http://www.obh.hu/http://www.obh.hu/  

Nem okozott visszásságot a rendőrség eljárása, amikor az EP kampány során a budapesti Kossuth szobornál igazoltatott az egyik jelölő szervezet rendezvényén. A választási kampány szabályainak pontosítása azonban nem csak az ilyen eseteket előzheti meg, de a szobrokat is megvédené attól, hogy azokat a tulajdonos hozzájárulása nélkül a kampányban felhasználják.

   

http://www.obh.hu/http://www.obh.hu/  

Nem okozott visszásságot a rendőrség eljárása, amikor az EP kampány során a budapesti Kossuth szobornál igazoltatott az egyik jelölő szervezet rendezvényén. A választási kampány szabályainak pontosítása azonban nem csak az ilyen eseteket előzheti meg, de a szobrokat is megvédené attól, hogy azokat a tulajdonos hozzájárulása nélkül a kampányban felhasználják.

   

Szabó Máté hivatalból indított vizsgálatot, amikor a híradásokból úgy értesült, hogy a rendőrség – a bejelentés hiányára hivatkozva – feloszlatta egy jelölőszervezet választási rendezvényét. Az ombudsman a vizsgálata során megállapította, hogy a rendezvény szervezőjét a rendőrség korábban tájékoztatta: a budapesti Kossuth téri szoborcsoport kezelője nem járult ahhoz hozzá, hogy a szobrokon bármit elhelyezzenek. A jelölő szervezet ennek ellenére megtartotta rendezvényét, és annak részeként a szobron zöld papírgallért helyezett el. A sajtóhírekkel ellentétben azonban tömegoszlatásra, vagy a rendezvény feloszlatására nem került sor, a jelenlévők igazoltatásuk után a térről saját elhatározásukból távoztak, erre senki nem szólította fel őket.

Jog tehát nem sérült, az ombudsman viszont az eset kapcsán feltárt egy másfajta visszásságot. A választási eljárásról szóló törvény a kampányban a politikai hirdetések elhelyezésére speciális szabályokat állapít meg. A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek fő szabályként szabadon helyezhetik ki plakátjaikat, de épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. A választási törvény azonban nem említi a köztéri műalkotásokat. Szabó Máté szerint ennek ellenére a védett műalkotások kifejezetten reklámcélú felhasználása – ideértve a választási plakátokat is – nem részesülhet a véleményszabadságot, a választási program bemutatását megillető, kiemelt védelemben. Az épületekhez hasonlóan a jogosultak előzetes hozzájárulása lenne szükséges ahhoz, hogy a műalkotásokat is felhasználják a hirdetési, vagy éppen választási kampány céljára.

    Jelentésében a biztos arra is kitért, hogy a Fővárosi Önkormányzat törvényi felhatalmazás alapján már egy évtizede megtiltotta, hogy választási plakátokat helyezzenek el egyes középületeken és a közterület meghatározott részein – ez érvényes a budapesti Kossuth tér teljes területére, az ott lévő létesítményekre is. Így függetlenül attól, hogy a jelölő szervezet az arra jogosulttól rendelkezett-e a hozzájárulással, a zöld papírgallérok elhelyezése az önkormányzati rendeletben megállapított tilalomba ütközött.

A hasonló visszásság megelőzése érdekében az ombudsman az Országgyűlésnek javasolta, hogy a választási eljárásról szóló törvényt kiegészítéseként részletesebben szabályozza a közterületek kampánycélú felhasználásának feltételeit, hogy az épületeken kívül más építményeken is azok tulajdonosa, bérlője, vagy vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehessen választási plakátot elhelyezni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük