Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a Katolikus Egyház. Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartásából. A templomokban általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a Katolikus Egyház. Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartásából. A templomokban általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.

Az igeliturgia része a szenvedéstörténetnek, a passiónak a felolvasása, vagy énekes előadása, melyben felidézik Krisztus szenvedéseit. Az egyetemes könyörgés során az egész egyházért, valamint a nem hívőkért, a világi vezetőkért és a szenvedőkért is imádkoznak a hívek. Az ezután következő kereszthódolat során egyenként vonulnak a hívek a kereszt elé, imádatukat pedig térdhajlással, vagy a kereszt megcsókolásával fejezik ki. A szertartás után a szentsír előtt imádkozhatnak a hívek.

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

(MKPK titkárság)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük