Óperenciás mese
3 perc olvasás
A Német Demokratikus Köztársaság emlékbélyege a KGST megalakulásának 40. évfordulójáraEgyszer volt, hol nem volt, túl az Óperencián, de az Urál-hegységen innen, egy bivalyerős szervezet a KGST, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az alapító országok hatan voltak, nem ám heten, mint a gonoszok. A bolgár, cseh, lengyel, magyar, román és a szovjet emberek vezérei hozták létre a kizsákmányoló tőkés államok ellen. Minden ország egyenlő jogokat élvezett, kivéve a Szovjetuniót, amely még egyenlőbbeket.
A Német Demokratikus Köztársaság emlékbélyege a KGST megalakulásának 40. évfordulójáraEgyszer volt, hol nem volt, túl az Óperencián, de az Urál-hegységen innen, egy bivalyerős szervezet a KGST, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az alapító országok hatan voltak, nem ám heten, mint a gonoszok. A bolgár, cseh, lengyel, magyar, román és a szovjet emberek vezérei hozták létre a kizsákmányoló tőkés államok ellen. Minden ország egyenlő jogokat élvezett, kivéve a Szovjetuniót, amely még egyenlőbbeket.
A harácsoló kapitalisták bojkottálták a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országival. Még mielőtt ütött volna a végórájuk. Igaz, a néppel a népért összefogó államok nem is tudták volna ellentételezni a bitangok elég jó minőségű exportcikkeit, lévén deviza tartalékuk olyan icike-picike volt, mint Hamupipőke esélye a gonosz mostohával szemben.
A KGST-alapító testvérországok testvériesen megállapodtak abban, hogy melyik ország milyen és mennyi árút termeljen, mennyi nyersanyagot szállítson a többieknek. Ezt be is tartották egy ritka kivétellel. Ha a KGST saját államuk érdekeit nem keresztezte. A szállított termék elleni minőségi kifogásokat csak nagyon óvatosan volt szabad elővezetni, nehogy olyan vád érje a reklamáló népet, hogy megbontja a megbonthatatlan KGST-szövetséget. Mert akkor jön a testvéri segítség. Attól pedig ments meg, Uram minket!
Az áruk ellenértékének kifizetése is akadozott, néha el-el maradt, ilyenkor nagy hatalmú multikulturális bizottságok alakultak, de sajnos neki sem volt pénzük. Hatalmas körbetartozás alakult ki, viszont a szocialista országok ereje akkora volt, hogy a KGST ezt is kibírta. Sok külkereskedelmi vállalat ezért magát árucsere-forgalmi vállalatnak nevezte el, utalva a boldog őskommunista viszonyokra.
Aztán jött a rendszerváltás, megszűnt a KGST és azt gondoltuk, hogy itt van már a Kánaán. Konvertibilis, tetszés szerinti valutára átváltható lett a forint és akkor is azt hittük. Utoljára akkor hittük, amikor beléptünk az Európai Unióba. Ahol minden tagország egyenlő, de Németország, Franciaország, Anglia még egyenlőbbek voltak. Én a csatlakozásra szavaztam, sajnos nem lettem gazdagabb tőle. Biztos a nem megfelelő pártba léptem be.
De nem ez a lényeg, hanem hogy sikeresen vettük fel a harcot a világuralomra törekvő Kuba és Észak-Korea ellen. Akik bojkottálták kereskedelmi kapcsolataikat a kapitalista országokkal. De nem csüggedtünk. Hiszen nem is tudták volna ellentételezni a csattogó fogú, forgolódó tőkés birodalmak, köztük a Magyar Köztársaság, akarom mondani Magyarország viszonylag jó minőségű exportcikkeit, lévén deviza tartalékuk olyan icike-picike volt, mint Jancsinak és Juliskának esélye a vén mostohával szemben. Azért én remélem, hogy mégis eljő a Kánaán.
Addig is élünk, míg meg nem haluk. De ezzel még nincs vége a mesének. Sosincs vége. Fuss el véle!.
Láng Róbert
