Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzőjeSarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője

A devizahiteleseknek egyéni életutak és helyzetek szerint lesz érdemes eldönteni, hogy választják-e vagy sem az átmeneti fizetési könnyítési lehetőséget és a rögzített árfolyamot, ha az része lesz e csoport számára kidolgozott mentőcsomagnak – nyilatkozta Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője a csomag várható bejelentése előtt egy nappal, szerdán, a Duna Televízió reggeli műsorában.

Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzőjeSarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője

A devizahiteleseknek egyéni életutak és helyzetek szerint lesz érdemes eldönteni, hogy választják-e vagy sem az átmeneti fizetési könnyítési lehetőséget és a rögzített árfolyamot, ha az része lesz e csoport számára kidolgozott mentőcsomagnak – nyilatkozta Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője a csomag várható bejelentése előtt egy nappal, szerdán, a Duna Televízió reggeli műsorában.

A szakértő szerint összességében is jöhet javulás három év távlatában, ám a világgazdaságban számos akna található, a magyar gazdaság pedig jelenleg erősen függ a világgazdasági folyamatoktól. A MOL orosz részvényeinek magyar kormány általi kivásárlásáról az elemző azt mondta: a mindennapi életben aligha érezhetjük majd a hatását, hosszú távon viszont lehet hozadéka a társadalom számára – de mint minden más eredményt, ezt sem kapják ingyen az adófizetők.

 

Ha valaki ezt az opciót választja, tehát az átmeneti könnyítést és a gyűjtőszámlát – legalábbis a tervek szerint lenne erre lehetőség -, akkor az mindenképpen könnyebb időszakot jelent az adós számára átmenetileg – nyilatkozta Sarkadi Szabó Kornél a Reggel a Dunán stúdiójában.

Az viszont igaz, hogy erre az időszakra akár harminc-negyven százalékkal kisebb lehet a havi törlesztése, amint az is, hogy a türelmi időszak letelte után viszont vélhetően többet kell majd törlesztenie – tette hozzá.

Mindenkinek az egyéni élethelyzete alapján érdemes tehát eldönteni, hogy választja-e a könnyítést – érvelt a szakember. Ha valakinek ugyanis nincs munkahelye, elvesztette azt a válság elmúlt éveiben, és most alig képes fizetni a havi törlesztést, vagy a jövedelme nem úgy alakult, ahogy számította – akkor megérheti ezt az utat választania. Pláne, ha valaki úgy látja: három év múlva lesz esély javulásra a saját egyéni előmenetelében és anyagi viszonyaiban, függetlenül akár a világban történő folyamatoktól.

Összességében is van esély a helyzet javulására a következő három év alatt, csak az a gond, hogy nagyon sok az akna a világgazdaságban – tette hozzá Sarkadi Szabó. Most van egy törékeny fellendülés, amit elsősorban a fejlett világ hitelezése, de leginkább Kína és Ázsia húz.

De a magyar gazdaság egészében csak azért nő, mert a külső környezet átmenetileg kedvező, és ha bármilyen törés következik be a külföldi piacokon – akár Kínában, akár az USA-ban – ez a fellendülés vissza is fordulhat, és lehet, hogy egy vagy két év múlva akár nehezebb helyzetbe is kerülhetünk. "Ezzel a kockázattal érdemes számolni" – figyelmeztetett a vezető elemző.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy ez az átmeneti könnyítés nem ingyenebéd, az árát három év múlva, ha letelik majd a türelmi idő, meg kell fizetni – mondta Sarkadi Szabó. Nehéz tanácsot adni – tette hozzá -, mert ha valaki nem a könnyítés mellett dönt, lehet, hogy három év múlva ő jár jobban.

Mindez persze függ attól is, hogy a svájci frank árfolyama hogyan alakul – ami tőlünk teljesen független tényező – hangzott az érvelés. Ám arra az elemző nem lát "óriási esélyt", hogy három éven belül a forint visszacsökkenjen a svájci frankkal szemben százötven forintos szintekre; az lehet, hogy tartósan visszajön kétszáz forint alá, de a válság előtti szintekre visszatérésre nem számítanak az elemzők – mondta.

Ha egy átlagos, tizenöt éves futamidejű hitelt veszünk, ahol a svájci frank keresztárfolyama száznyolcvan forinton kerül rögzítésre, az a mostani törlesztőkhöz képest húsz-harminc százalékos csökkenést eredményezhet. A törlesztők azonban nem csak az árfolyamtól függenek, hanem a kamatoktól is – figyelmeztetett Sarkadi Szabó, mondván, a bankok fenntarthatják maguknak a jogot arra, hogyha a jövőben, ha ismét nagy válság köszöntene ránk, akár további kamatfelár rakódjon a hitelekre és így törlesztésekre is.

Mit hozhat Magyarország számára, hogy újra magyar állami tulajdonban vannak a MOL eddigi orosz részvényei? – vetette fel a Reggel a Dunán riportere.

A mindennapi élet, a hétköznapi lét szempontjából észrevehetetlen bejelentésről van szó; ettől nem lesz olcsóbb a benzin és a földgáz. Azt viszont jelenti, hogy a kormánynak hosszabb távon nagyobb befolyása lesz a MOL működésére, és az a stratégia fenyegetettség, amit az oroszok jelentettek, akár Magyarország, akár Közép-Európa szempontjából nézve, bizonyos mértékig megszűnik – reagált Sarkadi Szabó Kornél, aki szerint viszont érdemes nem elfelejteni, hogy a kőolaj és földgáz nagy részét továbbra is Oroszországtól kapjuk.

A függőségünk Oroszországtól tehát megmarad – tette hozzá az elemző.

A külföld felé vegyes üzenetet hordoz a szakértő szerint a lépés. Tendencia, hogy az államok megpróbálnak részt venni stratégiai cégekben és befolyásolni akár stratégia döntéseket. Másfelől nem biztos, hogy egy MOL-tulajdonos befektető számára kedvező a döntés, hiszen az állam részvétele, jelenléte mindig politikai kockázatot is hordoz.

De  Európában van erre példa, sőt, egyre inkább tendencia, hogy az állam megjelenik az ilyen stratégiai fontosságú szektorokban és vállalatokban – hangzott az interjúban.

A kormány kijelentette, ez a lépés- az ötszáz milliárd forintos MOL-részvénycsomag kivásárlása – nem növeli az államadósságot, mivel már lehívott IMF-keretből történik a fizetés. "Ez azért a későbbiekben éreztetni fogja a hatását" – tette hozzá a Cashline elemzője. Mert ha ennyivel nem is nő az államdósság, de pont ennyivel nem is fog csökkenni a jövőben. Ennyiben tehát nekünk, adófizetőknek kell majd megfizetni a lépés árát, viszont ennek hozadéka, hogy valamilyen mértékben az állam és az állampolgárok kontrollja alá kerül ez az üzletág" – hangsúlyozta Sarkadi Szabó Kornél a Reggel a Dunán stúdiójában.

 Szöveg: Pintér Attila/ Duna Televízió.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük