Összességében 30 százalékkal több munkaórát rendeltek meg a Fürge Diák Iskolaszövetkezettől az idei nyári diákmunka pár hónapja során, mint a 2009-es év hasonló időszakában. Úgy tűnik, a diákok idén nem pihenéssel töltötték a nyarat. Szorosan kapcsolódik-e vajon ez a jelenség a gazdasági válsághoz?

 

 

Összességében 30 százalékkal több munkaórát rendeltek meg a Fürge Diák Iskolaszövetkezettől az idei nyári diákmunka pár hónapja során, mint a 2009-es év hasonló időszakában. Úgy tűnik, a diákok idén nem pihenéssel töltötték a nyarat. Szorosan kapcsolódik-e vajon ez a jelenség a gazdasági válsághoz?

 

A megnövekedett rendelésállománynak köszönhetően a nyári hónapokban a diákok számára több lehetőséget tudott kínálni a Fürge Diák, mint a válságot megelőző 2008-as rekordévben – nyilatkozta Simon Balázs, az iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója. A munkák jellege, és összetétele nem változott – de struktúrájuk igen, tavaly a mezőgazdasági munkák dominanciája volt a jellemző, ezzel szemben 2010-ben visszakerültek a kínálatba a termelő, szolgáltató és kereskedelmi cégek által adott munkalehetőségek – számolt be a szakember. Hozzátette: a legnagyobb arányban továbbra is a betanított jellegű feladatok érhetők el a diákok számára, de egyre nagyobb számban tudnak már szakmaibbnak mondható irodai, számítógépes vagy nyelvtudást igénylő feladatokat, illetve korlátozott számban kifejezetten szakmai gyakorlatot adó lehetőségeket biztosítani.

Több megrendelés = több diákmunkavállaló?

Amíg 2008-ról 2009-re jelentősen, több mint 30 százalékkal (mintegy tizennégyezerre) nőtt a Fürge Diáknál nyári munkára jelentkezők száma, addig 2010-ben ez a szám nem emelkedett, de nem is csökkent tovább. Így a Fürge Diáknál nagyobb arányban tudtak a jelentkezőknek kereseti lehetőséget biztosítani, például júniusban és júliusban összesen kilencezer fiatal végzett munkát az iskolaszövetkezet szervezésében.

A felsőoktatásban részt vevő és a középiskolai tanulmányaikat végző tanulók számának megoszlásával kapcsolatban az iskolaszövetkezet igazgatója elmondta: míg évközben ez az arány 80-20 százalék az egyetemisták javára, addig nyáron ez megfordul, és a munkavállalók 60 százaléka középiskolás. Ugyanakkor nem elhanyagolható tény, hogy az arányszámok önálló vizsgálata annyiban torzít, hogy míg év közben havonta 3500-4000 diák vállal munkát – amiből nagyjából 3000 felsőoktatási hallgató (~85%) -, addig nyáron tízezren. A legnépszerűbb munkák idén nyáron is a következők voltak: adatfeldolgozás, adminisztratív munkák, csomagolás, hosztesz munkák, szakmai feladatok. Ezekre a nyári hónapokban akár 20-30-szorosára is gyorsult a jelentkezési tempó.

Több munkalehetőség = több pénz?

Az idei évben csak a minimálbért fizető feladatkörökben emelkedtek a munkabérek, így ez a 411 forintos órabérről 423 forintra emelkedett. A bérekkel kapcsolatban Simon Balázs azonban elmondta, hogy az új partnereknél kifizetett bérek alacsonyabb szintre kerültek, mint a korábbi évek átlagos bérszínvonala. Ennek az az oka, hogy a válság miatt tovább éleződött a verseny a piaci szereplők között, sőt, néhány szövetkezet a túlélésért küzdött. Emiatt a korábbi években jó áron, vagyis a magasabb bérezéssel elhozott megrendelések díjazását nem lehetett megtartani, mert a versenytársak sok esetben a piaci árak alá mentek – a túlélés érdekében.

Simon Balázs fontosnak tartotta még kiemelni a tényt, hogy a gazdasági válság fokozta a munkaerő-piacon nagy számban munkát vállaló diákok kiszolgáltatottságát. A nyári időszak során az eseti munkaadók visszaéléseivel kapcsolatosan gyakran olvashattunk rémhíreket a sajtóban is. A jogi igazgató véleménye szerint egy megbízható foglalkoztató szervezet kiválasztása révén ez a veszély nem fenyegetheti a munkát vállaló diákot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük