Ne a hallgatás legyen a beleegyezés – rendőrségi mulasztások a Fővárosi Bíróság elé bejelentett rendezvény kezelése során
4 perc olvasás
Általában nem jogsértő, ha a rendőrség hallgatólagosan veszi tudomásul egy rendezvény bejelentését, de mindig mérlegelnie kell a lehetséges konkrét következményeket.
Általában nem jogsértő, ha a rendőrség hallgatólagosan veszi tudomásul egy rendezvény bejelentését, de mindig mérlegelnie kell a lehetséges konkrét következményeket.
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a sajtóból értesült arról, hogy 2008. június 30-án a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását tárgyaló Fővárosi Bíróság épülete előtt hatvan gárdista sorfalat alkotva akadályozta a járókelőket, és azt a látszatot keltette, mintha tevékenyen részt venne a rend biztosításában. Szabó Máté ombudsman az ügyben hivatalból vizsgálatot rendelt el, és tájékoztatást kért Budapest rendőrfőkapitányától.
A főkapitány válasza szerint a Jobbik igazgatója 5 nappal a tárgyalás előtt arról tájékoztatta a BRFK-t, hogy a tárgyalás időpontjában mintegy 200-300 szimpatizáns és gárdista várakozik majd a Fővárosi Bírósággal szemben lévő járdán. A bejelentésnek megfelelően a Magyar Gárda mintegy hatvan tagja a bírósággal szemközti járdán, a kordonon kívül demonstratív jelleg nélkül várakozott. A sajtótudósításokkal és fényképfelvételekkel ellentétben a rendőrök a helyszínen nem tapasztalták, hogy a gárdisták biztosítási feladatokat láttak volna el és a járókelőket akadályozták volna.
A rendőrség alapvető alkotmányos kötelezettsége, hogy megfelelően értelmezze a gyülekezési törvényt, eljárása során pedig folyamatosan mérlegelje az alapjogokat és a közérdekű szempontokat – utalt a biztos az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos legutóbbi döntésében írtakra. A rendőrségi tájékoztatásából ezzel szemben az derült ki, hogy a BRFK nem hozott döntést és nem adott érdemi választ a bejelentésre, tehát nem volt egyértelmű, hogy a bíróság épülete előtti nem demonstratív jellegű várakozást a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényként, avagy másként kezeli-e. A biztos szerint általában nem jogsértő, ha a rendőrség hallgatólagosan veszi tudomásul a rendezvény bejelentését és nem hoz határozatot róla. A konkrét esetben azonban a jogbiztonság szempontjából aggályos a BRFK hallgatása, mert elmaradt annak vizsgálata, milyen hatással lehet a rendezvény a bíróság munkájára. A jelentés rögzíti, hogy a nyilvános, ugyanakkor mindenféle külső befolyástól, zavarástól mentes bírósági ítélkezés az alapjogvédelem fontos biztosítéka.
A gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogának és szabadságának, így a környéken közlekedni kívánók mozgásszabadságának, önrendelkezési jogának sérelmével. A helyszínen tartózkodók, a járókelők számára azonban nem voltak világosak a szerepek, például hogy hol és merre közlekedhetnek, ki végzi a biztosítást, melyik területet és pontosan miért zárták le. A biztos hangsúlyozta, hogy ha a rendőrség a rendezvényt a gyülekezési törvénynek megfelelően biztosította volna, akkor megfelelően tájékoztathatta volna például a szervezőt a közlekedés akadályozásával kapcsolatos problémáról és a lehetséges következményekről.
Szabó Máté ombudsman felkérte az országos rendőrfőkapitányt, tegye meg a szükséges intézkedéseket a bejelentések alaposabb kezelése, továbbá a rendezvények biztosítása érdekében, hogy a jövőben megelőzhetők legyenek a hasonló visszásságok.
