Az egyiptomi eredetű napórát a Kr. e. IV. évezredtől, a kínai eredetű homokórát a Kr. e. III. évezred óta használták. A vízzel működő óra görög eredetű, Kr. e. 1900-ban már ismerték.

Az egyiptomi eredetű napórát a Kr. e. IV. évezredtől, a kínai eredetű homokórát a Kr. e. III. évezred óta használták. A vízzel működő óra görög eredetű, Kr. e. 1900-ban már ismerték.

A mechanikai szerkezetű kerekes órát a XIII., a rugós órát a XIV. században találták fel. Az első, zsebben hordható órát Peter Henlein nürnbergi lakatos, vagy talán műszerész mester készítette 1510-ben, Ezt volt az úgynevezett nürnbergi tojásóra. Christian Huygens, holland fizikus 1674-ben találta fel a hajszálrugót. Két évvel később Robert Hooke, angol fizikus elkészítette az első anker-szerkezetet. (A mérnökök jól ismerik a rugalmas testek alakváltozásáról szóló Hooke-törvényt.) Az óra gátszerkezetét Georg Graham angol fizikus alkotta meg 1715-ben, ezzel alakultak ki a mai értelemben vett zseb- és karórák.

 

  Valaha az Óra- és Ékszeripari Vállalatnál dolgoztam. Megrögzött gyűjtő lévén híres órákról készített levelezőlapjaimból közel kétszáz darabot tudhattam magaménak. Ezek múzeumok, kastélyok, kincstárak kiadványai, árverési katalógusok képei, órákról szóló könyvek lapmásolatai voltak. Goethétől származik állítólag a mondás: „boldogok a gyűjtők."

 

  Aki Koppenhágában nyitott városnéző autóbuszra ül, kívülről nézheti a várkastélyszerű gyönyörű városházát. Ha belépne az előcsarnokába, jobbra egy szobaajtót találna, ahova szabadon beléphet. Itt látható a híres Olsen-világóra, technikai mestermű. Jens Olsen tervezte 1901-1928 között, összeszerelte és tesztelte  Otto Mortensen órásmester segítségével 1943-1955. között. 1955-ben avatta fel IX. Frigyes király. Tizenkét szerkezetből áll, amelyek mutatják a helyi és világ bármely más táján érvényes időt, a napkelték és napnyugták időpontját, a Gergely- és a Julianus naptár szerinti éveket hónapokat, napokat, számos csillagászati adatot, az egyházi ünnepeket. Továbbá a nap- és holdfogyatkozások idejét, a naprendszer csillagjainak állását háromezer éven belül bármelyik napra, órára, percre vonatkozóan.

 

  Bár a fényképezés tilos az épületben, egy óvatlan pillanatban sikerült a remekművet lefényképeznem.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük