A vidékfejlesztési stratégia kiemelten fontos része a „Fogyasztói szemléletformálás program", amely több társadalmi és gazdasági célt ötvöz főként a magyar élelmiszerek fogyasztásának növelése érdekében. A stratégia része egyebek között a genetikai állomány javítása, a termékek piacra jutási feltételeinek könnyítése, a kiváló magyar sertéshúst jelölő védjegy kidolgozása, és még számos intézkedés, amely a magyar sertéságazat helyzetét hivatott javítani. A stratégia céljai között szerepel a feldolgozó kapacitások fejlesztése, a feketegazdasági tevékenység visszaszorítása. A sertésstratégia intézkedéseinek egyik kiemelt célja, hogy Magyarországon a mostani három millió körüli sertésszám 2020-ig megduplázódjon.

A vidékfejlesztési stratégia kiemelten fontos része a „Fogyasztói szemléletformálás program", amely több társadalmi és gazdasági célt ötvöz főként a magyar élelmiszerek fogyasztásának növelése érdekében. A stratégia része egyebek között a genetikai állomány javítása, a termékek piacra jutási feltételeinek könnyítése, a kiváló magyar sertéshúst jelölő védjegy kidolgozása, és még számos intézkedés, amely a magyar sertéságazat helyzetét hivatott javítani. A stratégia céljai között szerepel a feldolgozó kapacitások fejlesztése, a feketegazdasági tevékenység visszaszorítása. A sertésstratégia intézkedéseinek egyik kiemelt célja, hogy Magyarországon a mostani három millió körüli sertésszám 2020-ig megduplázódjon.

A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum Vezérigazgatósága által létrehozott Sertéshús-kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a sertéshús, és az ebből készült húskészítmények fontosságára, illetve megfelelő mennyiségű fogyasztására. A kampányban komoly hangsúlyt kap a magyar sertéshús fogyasztásának előmozdítása, valamint a tudatos vásárlók arányának növelése. A célok elérése érdekében  a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum Vezérigazgatósága a reklám-, a PR-, és a közösségi média eszközeit is beleépítette a kommunikációba.

A Sertéshús-kampány egyik kiemelt projektje az edukációs kis füzet, amit a www.voroshus.hu oldalon olvashatunk, illetve nyomtatott formában több budapesti hentesüzletben is elérhetünk december második felében. A kiadvány és a voroshus.hu weboldal – sok hasznos információ mellett – különleges receptekkel inspirálja a háziasszonyokat a sertéshús felhasználására. Mindemellett a kampány erős edukációs eleme a sertés részeit feltüntető kreatív, amelyen mintegy segédletként feltüntetésre kerül, hogy a malac melyik része, milyen ételek elkészítéséhez a legalkalmasabb. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a magyar sertéshús újra elfoglalhassa a magyar gasztronómiában betöltött régi helyét.

 

Az alábbiakban a magyar sertéshús változatos felhasználásáról, élettani hatásairól és eredetéről tudhat meg többet.

 

Változatos és finom: a magyar sertéshús

A sertéshús a magyar konyha egyik kedvenc alapanyaga, hiszen ki tudna ellenállni egy kalocsai sertésbordának, bácskai rizses húsnak, vagy egy szilveszteri pezsgős-ropogós malacsültnek? A sertéshús elkészítési módjainak csak a képzeletünk szabhat határt. Nem véletlen, hogy a csúcsgasztronómiát képviselő séfek is egyre gyakrabban használják a sertéshúst, amit akár mézes-boros pácban vagy csipkebogyóval és hagymalekvárral álmodnak újra.

Néhány szó a sertéshús élettani hatásairól

A sertéshús mértékletes fogyasztása elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez, mert értékes fehérjeforrásként az agy, izmok, idegrendszer tápláléka, illetve vitamin (B1, B6, B2 és B12), és ásványianyag-tartalma (cink, szelén) is magas. Biológiai értékét tekintve a sertéshús az összes többi húsfajtát megelőzi 85-ös értékével, ami azt jelenti, hogy szervezetünk a sertéshússal elfogyasztott fehérje 85%-át képes a saját fejlődéséhez felhasználni. Ezért rendszeres fogyasztása különösen fontos fiatal korban, a megfelelő testi és szellemi fejlődés biztosításához, a teljes idegrendszer és az agy megfelelő működéséhez. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy a sertéshúsnak magas a vastartalma. Számos nő szenved vashiányban, ezért a vörös hús fogyasztása kiemelten ajánlott a számukra.

Zsíros vagy sovány húst válasszunk?

A szakemberek ma már egyetértenek abban, hogy kis mennyiségben fogyasztva a disznózsír nem árt, sőt kedvező hatással van a szervezetre. A zsíroknak ugyanis jelentős biológiai szerepük van: a legnagyobb energiatartalmú tápanyagok, a sejtek nélkülözhetetlen építőkövei, a zsíroldható vitaminok és aromaanyagok hordozói, a bőr alatti zsírszövet pedig mechanikai védőréteg és hőszigetelő réteg.

A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy a sertészsír összetétele egyáltalán nem olyan kedvezőtlen, mint azt a szakértők korábban feltételezték, mert a telített zsírsavak mellett nagy arányban tartalmaz egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat is.

Előbbiek a szervezetbe jutva támogatják az idegműködést és a hormonháztartás-egyensúlyát, utóbbiak – az úgynevezett esszenciális zsírsavak – pedig a sejt felépítéséhez nélkülözhetetlenek.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a zsírral finoman erezett, márványos sertéshúsból készíthetők a legfinomabb sültek. A zsiradék miatt a hús sütés közben nem szárad ki, illatos és porhanyós marad.

A megoldás tehát az arany középút, bevásárláskor a mérsékelten zsíros sertéshúst érdemes választani.

Magyar eredet, magyar minőség

A tudatos vásárlók számára kiemelten fontos, hogy honnan származik az a hús, ami a hétköznapi vacsorát adja, vagy az ünnepi asztalra kerül. Magyarországon nagy hagyománya van a sertésnevelésnek, mivel ez az egyik legnépszerűbb húsfajtánk. A magyar húsárut a 6-8 hónapos, fiatal telt húsformákat mutató állatok adják, melyek a tápanyagdús, káros szennyező anyagoktól mentes hazai gabonán nevelkedtek. Húsuk a kedvező tenyésztési körülményeknek köszönhetően puha és finom rostú, nem túl zsíros, de nem is élvezhetetlenül száraz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük