Idén lesz a Waterloo-i csata 200. évfordulója. Remélem valamelyik tévécsatorna ismét műsorára tűzi a néhány évvel ezelőtti adását Napóleon életéről. A hatrészes francia filmsorozat címe „Napóleon és Josephine", főszerepeit két remek színész, Jaqueline Bisset és Armand Assante játszotta.

 

Idén lesz a Waterloo-i csata 200. évfordulója. Remélem valamelyik tévécsatorna ismét műsorára tűzi a néhány évvel ezelőtti adását Napóleon életéről. A hatrészes francia filmsorozat címe „Napóleon és Josephine", főszerepeit két remek színész, Jaqueline Bisset és Armand Assante játszotta.

 

  A múlt század harmincas éveiben a hadvezér és császár népszerű volt Magyarországon azok körében, akik nem szerették a jómódú Ausztriát, a harcias Németországot, a fegyverkező Oroszországot. Még szobrot is állítottak Napóleonnak Budapesten a Terézvárosban, egy  Hajós utcai ház homlokzatán. Ifjú koromban Napóleon rajongó voltam, levelezőlapjaimból a „Ki, mit gyűjt Klub" még kiállításokat is rendezett. A császárral való „kalandjaimról" írnék néhány sort.

 

  Életem első külföldi útján Prágából hazafelé indulva megálltunk egy napra Brnoban. Idegenvezetőnk két csoportra osztott bennünket, lehetett választani a Spilberk kastély és a tizenöt kilométeres távolságban lévő Slavkov között. Az utóbbit választottam. Kíváncsi voltam az 1805. évi csata színhelyére, ahol Napoleon megverte Kutuzovot. Ez az első találkozásom Napoleon  szellemével. Talán ismerősebb a városka korábbi neve: Austerlitz.

 

   Moszkvából félnapos fakultatív autóbusz kirándulást lehet tenni Borogyinóba (120 km). Ahol Kutuzov látszólag visszavonult a francia seregek elől Moszkváig, sőt, a fővárost is feladta. Valójában később hatalmas csapást mért Napóleon seregére. (Háború és béke.1812)

 

  Aki Brüsszelben jár, rövid autóúttal eljuthat Waterloo-ba , az 1815-ös csata színhelyére. Megnézheti a múzeumot, a hatalmas körképet, az épületeket, ahol a csata váltakozó szerencsével folyt. És az elesett francia, német, orosz, angol, belga katonák tiszteletére épített, szobrokkal díszített síremlékeket.

 

  Lipcsében járva a turisták zöme felkeresi a Népek Csatájának Emlékművét. A városnál Napóleon 1813-ban katasztrofális vereséget szenvedett az osztrák-orosz-porosz-svéd haderőtől. Az emlékű-múzeum belsejében szimbolikus kripta és a „Dicsőség Csarnok" monumentális szobrai láthatók. Lipcse egyik jelképét is jelentő emlékmű tetejéről pazar kilátás nyílik a városra és környékére. Azért a patinás Erfurtot sem sem szabadna kihagyni, ahol Napóleon találkozott Sándor cárral 1808-ban.

 

 Berlinben, az Unter den Linden sugárúton, a Brandenburgi Kapu tetején áll az öt méter magas bronz szobor. Niké, a győzelem szárnyas istennője négylovas szekeret, quadrigát hajt. Amikor 1806-ban a francia seregek elfoglalták Berlint, Napóleon Párizsba vitette a szobrot, de felállítására már nem került sor, később visszavitték Berlinbe.

 

   Napóleonnal kapcsolatos párizsi emlékeket vég nélkül lehetne sorolni. Szobrok, emléktáblák, a Diadalív, amelynek építését a császár rendelte el 1806-ban, győztes hadjáratainak dicsőségére. Francois Gérard, Rene Theodore Berthon festményei a Versailles-i kastélyban,  Jacques-Louis David, Jean-Antoine Gros vásznai a Louvre-ban. Napóleon emlékét tisztelők mindenekelőtt  Hadtörténeti Múzeumot és az Invalidusok Dómját kereshetik fel ahol Napóleon hamvai pihennek a vörös gránit kriptában.

 

  Végül a Waterloo-i csatáról dióhéjban. A támadást Napóleon indította meg 200.000 katonával az 530.000 fős angol-német-orosz csapatok ellen, 1815. július 18.-án, délelőtt 10 órakor. Háromórás küzdelem után az angolok visszaverték a rohamot. Kora délután ismét támadtak a franciák, kétórás erős harc után elfoglalták Le Haye falut az angolok balszárnyán. Ekkor jelent meg a Blücher vezette Bülow-hadtest és megrohamozta a franciák elit alakulatait. Napóleon haditervet váltva Wellington arcvonalát akarta áttörni, de a támadást meghiúsították. Közben a Bülow-hadtest  elfoglalta Plancenoit falut a franciák háta mögött. Grouchy tábornagy lovasai eltévedtek, nem tudtak bekapcsolódni Napóleon oldalán a harcokba, ez eldöntötte a csata sorsát. A francia hadsereg felbomlott és futásban keresett menedéket, csak a Gárda állt ellen a végsőkig. Este hétkor a csata véget ért.

 

  A XIX. század történelmének legnagyobb csatája 540 percig, 9 órán át tartott.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük