Orbán Viktor beszéde 2008. január 28-án hangzott el a Polgárok Házában, a frakciószövetség évadnyitó ülésén.

Orbán Viktor beszéde 2008. január 28-án hangzott el a Polgárok Házában, a frakciószövetség évadnyitó ülésén.

Tisztelettel köszöntök mindenkit a február 11. helyett a mai napon sorra kerülő, évadnyitó frakcióülésünkön.

Mielőtt a népszavazásról, illetve azzal kapcsolatos elnökségi döntésekről szeretnélek benneteket tájékoztatni, először egy köszönetnyilvánítással kell kezdenünk. Tegnap volt egy időközi képviselő választás a XI. kerületben. Az eredményeket mindannyian ismeritek. Biztosan vannak közöttünk olyanok, akiket hozzám hasonlóan megleptek az eredmények. Én mindig azt szoktam nektek is mondani, hogy a közvélemény-kutatási adatokat nem szabad komolyan venni. Ugyanezt már nem szabad mondani az emberek valódi véleménynyilvánításáról, márpedig egy választás valódi véleménynyilvánítás, azt igenis komolyan kell venni.

Végül is Rétvári Bence barátunk, aki – nem tudom, itt van-e közöttünk – 67 százalékot kapott a tegnapi választáson, ami kiemelkedő eredmény, és egyben komoly figyelmeztetés a számunkra, mert az emberek bennünket egyre komolyabban vesznek, és egyre több reménységet fűznek hozzánk. 38 százalékos volt a részvétel, ne becsüljétek ezt le, 38 százalékos részvétel egy időközi parlamenti választáson a magas részvételi arányok közé tartozik.

Most nem csak Bencének kell persze köszöntet mondanunk, meg az ott dolgozóknak, hanem a választópolgároknak is, akik voltak olyan kedvesek, és elmentek vasárnap egy olyan időközi választásra, amelynek nem volt parlamenti erőviszonyokat megfordító jelentősége, mégis 38 százaléka az embereknek úgy érezte, hogy fontos, hogy éljen az alkotmányos jogával, és elmenjen választani. Innen köszönjük a XI. kerület minden polgárának, hogy voltak olyan kedvesek, és eleget tettek alkotmányos kötelezettségüknek, illetve éltek ezzel a lehetőséggel.

Azt is látjátok nyilván, hogy a kormányzati kampány már beindult. Sok illúziónk nem lehet. Régen láttam olyan arcátlanságot, mint manapság. Az, hogy közpénzeket, vagyis az emberek pénzét az emberek ellenére költse el egy kormányzat, ez még Magyarországon is meglehetősen ritka. Hiszen közpénzből kampányolnak, az adófizetők forintjaiból kampányolnak, és arra költik el ezt a pénzt bevallottan, hogy egy: rávegyék az embereket, hogy ne menjenek el választani, ha meg úgyis elmennek, akkor a józan eszük ellenére szavazzanak, és olyan döntéseket hozzanak meg, amelyek ellentétesek mindennapi nyilvánvaló egzisztenciális érdekeikkel.

Ez nemcsak arcátlanság, kedves barátaim, hanem ellentétben áll az Alkotmány szellemével, ezért föl kell szólítanunk a Kormányt, hogy hagyja abba azt a gyakorlatot, azt az Alkotmány-ellenes gyakorlatot, hogy adófizető polgárok pénzét költi el egy népszavazáson egy olyan álláspont támogatására, amelynek eleve elutasítottságáról ő maga is pontosan beszél, pont tisztában van azzal.

Kedves Barátaim!
Mindez ráadásul olyan hírek között történik, olyan hírek reppennek föl, miszerint miközben milliárdokban mérhető az adófizetőknek az a pénze, amit a Kormány kampányra fordít, aközben dobozdíjat akarnak bevezetni olyan gyógyszerekre is, amelyektől az emberek élete közvetlenül függ. Jól látható tehát, hogy az emberekre nincsen pénz, a beteg emberek meggyógyítására nem akar adni a Kormány pénzt, de kampányolni, politikai célok szempontjából felhasználni adóforintokat, arra bizony van esze. Azt kell mondanom, hogy elment a józan eszük, mindannyian érezzük.

Nos, még mielőtt az előttünk álló népszavazásról beszélnék, egy másik népszavazásról is kell mondanom néhány gondolatot. Törvénymegerősítő népszavazást kezdeményezett a Fidesz parlamenti frakciója, illetve ezt fogunk kezdeményezni, amikor megnyílik ennek jogi lehetősége február 11-én. Azt kérjük a kormányzattól, a kormánypárti többségtől, hogy támogassa ezt az előterjesztésünket. A társadalombiztosítás jövőjéről szóló törvényt nem lehet az emberek beleegyezése nélkül megváltoztatni, megalkotni, ezért tisztelettel arra kérjük a kormánypárti többséget, adja meg a lehetőséget az embereknek arra, hogy a rendszerváltás óta talán legfontosabb törvényről maguk mondhassanak véleményt.

A józan eszükre is apellálhatunk a kormánypárti képviselőknek. Könnyű belátni, hogy ha most nem engedik, hogy törvénymegerősítő népszavazás legyen erről a törvényről, akkor ugyanebben a tárgyban lesz egy másik népszavazás valamikor ősszel, az Albert házaspárnak a népszavazása. Tehát erről a törvényről mindenképp, előbb vagy utóbb, de lesz népszavazás. Azt a hazugságot most könnyedén toljuk félre, miszerint ez az Albert házaspár-féle kérdés, ez egybe esne a kormányzat szándékával, hiszen ez a népszavazási kérdés egyértelműen kizárja az üzleti alapon működő társadalombiztosítás lehetőségét.

Tehát, tisztelt kormánypártiak, előbb vagy utóbb erről a törvényről is lesz népszavazás, jobb előbb, mint utóbb, ésszerűbb, olcsóbb és emberségesebb, ha hamarabb hozzuk meg ezeket a döntéseket. Nos, most akkor törődjünk a saját legközvetlenebb dolgunkkal, az előttünk álló három igenes népszavazással, a szociális népszavazás kérdésével.

Először is, kedves Barátaim, szeretném, ha mindannyian átéreznétek azt, hogy Magyarországon az emberek kaptak most egy komoly esélyt a változtatásra. Nagy lehetőség kapujában áll Magyarország. Mindannyian érezzük, hogy Magyarország süllyed, a gazdaság állapota egyre romlik, a mindennapi élet lehetőségei egyre szűkülnek. Ez így nem mehet tovább! Az országban általános az a vélekedés, hogy ezt a leromlást meg kell állítani. Másfelől azt is érzi mindenki, hogy a kormányzati hazugságokkal együtt élni tovább már nem lehet. Lassan elviselhetetlenné válik az a hazugságokkal fertőzött légkör, amely Magyarországra jellemző.

Tehát: süllyedés helyett emelkedés, kormányzati hazugságok helyett végre felelős döntések. Ez a nagy lehetőség, amelyet elérhetünk. És ez a háromigenes népszavazás a változtatás első fontos lépése lehet. Soha ilyen élesen kormány még nem fordult szembe a saját népével. Soha olyan különbség a kormányzati magatartás és az emberek mindennapi élete között még nem volt, mint most.

Az egyik oldalon azt látjuk, hogy az emberek felelősséggel gondolkodnak, dolgoznak, felelősséget vállalnak a saját családjukért, igyekeznek a gazdasági nehézségeket egyre több munkával kivédeni, vagyis vállalják azt, amit vállalniuk kell. A másik oldalon pedig itt van egy az országot lejtőre sodró, kapkodó, kormányzáshoz nem értő, az időt hazudozással múlató kormányzati felelőtlenség. Soha ilyen éles különbség az ország vezetői és az ország között ilyen komoly minőségi különbség – legalábbis mióta én a politikában vagyok – ilyet még korábban nem tapasztaltam.

Azt is látjuk, hogy Magyarország a hazugságok miatt lejtőre került. Tehát nem arról van szó, hogy túl lennénk a nehezén, hanem egy lejtőn csúszik lefelé Magyarország. Ha a hazugságok fogják tovább uralni az országot, akkor még lejjebb fogunk csúszni, és a végén egy szakadék aljában kötünk ki, és nem tudom, hogy onnan emberi számítások szerint lesz-e még visszaút. Ezért kedves barátaim a célunk nem lehet más most március 9-én, a szociális népszavazás alkalmával, mint hogy elérjük, hogy ez a népszavazás érvényes és eredményes legyen. Vagyis az igenek egyértelmű és érvényes többsége szülessen meg a választás eredményeképpen.

Azt is látjuk, hogy ez nem lesz olyan könnyű, mint sokan gondolják. Hiszen a kormányzati hazugsághadjárat ismét megindult. Legalább akkora hazugsághadjárattal kell szembenéznünk, mint amilyenre 2006-ban kellett az országnak fölkészülnie, illetve amely 2006-ban fölkészületlenül érte az országot. Emlékezzetek, akkor azt mondták, dübörög a gazdaság, nagy a jólét, bennünket irigyel Franciaország, Németország, Spanyolország – ha még van közöttünk esetleg olyan, aki ezt elfelejtette volna. Legalább ekkorákat fognak hazudni, kedves barátaim. Csak most az egészségügyről, az oktatásról és Magyarország aktuális helyzetéről.

Ezért nektek, tisztelt képviselőtársaim, az a dolgotok, hogy megpróbáljatok, megpróbáljátok az embereket az előttünk álló néhány hétben bátorítani, és meggyőzni őket, hogy álljanak ki határozottan az igazukért. Álljanak ki a pénzükért, és álljanak ki a változásért, és a kormányzattal szembeni akaratukat három igennek fejezzék ki.

Kedves Barátaim!
Azért jöttünk össze, hogy meghatározzuk, összegezzük, hogy mit üzenünk mi innen Magyarország választópolgárainak. Mit üzenünk nekik, mivel akarjuk tartani bennük a lelket, milyen üzenetekkel akarjuk ébren tartani Magyarországot. Ezeket az üzeneteket megpróbálom a számotokra összefoglalni.

Először is: a népszavazás nem pártkérdés, és nem számít, hogy kire, melyik pártra szavazott korábban. Nem érdekel, hogy eszmei, ideológiai szempontból melyik oldalra húz a szíve. Most arról van szó, hogy a XXI. században a nemzetek sorsát meghatározó legfontosabb kérdésekről kell dönteni.

A XXI. században a nemzetek közötti versenyt az emberek fölkészültsége, az emberi szellem minősége, vagyis az oktatás, az emberek egészségi állapota, az emberek versenyképessége fogja eldönteni. Az oktatás és az egészségügy a XXI. két legfontosabb kérdése minden nemzet számára. Ezért menjetek és mondjátok el a választópolgároknak, hogy ezek olyan fontos kérdések, amelyekben senki sem dönthet az emberek helyett. Mi sem, kedves barátaim. Az emberek helyett senki sem dönthet. Nem dönthetnek helyettük pártok, nem dönthetnek úgymond szakértők, nem dönthet a nemzetközi pénzvilág, és nem dönthetnek üzletemberek sem. Arra a kérdésre, hogy milyen legyen Magyarországon az egészségügy, milyen legyen az oktatásügy, erre a kérdésre a magyar embereknek kell válaszolniuk.

Megjegyzem, igaz, hogy 2006-ban ők válaszoltak ezekre a kérdésekre, hiszen azt mondták, hogy olyan egészségügyet akarunk, amelyet képesek vagyunk fönntartani a társadalombiztosítási járulékainkból. Igen azt mondták, olyan oktatásügyet akarunk, amelynek a tetején a legmagasabb szintjén, a felsőoktatásban nem lesz tandíj, ezt ígérték nekik. Csak nem ez történik, és ezt nem fogadhatjuk el. Ezért az embereknek ismét meg kell hozni azt a döntést, amit 2006-ban egyszer már meghoztak. Ebben ismét nekik kell dönteniük, ezekben a kérdésekben.

Kedvese Barátaim!
Mit üzenünk még a választópolgároknak? Szeretném, hogyha a választópolgárok megértenék, hogy a kormányzati hazugságok, és az ország süllyedése közvetlen összefüggésben van egymással. Az a helyzet, hogy a gazdasági növekedés azért állt meg, azért lódultak meg az árak, azért veszítik el egyre többen a munkahelyüket, azért romlik drasztikusan az egészségügyi ellátás színvonala, azért nőnek az adóterhek, mert a hazugság, amely hiteltelenséget eredményez, mindig válsághoz vezet. Magyarországon a hazugságok vitték lejtőre az életet. Ennek az árát fizetik most meg az emberek. Tehát a hazugság és a gazdasági fölemelkedése szoros összefüggésben áll egymással.

A harmadik dolog, amit a választópolgároknak üzenünk, az az, hogy semmi sem megy tönkre magától. Lejtőre kerülni, szakadékba zuhanni magától egyetlen autó sem szokott, valaki mindig ül a volánnál. Ok nélkül egyetlen ország sem kerül lejtőre. Valakik felelősek azért, hogy ez bekövetkezett, valakik felelősek azért, hogy becsapták az országot, és valakik felelősek azért, most a saját hazugságaik árát az emberekkel akarják megfizettetni. Én hiszem azt, hogy az emberek többsége pontosan tudja, hogy kik miatt került Magyarország lejtőre. Pontosan tudják, hogy kiket terhel a felelősség, és tudják, hogy kiknek kell most március 9-én közösen megálljt parancsolnunk. Ezért március 9-én az emberek végre dönthetnek azokról, akik eddig a fejük fölött döntöttek róluk, ez is fontos üzenet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim és Barátaim!
Ezen a népszavazáson mondjuk el az embereknek azt is, hogy az igaz, hogy hazugság mindig lesz a világban, ez nem ok arra, hogy eltűrjük ezt, és elfogadjuk. Egy ország nem nyugodhat bele, hogy olyan légkörben éljen, mint amilyen légkörben ma a magyarok élni kényszerülnek. Tolvajok is mindig voltak, mióta emberiség van, azóta tolvajok is vannak. De azt mondani, hogy úgy is lesznek mindig tolvajok, ezért a tolvajokat nem kell felelősségre vonni, ezt csupán olyanok mondják, akiknek elment az eszük. Ugyanez igaz a hazugságra.

Csak az az emberi tény, hogy hazugság úgy is lesz mindig, sohasem adhat fölhatalmazást arra, hogy eltűrjük és elfogadjuk, hogy hazugságokkal kell együtt élnünk. Ezért a felelős döntés nem más, mint a hazugság megállítása. És azt üzenjük Magyarország polgárainak, hogy nem elég a hazugságot otthon ülve elutasítani, bizony a hazugság ellen, vagyis az igazság mellett személyesen is ki kell állni, felelősséget kell vállalni, és legalább egy döntést meg kell hozni. Ugyanis, ha nem megyünk el igennel szavazni, hogy ezentúl is hagyni fogjuk magunkat becsapni, és ne legyen illúziónk, ez meg is fog történni. Jönnek majd az újabb megszorítások, újabb adók, újabb áremelések, szigorítások és elvonások.

