2010. december 16-án lakossági fórumot tartott a Jobbik Devecserben, azzal a célzattal, hogy elsőkézből, a helyi emberektől tájékozódjon a katasztrófa sújtotta térség helyzetéről. A fórumon számos kérdés felvetődött az ipari tevékenységből származó, évtizedek óta tartó szennyezéssel kapcsolatban. Kepli Lajos országgyűlési képviselő, a kolontári katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke ezzel kapcsolatban ismét nyilvánosságra hozott egy anyagot – ez letölthető a cikk végén lévő linkről – amelyben az erőművi salakok radioaktivitásának vizsgálatáról számolt be évekkel korábban a Fizikai szemle és mely adatokat azóta a „elsüllyesztettek"

 

2010. december 16-án lakossági fórumot tartott a Jobbik Devecserben, azzal a célzattal, hogy elsőkézből, a helyi emberektől tájékozódjon a katasztrófa sújtotta térség helyzetéről. A fórumon számos kérdés felvetődött az ipari tevékenységből származó, évtizedek óta tartó szennyezéssel kapcsolatban. Kepli Lajos országgyűlési képviselő, a kolontári katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke ezzel kapcsolatban ismét nyilvánosságra hozott egy anyagot – ez letölthető a cikk végén lévő linkről – amelyben az erőművi salakok radioaktivitásának vizsgálatáról számolt be évekkel korábban a Fizikai szemle és mely adatokat azóta a „elsüllyesztettek"

A fórumon egy ajkai úr is felszólalt, aki elmondta, hogy sok a térségben a rákos beteg, s ezt az erőműben elégetett szén salakjának porlásával hozta kapcsolatba.

A Jobbik utánajárt a fórumon elhangzott felvetésnek, és kellő információ birtokában megalapozottnak tartja a kijelentést. Az alábbiakban Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa hívja fel a figyelmet az Ajka térségében felhalmozott salak elhallgatott hatásaira.

A dunántúli barnaszenek salaktartalma igen magas, 40 súly % körüli, és ezen salak nagyon erősen terhelt különlegesen mérgező és rákkeltő nehézfémekkel (éppúgy, mint a gyöngyösoroszi bánya és meddőtározójának csurgalékvize, ahol kimutatták, hogy a Toka-patakon keresztül hogyan fertőzte meg a környéket, és okozott tömegesen rákos megbetegedéseket. Ajka térségében teljesen hasonló a helyzet, azonban itt a szennyezőforrás a salak kiporlása).

A fórumon hozzászóló úr elmondta azt is, hogy a salak radioaktív, s erre történtek vizsgálatok, de ezek eredményeit eltüntették.

A Jobbik szakértői csapata Dr. Kozéky László fizikus vezetésével kinyomozta, hogy az említett vizsgálatokat az ajkai önkormányzat megbízásából 1992-1995 között a Debreceni (Kossuth Lajos Tudomány-) Egyetem munkatársai végezték. A vizsgálatok eredménye a Fizikai szemle 1997/8. számában jelent meg, melyet most közzéteszünk. Az iromány a cikk végén lévő linkről – pdf dokumentum – letölthető!

A dokumentumban szereplő vizsgálatok a lakosság egészségügyi kockázatának csak a sugárterhelési részét vizsgálták. Bár ez egy látványos és hajmeresztően misztikus téma, de messze nem ez a lényeg, különösen az azóta kiderült urán és uranid mérgező hatásainak ismeretében!

Az adott időszakban, a 90-es évek végén, nagy divat volt a sugárhatások vizsgálata. (Különösen a radonnak hívott radioaktív nemesgáz hatását vizsgálták Greenpeace-es nyomásra, mert ebből a gázból elég sokat emittál a föld, s jól zárt lakásokban ez erősen megreked, bedúsul.) Az ajkai szén, illetve salakjának vizsgálata a sugárterhelésre, illetve a mért radioaktivitás koncentrációjának mérésére terjedt ki, nem pedig a kiporlás teljeskörű egészségügyi vizsgálatára!

A vizsgálat megállapította, hogy a nevezett anyagok sugárzása sokkal magasabb, mint a megszokott (háttér)sugárzás, de nem jelent egészségügyi kockázatot.

Azonban ez a megállapítás nem fedi a valóságot, hiszen attól függetlenül, hogy a többletsugárzás a megadott határértéken belül van, a (radio)aktivitás forrásai olyan nehézfémek, pontosabban ezek oxidjai és sói, melyek önmagukban is erősen rákkeltő és mérgező anyagok!

Sőt, sok olyan összetevő is van közöttük, amelyek nem sugároznak, pl. a bomlási sor végterméke (ólom), mégis erősen mérgezőek! Még jobban látszik a probléma, ha belegondolunk, hogy ahol uranidok (az urán radioaktív bomlásának termékei) vannak, ott legalább százszor annyi, nem sugárzó (tehát a hivatkozott szakirodalomban nem is detektált!) urán is van, illetve még további nem sugárzó, de éppúgy veszélyes, rákkeltő és mérgező nehézfémek! Ez a nem radioaktív urán azért jó példa, mert ebből készültek a "szegényített urán, DU" speciális páncéltörő lövedékek.

Ennek lényege, hogy az urándúsítás melléktermékeként jelentkező nem radioaktív urán nagy fajsúlya miatt nagy kinetikus energiával lőhető a harckocsi páncélra, s ráadásul amikor áttöri azt, robbanásszerűen begyullad és a harckocsi felrobban, majd pedig hópihe szerű uránoxiddá ég el.

Ehhez kapcsolódik az "öböl-szindróma" és a "koszovó-szindróma" nevű eleinte relytélyes betegség: azon katonák, akik "elgyönyörködtek" az így elpusztított harckocsikban (és szétégett személyzetében), nagyon hamar, súlyos rákos megbetegedést kaptak. Eleinte a radioaktivitásra gyanakodtak, s nem értették a dolgot, hiszen ez az anyag nem is radioaktív! Később bebizonyosodott, hogy a robbanás során keletkezett (de egyébként nem radioaktív) finom uránoxid pornak van ilyen rendkívül erős mérgező és rákkeltő hatása!

Arra is rájöttek, hogy az összes többi uranidnak, vagy épp transzuránnak, a radioaktív sugárzástól függetlenül van ilyen extrém mérgező és rákkeltő hatása. Összefoglalva, ahol ilyen jól mérhető radioaktív sugárzó anyag van, mint a dunántúli szenek salakjában, ott legalább százszor annyi nem sugárzó, de erősen mérgező és rákkeltő egyéb nehézfém is jelen van!!! Ráadásul Ajka esetében égetőművi salakról beszélhetünk, tehát a nevezett fémek oxid formában vannak jelen, a szervezet által könnyen felvehető módon. Így sajnos nem meglepő a térségben a rákos megbetegedések nagy aránya, illetve sok esetben az átlagnál alacsonyabb elért életkor.

Miután a zagytározók ezen salakból épültek, s annak külső falai folyamatosan porzanak a száraz időben, így sokaknak az – egyébként szintén könnyen és erősen porzó – vörösiszappal könnyű volt összemosni a radioaktivitást, de ez egy rossz interpretáció, egy fatális félreértés. Csakhogy a helyzet ennél nem jobb, hanem sokkal súlyosabb. Ha majd elmúlik a csapadékos idő, akkor újra erősen fog porlani ez az erősen darabolódott, repedezett, sérült gát is. Ez párosulni fog a föl nem takarítható vörösiszap porzásával, meg a zagytározó maradványaiból érkezővel, amely porok mikroszkópikus méretüknél foga, a fent leírt rákkeltő összetevőik miatt különösen veszélyesek. Sajnos a térség szennyezése évtizedek óta tart, ennek megszüntetésére sürgősen megoldást kell találni!

A Jobbik február 11-én Ajka-Tósokberénden lakossági fórumot fog tartani ezen írásban részletezett témában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük