Nem oszlatott, csak igazoltatott. Az ombudsman a rendőrség eljárásáról az Európai Parlament egy választási kampány-rendezvényén
3 perc olvasás
Nem okozott visszásságot a rendőrség eljárása, amikor az EP kampány során a budapesti Kossuth szobornál igazoltatott az egyik jelölő szervezet rendezvényén. A választási kampány szabályainak pontosítása azonban nem csak az ilyen eseteket előzheti meg, de a szobrokat is megvédené attól, hogy azokat a tulajdonos hozzájárulása nélkül a kampányban felhasználják.
Nem okozott visszásságot a rendőrség eljárása, amikor az EP kampány során a budapesti Kossuth szobornál igazoltatott az egyik jelölő szervezet rendezvényén. A választási kampány szabályainak pontosítása azonban nem csak az ilyen eseteket előzheti meg, de a szobrokat is megvédené attól, hogy azokat a tulajdonos hozzájárulása nélkül a kampányban felhasználják.
Szabó Máté hivatalból indított vizsgálatot, amikor a híradásokból úgy értesült, hogy a rendőrség – a bejelentés hiányára hivatkozva – feloszlatta egy jelölőszervezet választási rendezvényét. Az ombudsman a vizsgálata során megállapította, hogy a rendezvény szervezőjét a rendőrség korábban tájékoztatta: a budapesti Kossuth téri szoborcsoport kezelője nem járult ahhoz hozzá, hogy a szobrokon bármit elhelyezzenek. A jelölő szervezet ennek ellenére megtartotta rendezvényét, és annak részeként a szobron zöld papírgallért helyezett el. A sajtóhírekkel ellentétben azonban tömegoszlatásra, vagy a rendezvény feloszlatására nem került sor, a jelenlévők igazoltatásuk után a térről saját elhatározásukból távoztak, erre senki nem szólította fel őket.
Jog tehát nem sérült, az ombudsman viszont az eset kapcsán feltárt egy másfajta visszásságot. A választási eljárásról szóló törvény a kampányban a politikai hirdetések elhelyezésére speciális szabályokat állapít meg. A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek fő szabályként szabadon helyezhetik ki plakátjaikat, de épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. A választási törvény azonban nem említi a köztéri műalkotásokat. Szabó Máté szerint ennek ellenére a védett műalkotások kifejezetten reklámcélú felhasználása – ideértve a választási plakátokat is – nem részesülhet a véleményszabadságot, a választási program bemutatását megillető, kiemelt védelemben. Az épületekhez hasonlóan a jogosultak előzetes hozzájárulása lenne szükséges ahhoz, hogy a műalkotásokat is felhasználják a hirdetési, vagy éppen választási kampány céljára.
Jelentésében a biztos arra is kitért, hogy a Fővárosi Önkormányzat törvényi felhatalmazás alapján már egy évtizede megtiltotta, hogy választási plakátokat helyezzenek el egyes középületeken és a közterület meghatározott részein – ez érvényes a budapesti Kossuth tér teljes területére, az ott lévő létesítményekre is. Így függetlenül attól, hogy a jelölő szervezet az arra jogosulttól rendelkezett-e a hozzájárulással, a zöld papírgallérok elhelyezése az önkormányzati rendeletben megállapított tilalomba ütközött.
A hasonló visszásság megelőzése érdekében az ombudsman az Országgyűlésnek javasolta, hogy a választási eljárásról szóló törvényt kiegészítéseként részletesebben szabályozza a közterületek kampánycélú felhasználásának feltételeit, hogy az épületeken kívül más építményeken is azok tulajdonosa, bérlője, vagy vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehessen választási plakátot elhelyezni.
