Nárai Ferenc-Mária nővér, a szécsényi monostor apátnőjeNárai Ferenc-Mária nővér, a szécsényi monostor apátnője

A ferences regula pápai jóváhagyásának 800. évfordulója alkalmából meghirdetetett jubileumi év jelentős hazai eseménye, hogy több mint kétszáz év után ismét van Magyarországon, Szécsényben önálló klarissza monostor. Az erről szóló határozatot Beer Miklós váci püspök hirdette ki a közelmúltban a szécsényi ferences templomban.

  Nárai Ferenc-Mária nővér, a szécsényi monostor apátnőjeNárai Ferenc-Mária nővér, a szécsényi monostor apátnője

A ferences regula pápai jóváhagyásának 800. évfordulója alkalmából meghirdetetett jubileumi év jelentős hazai eseménye, hogy több mint kétszáz év után ismét van Magyarországon, Szécsényben önálló klarissza monostor. Az erről szóló határozatot Beer Miklós váci püspök hirdette ki a közelmúltban a szécsényi ferences templomban.

A Szent Ferenc lelki társa, Assisi Szent Klára által alapított szemlélődő rend az egyetlen középkori női közösség, amely folyamatosan működött Magyarországon a II. József-féle feloszlatásáig. Első kolostorukat 1239-ben Nagyszombatban Árpád-házi Szent Erzsébet szenttéavatásának emlékére alapították. A legjelentősebb monostoruk Óbudán működött, de volt házuk a budai várban és Pesten, a Szerb utcában is. A rend fontos hivatást töltött be a leánynevelés és a társadalmi kiegyenlítődés terén. Náluk nevelkedtek ugyanis a legelőkelőbb főurak gyermekein kívül a köznemesek és az alacsonyabb néposztályok leányai is. Monostoraik kódexíró műhelyeiben készültek a leghíresebb magyar nyelvű kódexek. A klarisszák közel kétszázharminc év után, 1995-ben telepedtek meg újra Magyarországon. A franciaországi Le Rameau de Sion monostor segítségével született meg a Szécsény Ágacskája Remeteség és 2000-ben a csíksomlyói alapításuk.

„Az önállósodás egyik feltétele volt, hogy öt örökfogadalmas tagja legyen a szécsényi közösségnek – tájékoztatta a Ferences Sajtóközpontot Nárai Ferenc-Mária nővér, a szécsényi monostor apátnője. – Mivel a remeteségünk ennek eleget tett, és mivel lelkileg érettnek találtattunk, a franciaországi anyaház, illetve a közösségünk nagy káptalanja megszavazta, hogy Szécsény önálló legyen."

A klarisszák a ferences család második ágát képező szemlélődő közösség. Külső apostoli tevékenységet nem végeznek, nem járnak ki betegekhez, nem hitoktatnak. Rendházukban sokat imádkoznak egyénileg és közösségben, végzik a ház körüli teendőket, és teljes mértékben a hívek adományaiból élnek. Lelki beszélgetésre, visszavonulásra vágyók részére mindig nyitva az ajtajuk.

A franciaországi anyakolostor alapító apátnője, aki az első magyar nővéreket 1990-ben a sioni zárdába befogadta, 1956. október 23. előtt néhány nappal isteni sugallatra Magyarországot a szívébe fogadta és rendszeresen imádkozott érte. Az Úr azt kérte tőle, hogy az életét adja oda Magyarországért. 1990-ben bekövetkezett haláláig úgy hordozta a szívében hazánkat, hogy 1989-ig sohasem járt itt, csak azt tudta, hogy valahol ott van keleten. „Mi, magyar nővérek csak jóval később tudtuk meg, hogy Marie-Paul nővér 1956 óta rendszeresen imádkozott hazánkért és a klarisszák magyarországi megtelepedéséért. Ennek a lelki önátadásának a jutalma, hogy ő öltöztetette be az első magyar nővéreket, és hogy közreműködésének köszönhetően térhetett vissza közel kétszázharminc év után a ferences karizma klarissza formája Magyarországra" – mondta Ferenc-Mária nővér.

Szerdahelyi Csongor, Ferences Sajtóközpont

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük