Nemzeti Agykutatási Program indul a magyar Kormány támogatásával

A 12 milliárd forint kormányzati támogatással induló Nemzeti Agykutató Program öt pillérének vezetői sajtóbeszélgetésen ismertették legfontosabb célkitűzéseiket, amelyen egyebek mellett az idegsejteket fénnyel manipuláló optogenetikáról, a Parkinson-kórban alkalmazott mélyagyi stimulációról, az epilepsziás rohamokat meggátoló agyi érzékelőkről, a koponyasérülések néma járványáról és a gyógyszerkutatások előtt álló kihívásokról is szó esett.

"Fel kell hívni a társadalom figyelmét a központi idegrendszer megbetegedéseire, e kórképek jelentőségére" – emelte ki Oberfrank Ferenc, a NAP igazgatója, az MTA KOKI ügyvezető igazgatója, aki összefoglalta a Nemzeti Agykutatási Program feladatait, szerkezetét, valamint öt tematikus pillére – a felfedező kutatások, a klinikai idegtudományi kutatások, a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, a bionikai, infobionikai kutatások és a társadalmi kihívások – célkitűzéseit. 

    "Magyarországon egymillió beteg szenved migrénben. Évente 40 ezer embert sújt a stroke, az agyi érkatasztrófák 18 ezer halálos áldozatot követelnek. Az epilepsziások száma 80-100 ezerre tehető, és körülbelül 18 ezren szenvednek Parkinson-kórban" – érzékeltette az újságírókkal a probléma súlyosságát Vécsei László, az MTA rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a NAP klinikai idegtudományi kutatások pillérének társelnöke.    

http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=19615       Nusser Zoltán, az MTA rendes tagja, a program felfedező kutatások pillérének elnöke, az új vizsgálati módszerek kínálta lehetőségeket vázolva, az optogenetikára hívta fel az újságírók figyelmét. Az elmúlt 5 évben elterjedt eljárás teljesen új távlatot nyitott a neurobiológiai kutatásokban, hiszen fényérzékeny fehérjéket juttatva az idegsejtekbe, gyorsan és célzottan lehet aktiválni a neuronokat. A forradalminak tekinthető eljárás az agy minden korábbinál pontosabb feltérképezését teszi lehetővé. "A csúcstechnológiák segítségével megismerhetjük az élettani folyamatok neurobiológiai hátterét, valamint a kórképek kialakulásának mechanizmusát" – mutatott rá a Bolyai-díjas neurobiológus.

     Dóczi Tamás, az MTA rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, a program klinikai idegtudományi kutatásokkal foglalkozó pillérének elnöke arról beszélt, hogy paradigmaváltásra van szükség az enyhének minősített agysérülések kezelésében, hiszen harmaduknak súlyos következményei lehetnek. "Csökkenteni kell az agykárosodás kiterjedését, hogy enyhíthetők legyenek a távlati fizikális és mentális következményeik. Fel nem ismert járványról van szó. A tünetek nem olyan látványosak, de az egészségügyi és társadalmi következmények súlyosak. Idővel csökken a munkateljesítmény, másodlagos mentális zavarok alakulhatnak ki, s a betegek stigmatizálódnak, elszigetelődnek" – emelte ki Dóczi Tamás.

     Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon NyRt. kutatási igazgatója, a NAP gyógyszerfejlesztésekkel kapcsolatos kutatások pillérének elnöke szerint a legfontosabb cél a betegségek kialakulásának pontos megismerése. "Ez adhat lehetőséget az idegrendszeri betegségekben szenvedők életminőségének javításához" – fogalmazott. Az Alzheimer-kór példájának kapcsán rámutatott, az öregedő társadalmakban nő a betegek száma, óriási összegeket fordítanak gyógyszerkutatásokra, de kevés eredménnyel. Eddig csupán négy, kevéssé hatékony, átmeneti javulást eredményező készítmény került forgalomba. "A cél olyan gyógyító eljárások kidolgozása, amelyek képesek megállítani, esetleg akár vissza is fordítani a betegség alapfolyamatait" – mondta.

     Ulbert István, az MTA TTK tudományos főmunkatársa, a bionikai, infobionikai kutatások pillérének elnöke a programban tervezett kutatások jelentőségét ismertetve, elmondta, hogy a modern orvoslás új technikáit alakítják ki. Olyan gépek építhetők, amelyek az élő anyag mozgását kísérő fizikai és kémiai jelenségeket már molekuláris szinten is érzékelik, de kisméretű gépek akár be is építhetők az élő szervezetbe. Jó példa erre a Parkinson-kórban alkalmazott mélyagyi stimuláció vagy az epilepsziás rohamokat meggátoló agyi érzékelők. 

Oberfrank Ferenc, a NAP társadalmi kihívások pillérének elnöke szerint a Nemzeti Agykutatási Program eredményei segítik majd a döntéshozókat a központi idegrendszer betegségei okozta valódi terhek felmérésében, társadalmi szintű mérséklésében és igazságos megosztásában. Hiszen, mint Oberfrank professzor rámutatott, kevéssé tudatosult a társadalomban, hogy a közvetlen egészségügyi költségek a terheknek csupán harmadát jelentik. A fennmaradó rész a társadalom és az egyén szintjén jelentkezik.

Kizárólag felfedező kutatásokon alapuló új terápiákkal és megelőzéssel csökkenthető érdemben az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe. E felismerés jegyében Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásáról döntött a magyar Kormány, amiről Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, az MTA elnöke és Freund Tamás, a NAP Konzorcium elnöke írt alá ünnepélyes keretek között megállapodást az Akadémia Székházában. A Magyar Tudományos Akadémia részvételével megvalósuló négyéves kutatási program célkitűzéseit a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap 12 milliárd forintos támogatásával valósíthatják meg a konzorciumi partnerek.

  "Az agy betegségei súlyos társadalmi és gazdasági terhet jelentenek civilizációnk számára" – emelte ki bevezetőjében Freund Tamás. Mint rámutatott, egyrészt a lakosság elöregedésével rohamosan nő az Alzheimer- és Parkinson-kórban, valamint az időskori elbutulásban szenvedők száma, másrészt az információözön, a kommunikációs nyomás és az állandósult stressz óriási mértékben terheli meg az agyunkat. Ezekkel az okokkal magyarázható a mentális és neurológiai kórképek egyre nagyobb száma a világ fejlett részén. Becslések szerint 2010-ben 30 európai ország agyi betegségekből eredő éves összköltsége 798 milliárd eurót tett ki, ami meghaladja a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz kezelésével kapcsolatos együttes kiadásokat. Az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedező kutatásokon alapuló, új megelőző eljárásokkal és terápiákkal lehet érdemben csökkenteni. "A mostani program az agykutatás számos területén áttörést hozhat" – mutatott rá Freund Tamás.

 "A bátor döntéseket világra szóló eredményekkel kell igazolni"

 "Magyarországon a világon elsőként indítottak el egy olyan nemzeti kutatási programot, amely a hazai agykutatás eredményeire alapozva a kutatás és fejlesztés, a betegségmegelőzés és gyógyítás terén egyaránt egyedülálló eredményeket ígér" – emelte ki köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke. A világszerte kivételes elismertségnek örvendő magyar agykutatók eredményeit méltatva emlékeztetett rá, hogy felfedezéseiknek új ismereteket és új eljárásokat köszönhetünk. "A tudományos munka, amely az egyetemi, akadémiai és ipari kutatóhelyeken folyik, valós társadalmi szükségletekre és igényekre képes megbízható válaszokat és megoldásokat adni" – fogalmazott.

 Az MTA elnöke is utalt rá, hogy felmérések szerint a betegségteher közel egyharmadát az agy és az idegrendszer rendellenességei adják. Ez gazdaságilag és kulturálisan egyaránt fontos felismerésekre és döntésekre készteti azokat, akik a jövőt nemcsak kivárni, hanem alakítani is szeretnék. „A kutatók felelőssége a törvényszerűségek lehető legpontosabb feltárása. A mindenkori döntéshozók felelőssége pedig az, hogy felismerjék, mely területeken van jelen a kiválóság, amelynek támogatásával megsokszorozható az eredményesség, továbbá hogy merjenek bátor döntéseket hozni. Ezzel a bátor felelősségvállalással döntött a magyar Kormány arról, hogy 2014-től elindítja a Nemzeti Agykutatási Programot, és négy évre 12 milliárd forinttal támogatja. Ezzel a felelősséggel vállalta az együttműködést a Magyar Tudományos Akadémia, és biztosít adminisztratív hátteret a programnak a Támogatott Kutatóhelyek Irodája. Ezzel a felelősséggel kezd munkához a Nemzeti Agykutatási Program Konzorcium Freund Tamás vezetésével" – méltatta az együttműködés jelentőségét Pálinkás József. Mint elmondta, az Akadémia elnökeként mindig azt az elvet tartotta szem előtt, hogy a kiválóknak kell lehetőséget teremteni, mert tőlük várható el a legtöbb. A rendszer, amely az elvitathatatlan teljesítményre épül, eredményességével önmagát igazolja. "A magyar kormány partner volt ebben: a Lendület program 4 milliárd Ft-os támogatásával, az Akadémia megújítási programjainak többmilliárdos támogatásával, az OTKA költségvetésének 40 százalékos emelésével, a nemrégen átadott Természettudományi Kutatóközpont 9,5, továbbá a Humán- és Társadalomtudományi Kutatóház 8 milliárd forintos támogatásával – nem éppen könnyű gazdasági körülmények között" – mutatott rá Pálinkás József.

     A Nemzeti Agykutatási Programról aláírt megállapodást több szempontból is példaértékűnek nevezte: "A legkiválóbb akadémiai és egyetemi műhelyek szoros együttműködésére épül, kiemelkedő finanszírozásban részesül és meggyőződésem szerint nem csak négy évre szól. Hiszen a Nemzeti Agykutatási Program nagy ívű célkitűzése az, hogy hosszú távon tegye fenntarthatóvá és folytathatóvá a kutatói munkát. Célja az is, hogy nemzetközi kutatási programokhoz kapcsolódjon, és újakat kezdeményezzen az elkövetkező időszakban. A bátor döntéseket és vállalásokat azonban világra szóló eredményekkel kell igazolni."

 "A holnapot a tudomány jelenti"

 "Magyarországot kutatás-fejlesztési és innovációs térséggé kell alakítani" – emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki köszöntőjében arról beszélt, hogy az elmúlt három-négy évben a politika leginkább gazdasági kérdésekről szólt. A jövőt azonban a tudomány jelenti. Ennek jegyében Magyarországon egy új kutatási intézményrendszer alapjait fektették le: az MTA Wigner CERN Adatközpont, az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete, a most épülő szegedi Extreme Light Infrastructure lézerközpont például ennek elemei.

"A nagyszabású tudományos programhoz szükség van egy zászlóshajóra" – hangsúlyozta a kormányfő. Az agykutatás lehet az előttünk álló korszakban az a terület, amelyen meg tudjuk mutatni a tehetségünket, és kutatóink kiemelkedő, társadalmilag hasznos eredményeket érhetnek el. Reményei szerint ezek az eredmények hasznosulnak majd a magyar ipar húzóágazatának számító gyógyszergyártásban is. Orbán Viktor arra biztatta a NAP vezetőit, hogy külföldi kutatókat is vonjanak be a programba. Emellett kívánatosnak tartja, hogy Magyarország teljes jogú partnerként kapcsolódjon be a nemzetközi kutatási projektekbe, és erősítse nemzetközi tudományos beágyazottságát.

 Megerősített kutatóhelyek, az agyelszívás visszafordítása

 A 2014-ben induló NAP előkészítésében vezető agykutatók, kormányzati és akadémiai szakemberek vettek részt, a program konzorciumának elnöke az Agy díjas Freund Tamás akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) igazgatója. Freund Tamás és az MTA KOKI révén a NAP kapcsolódik az eddigi legnagyobb közös európai kutatási vállalkozáshoz, az Európai Bizottság zászlóshajó (Flagship) programjának keretében induló Emberi Agy Projekthez (Human Brain Project) is.

A NAP két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forinttal gazdálkodó "A" alprogram stratégiai célja a már nemzetközi élvonalba tartozó kutatóhelyek megerősítése kiemelkedő és munkájukkal jelentős távlatokat biztosítani képes kutatók helyzetbe hozásával, új kutatási témák, technológiák bevezetésével, az akadémiai-ipari kapcsolatok fejlesztésével. Öt tematikus pillére a felfedező kutatások, a klinikai idegtudományi kutatások, a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, a bionikai, infobionikai kutatások, valamint a társadalmi kihívások, amelyekben a munkát kiemelkedő hazai tudósok és neurológusok irányítják.

Az "A" alprogram alapját tíz intézmény konzorciális együttműködése képezi, koordinátora az MTA KOKI, Európa egyik vezető idegtudományi központja, amely egyedülálló lehetőséget biztosít a központi idegrendszer működésének és betegségeinek multidiszciplináris kutatására. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont a multidiszciplináris környezet, a világszínvonalú infrastruktúra, a kiváló minősítésű kutatócsoportok és az erős gyógyszeripari háttér biztosításával teremti meg a lehetőséget a gyógyszerkutatás új, akadémiai-ipari együttműködésre épülő modelljének sikeres működtetéséhez. A konzorcium tagja a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara. A résztvevők közé tartozik az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint a Richter Gedeon NyRt, amely kiemelten kezeli az agykutatást és a központi idegrendszerre ható gyógyszerek fejlesztését.

A konzorcium tagja továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI), amely az "A" alprogramban a NAP központi infrastruktúrájának fontos elemét képező agybank működtetője lesz, egyben kulcsszerepet játszik az 5,6 milliárd forint összköltségű „B" alprogramban is, amelynek célkitűzése az agyelszívás visszafordítása és kiegyensúlyozása külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával. A rendelkezésre álló forrásokból 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működtethető három-négy évig