Nem tört meg a 2014 második felében indult cégtörlési hullám az év első hónapjában, ami azt mutatja, hogy a cégvilág konszolidációja 2015-ben is folytatódik. „A rekordszámú januári megszűnés azt tükrözi, hogy a gazdaság növekedése még nem érte el a mikro- és kisvállalkozások szintjét, ám ebben változást hozhatnak az újabb hitelprogramok" – véli Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.

 

Nem tört meg a 2014 második felében indult cégtörlési hullám az év első hónapjában, ami azt mutatja, hogy a cégvilág konszolidációja 2015-ben is folytatódik. „A rekordszámú januári megszűnés azt tükrözi, hogy a gazdaság növekedése még nem érte el a mikro- és kisvállalkozások szintjét, ám ebben változást hozhatnak az újabb hitelprogramok" – véli Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.

 

Januárban 4214 cég szűnt meg Magyarországon. Ennyi társaság még sohasem törölt a cégbíróság egyetlen hónap alatt (a 2014. júliusi kiugró adat egy technikai változás eredménye volt), de a szám jól illeszkedik a 2011 végén indult és 2014-ben csak dagadó cégbezárási hullámba.

 

„Januárban szezonálisan alacsony a cégtörlési mutató, 2015 első hónapjában ennek ellenére rekordszámú társaság került ki a gazdaság vérkeringéséből. Mivel az elmúlt hónapokban nem volt széles kört érintő, jelentős jogszabályváltozás, arra lehet következtetni, hogy a korábban indult gazdasági folyamatok határozzák meg az idei évet. 2015-ben így újabb cégtörlési rekordra lehet számítani. A napokban bejelentett NHP+ elnevezésű program esélyt kínál a tendencia javítására, ám az állami szerepvállalás hosszú távon nem helyettesítheti az egészséges piaci hitelezést" – véli Tóth Tamás.

 

 

Az Opten igazgatója szerint részben egy megtisztulási folyamatnak vagyunk szemtanúi, részben pedig arról van szó, hogy a gazdasági növekedés még mindig nem érte el a mikro- és kisvállalkozások szintjét. „Láthatjuk, hogy tavaly az utolsó hónapokban erőteljesebben bővült a gazdaság. A statisztikák szerint felpörgött a vállalakozások hitelezése is, de idő kell ahhoz, hogy a központi hitelforrások széles körben megmozgassák a piacot" – mondja Tóth Tamás.

 

A megtisztulási folyamat egyik jó mérőszáma, hogy a megszűnő vállalkozások mekkora hányadát törölték felszámolási eljárás végeredményeként. „A nagyobb volumenben közzétett, megszüntetésre irányuló eljárásoknak – legyenek tulajdonosok által indított végelszámolások vagy a hatóságok által a nem működő cégek kiszűrésére alkalmazott kényszertörlések – összességében semleges hatásuk van a gazdaságra. A felszámolás után megszűnő társaságok viszont jelentős adósságot hagyhatnak maguk után, ami komoly veszélyforrás az egészséges cégek számára is" – magyarázza Tóth Tamás. E tekintetben a folyamatok kifejezetten kedvezőek: a januárban megszűnt 4200 cégből csak 1700-at töröltek felszámolás következtében, ami nem egészen 40 százalékos arány. Tavaly ilyenkor ez a mutató még rendre 60-70 százalék volt. „Ennek ellenére nincs oka hátradőlni sem a jogalkotóknak, sem a vállalkozóknak, hiszen a pozitív tendencia ellenére az arány még így is magas" – mondja az Opten igazgatója.

 

Ugyancsak a megtisztulási folyamatra utal, hogy januárban sem alakult több cég. Az első hónapban 2104 új társaságot jegyeztek be, ami illeszkedik a tavalyi év végét jellemző stagnáló trendhez. A cégalapítási kedv visszaesése miatt az Opten igazgatója szerint nem kell aggódni, Magyarországon így is szétaprózott a tőkeszerkezet, a 2012-ig jellemző alapítási láz pedig inkább a válság okozta vállalkozói kényszerpályák, nem pedig valódi gazdasági folyamatok eredménye volt. „Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ebben az időszakban ne alakultak volna kifejezetten életképes és tisztességes vállalkozások, ám az adatok azt mutatták, hogy az újonnan alapított vállalkozások jelenős része kötődött olyan tulajdonosokhoz, akik korábban már vezettek felszámolásba cégeket. Márpedig ez nem egészséges" – véli az Opten igazgatója.

 

 

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI), amely egy adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, fél éve 13-14 százalék körül mozog – januárban 13,92 százalék volt. Megyei szinten az Opten – CFI Tolna, Veszprém és Békés megyében érte el a legalacsonyabb értékeket januárban, míg a legmagasabb fluktuációt Komárom-Esztergom, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg produkálta.

 

Az Opten – CFI megyénként, 2015. január

Megye

Alapítások

Megszűnések

Felszámolások*

Opten – CFI

Tolna

28

21

12

8,55%

Békés

24

39

20

9,21%

Veszprém

45

65

30

10,99%

Fejér

62

91

50

11,53%

Csongrád

53

103

20

12,29%

Vas

17

69

15

12,42%

Borsod-Abaúj-Zemplén

65

129

31

12,52%

Nógrád

16

28

8

12,53%

Bács-Kiskun

71

130

41

12,54%

Baranya

48

117

26

12,87%

Somogy

30

76

18

13,13%

Pest

302

628

160

14,55%

Zala

38

84

30

14,82%

Hajdú-Bihar

68

178

45

15,72%

Jász-Nagykun-Szolnok

21

106

35

16,17%

Budapest

1037

1714

437

16,34%

Győr-Moson-Sopron

52

200

33

16,49%

Heves

32

97

32

16,56%

Komárom-Esztergom

37

162

20

18,85%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

58

177

67

20,27%

ÖSSZESEN

2104

4214

1130

13,92%

            *Újonnan indult eljárások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük