A tavalyihoz hasonló a húsvéti élelmiszerforgalom, így a kereskedők szerint 2012-ben is annyit költ a lakosság a húsvéthoz kapcsolódóan, mint az elmúlt évben.

 

A tavalyihoz hasonló a húsvéti élelmiszerforgalom, így a kereskedők szerint 2012-ben is annyit költ a lakosság a húsvéthoz kapcsolódóan, mint az elmúlt évben.

 

    Ez derült ki abból az összegzésből, amelyet a húsvéttal kapcsolatos vásárlói szokásokról és kereskedői várakozásokról készített az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).

    Az OKSZ adatai szerint a kereskedelem számára jól indult az év, így a kiskereskedők arra számítanak, hogy a válság ellenére 2012-ben is megugrik az élelmiszerforgalom ebben az időszakban. Márciusban-áprilisban – a húsvéti ünnepekhez köthetően – az év eleji hónapokhoz képest mintegy 35-40 milliárd forinttal lesz nagyobb az árbevétel.

    Tavaly átlagosan 6-7 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Az idei év első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest 5-6 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak. Az év első hónapjaiban például a sertéshús ára 10 százalékkal, a cukor, továbbá a csokoládéféleségek ára közel 20 százalékkal nőtt az elmúlt év első hónapjainak áraihoz képest. Az idén drasztikusan drágult a tojás is.

    Az adatok alapján sonkafélékből, füstölt húsáruból 6 ezer tonna, csokoládéból, édességből 9 ezer tonna fogyhatott el húsvétra. Magyarországon az éves tojásfogyasztás – ami mintegy 2,7 milliárd darab – mintegy 20 százaléka jut húsvét környékére.

    Bárányhúsból ugyanakkor csak néhány dekagramm az átlagos éves fogyasztás Magyarországon. A bárányhús kilónkénti 2.500-3.000 forintos árát csak kevesen tudják megfizetni az országban.

    Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke ennek ellenére nem panaszkodik: külföldön – főként Olasz- és Törökországban – kelendő a magyar élő bárány, a tenyésztők kilogrammonként mintegy 3,2 eurót, azaz mintegy 900-950 forintot kapnak a bárányokért. Emellett nem csak a kisebb, de a nagyobb súlyú bárányok iránt is van piaci érdeklődés – tette hozzá.

    A húsvéti ünnepek előtt néhány nappal megállt, sőt néhány helyen csökkent is az étkezési tojás kiskereskedelmi ára. A tojás ára, főként a városi boltokban és piacokon, több helyen is elérte korábban a darabonkénti 60 forintot, míg az ünnep előtt közvetlenül átlagosan már 50-55 forint között mozgott az ár.

    Az árcsökkenés oka, hogy az unióba, például Törökországból és az Amerikai Egyesült Államokból, nagy mennyiségű feldolgozott tojást tartalmazó áru érkezik. Így a tojáskínálat némileg nőtt, ami mérsékelte a kiskereskedelmi árakat, bár a termelői árak nem csökkentek.

    A húsvéti ünnepekre forgalomba hozott húskészítmények mintegy harmada a magyar kis- és közepes vállalkozásoktól (kkv-k) kerül a belföldi fogyasztókhoz – közölte korábban Babati Zoltán, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnökségi tagja.

    A húsipar éves 370-420 milliárd forintos árbevételének mintegy 30 százalékát adják a kkv-k. A húsvéti forgalom az éves árbevétel 5-10 százalékát teszi ki. A kis- és közepes vállalkozásoktól cégenként általában 25-30 tonna áru került a boltok polcaira az ünnepekre, ezek közül leginkább a darabolt füstöltárut keresik a vásárlók.

    A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) által szervezett korábbi sajtóértekezleten Éder Tamás elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az ágazat helyzete nem ad okot örömre, az iparág sok cége jelentős gondokkal küzd.

    Az élősertések ára átlagosan 30 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban. Ezt a jelentős alapanyag drágulást a feldolgozó üzemek a kiskereskedelmi szállításkor az átadási árban nem tudták érvényesíteni – jelezte a Hússzövetség elnöke. Így tovább szűkült az iparág legális szereplőinek tevékenysége, és nő a fekete gazdaság aránya, ez most a becslés szerint 30 százalék körül mozoghat.

    A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei szerint a sonka a pácolt és a füstölt húsok egy csoportjának gyűjtőfogalma, többnyire azonban a sertés combját vagy lapockáját értik alatta. A mikrobiológiai és kémiai előírások egyformák a különböző füstölt nyers vagy főtt termékekre.

    A hagyományos módon pácolt és hidegen füstölt termékben csak nátrium-nitrát (E 251) vagy nátrium-nitrit (E 250) lehet. A nitrát diffundál a húsba, és a készítménynek jellegzetes pácolt ízt ad, egyúttal meggátolja a hús elszíneződését, illetve a kolbászmérgezésekért felelős Clostridium botulinum baktérium

szaporodását és toxintermelését. A hagyományos módon készített húsvéti sonkában hozzáadott szénhidrát nincs. A nagyipari körülmények között a sonka gyártása egyszerűsödött, gyorsult. Megjelentek a páclével kezelt és "főtt" feliratú, hőkezelt termékek.

    Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke úgy vélte: az elmúlt évek tendenciáihoz hasonlóan várhatóan az idén tovább nő a minőségi termékek részesedése a húsvéti édességek piacán, az emelkedő árak miatt az értékesítések volumene várhatóan csökkenni fog, az értékben mért forgalom azonban kissé meghaladhatja a tavalyit.

    A csokoládéból készült termékek aránya a húsvéti édesség-eladásokban a múlt évben elérte a 77 százalékot. A húsvéti forgalom értékben várhatóan meghaladja majd a 3 milliárd forintot.

    A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – a korábbi tájékoztatás szerint – a márciusi ellenőrzések során közel 10 millió forint bírságot szabott ki. A húsvétot megelőző időszakban ugyanis kiemelt, a teljes élelmiszerláncra kiterjedő országos ellenőrzésekre került sor.

 

gcv \ gtb

 

MTI 2012. április 7., szombat 4:02

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük