Orbán Brüsszelben + Londoni elemzői vélemény

"A labda most a magyar térfélen van" – így értékelte az egyik vezető londoni felzárkózó térségi elemző Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Durao Barroso EU-bizottsági elnök keddi brüsszeli megbeszéléseit.

"A labda most a magyar térfélen van" – így értékelte az egyik vezető londoni felzárkózó térségi elemző Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Durao Barroso EU-bizottsági elnök keddi brüsszeli megbeszéléseit.

Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint igazi áttörést jelentett Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének keddi tárgyalása, végre kimozdult a két politikus a patthelyzetből.

A szakértő az MTI-nek kedden úgy nyilatkozott, a brüsszeli tárgyalás jelentőségét az adja, hogy úgy tűnik, megindult az érdemi politikai párbeszéd Magyarország és a bizottság között, és sikerült előrelépést elérni ahhoz a „konfrontatív hangnemhez" képest, amely mind a magyar kormány, mind pedig az Európai Bizottság nyilatkozatainak hangnemét jellemezte az utóbbi időben. Erre Magyarországnak és az uniónak is nagy szüksége volt – hangsúlyozta, hozzátéve: nem bizonyult túl hatékonynak a „fenyegetőzés" az uniós szerződés 7. cikkelyével, miközben éppen „a gazdasági és fiskális unió alapjait rakja le Európa".         

Mint mondta, a bizottság ugyan az uniós jogszabályok alapján kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást három kérdésben (a jegybanki függetlenség ügyében, a bírói tevékenység felső korhatárát illetően, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban), de az eddig példa nélküli volt, hogy külön vitanapot tartsanak egy tagállamról az Európai Parlamentben. Felidézte: az EU határozott politikai és jogi fellépéssel reagált a magyarországi történésekre. 

       Gálik Zoltán szerint nem meglepő, hogy egyes kérdésekben engedett a kormányfő, hiszen ha nem így tenne, tovább folynának a megkezdett eljárások Magyarország ellen, és a hiteltárgyalások sem haladhatnának előre a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val..                 

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor Brüsszelben kijelentette, abban nem tudott engedni, hogy a jegybankelnöknek a magyar alaptörvényre esküt kell tennie, valamint hogy a jegybankelnök fizetésére is vonatkozik a közszférában általános fizetési plafon előírása, a szakértő úgy vélekedett, ezek még nem lezárt kérdések, igen bonyolult folyamatokról van szó, amelyekben később még kompromisszum születhet. Ugyanakkor hozzátette: „nem biztos, hogy ki tudunk jönni ezekből a kérdésekből úgy, ahogyan azt a kormány szeretné".         

A jegybankelnök eskütételét illetően Gálik Zoltán elmondta: látszólag nem túl jelentős kérdésről van szó, azért van súlya mégis, mert a jegybankelnök az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja, így gondot okozhat, ha olyan európai ügyben kellene döntést hoznia, amely az esküjével szemben állna.         

Most ismét Magyarországon a sor – közölte, kifejtve: konkrét lépéseket kell tenni a kifogásolt kérdésekben, ezt követően pedig a bizottság értékeli a hozott jogszabályi változtatásokat, és eldönti, hogy felfüggeszti vagy továbbviszi-e a megkezdett eljárásokat. Magyarországnak az az érdeke, hogy minél előbb meghozzák a szükséges intézkedéseket – hangoztatta.

Orbán Viktor azt fogja javasolni szerdán az Országgyűlés illetékes bizottságának, hogy Magyarország csatlakozzék a készülő uniós pénzügyi paktumhoz.

    A miniszterelnök ezt kedden közölte újságírókkal Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.
    Elmondta, hogy a pénzügyi paktumhoz az eurózónán kívüli EU-országok is csatlakozhatnak majd, de a szövegezési munka során megerősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük. Szintén a paktumhoz való magyar csatlakozás mellett szól – tette hozzá Orbán -, hogy a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció terve.
    A miniszterelnök megbeszélést folytatott Barrosóval mindazokról a kérdésekről, amelyek ügyében az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a múlt kedden – egy hónapos válaszadási határidőt kikötve – kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, valamint számos más, Brüsszel által szóvá tett magyar jogalkotási témáról is, így például a bírói függetlenségről.
    A tárgyalások minden téren előrelépést hoztak, de még maradtak tisztázandó kérdések az Európai Bizottsággal – mondta Orbán az újságíróknak.
    A jegybanki szabályozást illetően – közölte – abban nem tudott engedményt tenni, hogy a jegybankelnöknek a magyar alaptörvényre esküt kell tennie, valamint hogy a jegybankelnök fizetésére is vonatkozik a közszolgákra érvényes általános fizetési plafon előírása. Az eskü szövegét illetően Orbán Viktor szerint további egyeztetésre lesz szükség, a fizetési plafon vonatkozásában pedig azt kívánja alátámasztani érvekkel a magyar fél, hogy a szabályozás általános jellegű, és nincs mód kivételekre.
    A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásától viszont eláll Magyarország – közölte Orbán. Szintén el tudja fogadni a magyar fél a brüsszeli jogi észrevételeket a monetáris tanács tagjainak felmentésével kapcsolatban, valamint a monetáris tanács ülésein való kormányzati részvétel szabályozásával kapcsolatban – utóbbi vonatkozásban azonban kikötve azt, hogy valamilyen fajta együttműködésnek lennie kell.
     Az Európai Bizottság a jegybanki függetlenség ügye mellett két másik témában – a bírói tevékenység felső korhatárát illetően, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban – is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az előbbivel kapcsolatban a kormányfő azt mondta, a magyar fél itt nem lát diszkriminációt – és az ügyet nem is tekinti igazságszolgáltatási kérdésnek -, hanem a nyugdíjrendszer összhangjának a megteremtéseként fogja fel a témát. E téren tehát szintén további tárgyalások szükségesek. Az adatvédelmi hivatal függetlenségét illetően nem lát gondot és "értékvitát" a miniszterelnök. Szerinte minden olyan javaslatot el fognak fogadni, ami a hivatal vezetőjének megerősítésére irányul.
    Mindezek alapján derűlátónak mondta magát a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról.
    A magyar fél kész a tárgyalások megkezdésére – közölte. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság korábban a jegybanki függetlenség ügyének megoldásától tette függetlenné a pénzügyi támogatási tárgyalások megkezdését, Orbán Viktor hangsúlyozta: itt nem lát megoldandó politikai problémát, Magyarország és az Európai Bizottság között ugyanis teljes a szándékegybeesés a jegybanki függetlenséget illetően.
    Kérdésre válaszolva Orbán úgy vélekedett, hogy nincs szükség az Országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt, a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében.
    Barroso a találkozó után kiadott közleményben arra helyezte a hangsúlyt, hogy gyors választ vár a magyar féltől az Európai Bizottság múlt héten felvetett aggodalmaira. Hozzátette: Orbán Viktor jelezte, hogy kész gyorsan megoldást keresni a szóban forgó ügyekben. A végrehajtó EU-testület pedig kész azonnal értékelni a magyar válaszokat, amint azok megérkeznek hozzá – emelte ki.
    A bizottsági elnök megismételte: a végrehajtó testület számára kulcsfontosságú, hogy az uniós szabályokat – "szövegében és szellemében" – Magyarország és valamennyi más tagállam teljes mértékben tiszteletben tartsa.
    Azt is hangoztatta, hogy a pénzügyi és gazdasági válság idején kiemelkedően fontos Magyarországon a piacok és a lakosság bizalma.
    Egy bizottsági forrás az MTI-nek azt mondta: a mostani találkozót követően a testület derűlátó azzal kapcsolatban, hogy közösen hamarosan sikerül megoldást találni a vitatott jogszabályok ügyében.
    Találkozott Orbán Viktor Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével is. Megvitatták a tagállamok költségvetési politikájának szorosabb összehangolását célzó kormányközi megállapodást, és a megbeszélésen Orbán Viktor "örömét fejezte ki, hogy a magyar szempontból fontos szakaszok megfelelően alakulnak a tervezetben, így elhárulhat minden akadály az elől, hogy a magyar Országgyűlés – a szükséges vita lefolytatása után – támogassa a megállapodást".
    Orbán Viktor Martin Schulzcal, az Európai Parlament új elnökével is tárgyalt Brüsszelben. Mint a parlamenti elnök elmondta: a miniszterelnök neki is jelezte, hogy a kormány kész módosítani bizonyos jogszabályokat. Schulz a beszélgetés során magánvéleményként kifejtette a magyar alkotmánnyal és a kormányfő politikai stratégiájával kapcsolatos aggodalmait is.

A piac folytatódó derűlátását jelzi ugyanakkor, hogy keddre újabb idei mélypontjára süllyedt a magyar szuverén adósságtörlesztés-kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása a londoni piacon.

    Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója kedd esti kommentárjában "valamelyest csalódást keltőnek" nevezte, hogy Orbán Viktor és José Manuel Barroso találkozóján nem született egyértelmű megállapodás az új EU/IMF-csomag elérésének menetrendjéről. Orbán Viktor megismételte, hogy Magyarország megállapodásra törekszik, és kész a törvényi változtatásokra azokon a területeken, amelyeken ennek szükségessége bizonyosságot nyer, Barroso pedig jelezte, hogy biztatónak tartja a magyar álláspontot, de tetteket szeretne látni.

    Ash értékelése szerint mindez azt jelenti, hogy "a labdát most visszadobták a magyar térfélre".

    Az RBS vezető londoni elemzőjének véleménye szerint ugyanakkor nincs garancia arra, hogy a kijelölt időpontig a felmerült kérdésekben sikerül megoldást elérni. Timothy Ash szerint úgy tűnik, hogy a magyar álláspont mintha még keményebbé is vált volna a keddi tárgyalások során, például a jegybanktörvény ügyén belül az MNB-elnök fizetésének kérdésében, és abban, hogy a nemzeti bank vezetőjének esküt kell-e tennie az új alaptörvényre.

    A Royal Bank of Scotland londoni kutatási igazgatója szerint emellett "vannak arra utaló jelzések", hogy az IMF is esetleg "robusztusabb" álláspontra helyezkedik az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer ügyében, tekintettel "az egyre inkább kihívásokkal terhelt" magyarországi költségvetési környezetre.

     Ash szerint a magyar piacoknak – és főleg a forintnak – "érdekes módon" sikerült megtartaniuk az elmúlt időszak nyereségeit, pedig még a várt jegybanki kamatemelés is elmaradt kedden.
 

   Az RBS szakértője szerint a magyarázatok között lehet, hogy egyes piaci szereplők még az Orbán-Barroso találkozó előtt "a legrosszabb forgatókönyvre" pozícionálták magukat, vagyis arra, hogy a két vezető politikus esetleg "magas szintű szóváltásba" keveredik.
 

   Timothy Ash szerint a magyar piacokat e forgatókönyv elmaradása mellett valószínűleg segítette a felzárkózó térséggel kapcsolatos szélesebb körű kockázatvállalási hajlam és a rövid pozíciók zárása is, valamint az a számos befektető által vallott nézet, hogy Magyarországnak a finanszírozási kihívások miatt végül mindenképpen egyezségre kell jutnia az EU-val és a valutaalappal.
 

   A megállapodás esélyeivel kapcsolatos piaci derűlátást ugyanakkor jelezte az is, hogy a keddi londoni kereskedésben – az idén először – a 600 bázispontos határ alá csökkent a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása.
 

   A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar kormánykötvény-kötelezettségek törlesztési leállására köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama kedden 595-598 bázispont között mozgott.
 

   A keddi kereskedés késői szakaszára kialakult magyar CDS-árszint azt jelenti, hogy egységnyi értékű, tízmillió euró ötéves magyar államkötvényre jelenleg valamivel 600 ezer euró alatti éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciókat a londoni piacon.
 

   A magyar CDS-árfolyamok a hónap első kereskedési hetében még 750 bázispont – tízmillió euró magyar kötvényadósságra 750 ezer euró – feletti rekordokon jártak, vagyis azóta több mint 150 ezer euróval lett olcsóbb az irányadó ötéves magyar szuverén devizakötvény-adósság tízmillió eurónként számolt törlesztésbiztosítási díja a londoni piacon.
 

   A CDS-tranzakciók árazása jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.
 

   Magyarország CDS-árazása jelenleg már számottevően alacsonyabb például az euróövezeti tag Írországénál: a keddi késői londoni kereskedésben az ír CDS-tranzakciók díja 660 bázispont körül mozgott.

Kárpáti János /Veres Béla/Kertész Róbert

gke \ kszk

MTI 2012. január 24., kedd 23:48