszínen tudta megtartani 2008 január 5-re hirdetett tanécskozását. Ezen társadalmi ellenállást hirdettek meg a TB törvénnyel szemben, mert az nem tükrözi az ország lakóinak érdekét, és akaratát. Az alábbiakban ismertetjük az MSZF határozatait, melyet ezen a tanácskozáson fogadtak el.

A Magyar Szociális Fórum végül a harmadik helyszínen tudta megtartani 2008 január 5-re hirdetett tanécskozását. Ezen társadalmi ellenállást hirdettek meg a TB törvénnyel szemben, mert az nem tükrözi az ország lakóinak érdekét, és akaratát. Az alábbiakban ismertetjük az MSZF határozatait, melyet ezen a tanácskozáson fogadtak el.

A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal kezdeményezte Országos Tanácskozás határozatai

(Budapest, 2008. január 5. az Egészségügyi és Szociális Ágazat Dolgozóinak Demokratikus szakszervezetében)

     Az Országos Tanácskozás résztvevői társadalmi ellenállást hirdettek meg az Országgyűlés által 2007. december 17-én megszavazott egészségbiztosítási törvénnyel szemben. A társadalmi ellenállást a jog keretei között, törvényes akciókkal kívánják elérni.

     Elhatározták, hogy országos népmozgalmat hirdetnek meg annak érdekében, hogy megakadályozzák a törvény életbe léptetését, ha pedig mégis életbe lépne, elérjék a törvény hatályon kívül helyezését, tekintettel arra, hogy a törvény ellentétes a magyar társadalom és nemzet túlnyomó többségének érdekeivel és akaratával.

     A törvény életbe léptetésének megakadályozása érdekében elhatározták:

1. Támogatásukról biztosítják Sólyom László köztársasági elnök állásfoglalását, miszerint nem írja alá, és nem hirdeti ki a törvényt, az általa bejelentett indokok alapján. Arra kérik az államfőt, hogy maradjon következetes álláspontjához, és ne hirdesse ki a törvényt.

2. Támogatják azoknak a politikai erőknek és civil szervezeteknek, személyeknek a kezdeményezését, akik és amelyek alkotmányos normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól, mert úgy látják, hogy az egészségbiztosítási törvény alkotmányjogi szempontból is kifogásolható.

3. Apellálnak a Legfőbb Ügyész felügyeletére a jogalkotás rendje felett, és felszólítják az egészségbiztosítási törvény előkészítésével és társadalmi, szakmai megvitatásával kapcsolatos törvénytelenségek és anomáliák megvizsgálására.

4. Az országos népmozgalom keretében nyílt fórumokon szembesíteni akarják az MSZP és az SZDSZ képviselőit választóikkal, és kérdőre vonni őket, miért szavaztak egy olyan törvényre, amely szemben áll a választók túlnyomó többségének akaratával.

5. Tömegtájékoztatási és propaganda lépésekről döntöttek a kormánypárti egyoldalú tájékoztatás ellensúlyozására. (A részletek kidolgozását a Koordinációs Bizottság hatáskörébe utalták.)

6. A megszavazott egészségbiztosítási törvénnyel szemben alternatív törvénytervezet benyújtására kérik fel az arra hajlandó képviselőket: nevezetesen a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal által kidolgozott törvényjavaslatot ajánlják olyan alternatív reformként, amely érdekében áll a magyar társadalomnak és a nemzetnek. Ez a törvényjavaslat a Társadalombiztosítási Törvény korszerűsített változata, megőrizné az egészségbiztosítás szolidaritási rendszerét, és demokratikus társadalmi kontroll alá helyezné a TB alapokat.

     Arra az esetre, ha a 2007. december 17-én megszavazott törvény mégis életbe lépne, elhatározták, hogy:

1. Népszavazással érik el a törvény hatályon kívül helyezését.
2. Egyöntetűen kiállnak Albert Zsolt és Albert Zsoltné referendum kezdeményezése mellett, és 2008. április 13-ig összegyűjtik a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírást a következő kérdésre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?"
3. Az Országos Tanácskozás úgy döntött, hogy minden olyan társadalmi, szakszervezeti és politikai erővel összefog a népszavazás sikere érdekében, amely egyetért az egészségbiztosítás piacosítása előtt utat nyitó törvény hatályon kívül helyezésével.

Az Országos Tanácskozás Társadalmi Koordinációs Testületet hívott életre. A testület feladata az Országos Tanácskozáson elfogadott határozatok végrehajtása, az üzleti biztosítási rendszer előtt utat nyitó törvény érvénybe lépésének megakadályozása, illetőleg hatályon kívül helyezése. A Társadalmi Koordinációs Bizottság (TKB) a közös cél érdekében szorosan együttműködik a Liga Szakszervezettel és a Munkástanácsok Országos Szövetségével a népszavazási aláírásgyűjtésben és a referendum megszervezésében. A TKB 33 szervezet képviselőjéből alakult meg, önkéntes alapon, egyenrangú küldöttek testületeként. Nyitott minden olyan szervezet csatlakozása előtt, amely bíróságilag bejegyzett, és a magáénak vallja az Országos Tanácskozás határozatait. A testület munkájának szervezői: Simó Endre, Jánosi Gábor és Sipos József. A Társadalmi Koordinációs Bizottság megtartotta alakuló ülését, és meghatározta első ülésének napirendjét, helyét és időpontját. (A népszavazási aláírásgyűjtés beindítása, január 9-én 15 órakor, az EDDSZ-ben.)