Vagyis azt üzenjük Magyarország polgárainak, hogy most döntenünk kell. Olyan országot akarnak-e, ahol a hatalmon lévők hazudozhatnak, bárkit becsaphatnak és megtéveszthetnek, bármit megtehetnek bármifajta következmény nélkül felelőtlenül, miközben egyébként az átlagember a legkisebb hibáért is felelősségre vonják, megbüntetik, sőt sokakat ártatlanul is meghurcolnak? Vagy egy olyan országot akarunk, kedves barátaim, ahol súlya van a kimondott szónak, ahol a tetteknek következménye van, és ahol mindenkinek, a hatalmon lévőknek is vállalniuk kell a felelősséget a szavaikért és a tetteiért?

Vagyis azt üzenjük Magyarország polgárainak, hogy eljött az ideje, hogy végre komolyan vegyük a saját országunkat. Eljött az ideje, hogy komolyan vegyük egymást és komolyan vegyük önmagunkat, vagyis vegyük komolyan a kimondott szavakat és a kimondott tetteket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim!
A következő üzenet, amit szeretnénk eljuttatni a választópolgárokhoz, úgy hangzik, hogy nem egyszerűen három konkrét kérdésről mondunk majd ítélet, hozunk róluk döntést a népszavazáskor, hanem ez a három konkrét döntés egy nagy szimbolikus döntéssé is összeáll. Az igenek többet jelentenek, mint a vizitdíj, a kórházi napidíj, vagy a tandíj eltörlése. Valójában nemcsak rossz intézkedéseket; hanem egy rossz politikát akarunk eltörölni. Le akarunk zárni egy kudarcokkal teli korszakot.

Azt akarjuk, hogy a népszavazás megváltoztassa a politikát Magyarországon, és egy új korszakot nyisson meg. Vagyis, azt szeretnénk, ha az emberek megértenék, hogy az első igennel nem egyszerűen eltörlik a vizitdíjat, hanem az első igennel kiállhatnak saját önbecsülésükért, kiállhatnak az igazságért. A második igennel kimondhatják azt, hogy nem ők tehetnek arról, hogy Magyarország ide jutott, és miután nem ők tehetnek róla, ezért senkinek sincs joga hogy velük fizettesse meg az ország mai állapotának árát, vagyis a második igenükkel az emberek kiállhatnak a pénzükért. Az első igenükkel az igazukért, a második döntésükkel, a második igenükkel pedig a pénzük mellett. A harmadik igennel pedig világosan megüzenhetik Magyarország minden politikusának, hogy a hazug politikusoknak nincsen helyük a közéletben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mindenki tudja Magyarországon, hogy az, ami ma folyik, így tovább már nem mehet. Az a politika, amely uralja Magyarországot nem folytatható. A baj nagy, egyre többet kérdezik tőlem, hogy vajon nem olyan nagy-e már a baj, hogy az országot szinte lehetetlen a politikai változás után is rendbe hoznunk. Nekünk nemcsak az a feladatunk, hogy a három igennel kapcsolatos reményeket tartsuk életben Magyarországon, hanem az, hogy Magyarország fölemelkedésének reményét is ébren tartsuk.

Nekünk arról is meg kell győznünk most az előttünk álló hetekben Magyarország polgárait, hogy soha sem lehet Magyarországot úgy tönkretenni, hogyha összefogunk, közös erővel ne tudnánk újra és újra felemelni. Tehát arra kérlek benneteket, hogy a népszavazással kapcsolatos aktuális üzenetek mellett Magyarország jövőjével kapcsolatos reményeinket is, bizakodásunkat is osszátok meg az emberekkel, arról is beszéljetek majd a választópolgárok előtt.

Minden parlamenti képviselőnktől odaadó, kitartó és alapos munkát kérek a következő hetekben. Azt várom tőletek, hogy megtaláljátok a hangot az emberekkel, úgy beszéljetek, ahogy az illik hozzánk. Úgy beszéljetek velük, hogy a népszavazási kampány után azt mondhassák, végre egyszer őszintén és komolyan beszéltek Magyarország polgáraival. Nos ehhez kívánok nektek sok sikert, jó erőt és egészséget, kívánok mindannyiótoknak sikeres népszavazási kampányt. Köszönöm, hogy meghallgattatok

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük