2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Ötven éves az Európai Parlament – ünnepség Strasbourgban

21 perc olvasás
 <span class="inline left"><a href="/node/97"><img class="image thumbnail" src="/files/images/europarlament.thumbnail_0.gif" border="0" alt="EU Parlament" title="EU Parlament" width="100" height="56" /></a></span> <p>Strasbourgban, 2008. március 12-én délután ünnepli ötvenedik születésnapját az Európai Parlament. Az ünnepségre az uniós intézmények vezetői mellett meghívást kaptak az európai nemzeti parlamentek elnökei, EP korábbi elnökei és főtitkárai is. </p><p>

 

Strasbourgban, 2008. március 12-én délután ünnepli ötvenedik születésnapját az Európai Parlament. Az ünnepségre az uniós intézmények vezetői mellett meghívást kaptak az európai nemzeti parlamentek elnökei, EP korábbi elnökei és főtitkárai is.

 

Strasbourgban, 2008. március 12-én délután ünnepli ötvenedik születésnapját az Európai Parlament. Az ünnepségre az uniós intézmények vezetői mellett meghívást kaptak az európai nemzeti parlamentek elnökei, EP korábbi elnökei és főtitkárai is.

Az Európai Parlament 2008. március 19-én lesz ötven éves, elődje a kizárólag konzultációs jogokkal rendelkező Európai Parlamenti Közgyűlés ugyanis 1958. március 19-én, Strasbourgban tartotta alakuló ülését.

Ötven év alatt a 142 kinevezett tagból álló, négy munkanyelvet használó közgyűlésből közvetlenül választott, 23 nyelvű, széles körű jogalkotói, költségvetési és ellenőrzési jogkörökkel bíró Európai Parlament jött létre.

A lisszaboni szerződés ratifikálását és a 2009. júniusi EP-választásokat követően 751 képviselőből álló, még erősebb jogosítványokkal rendelkező parlament ül majd össze.

A március 12-én, 15.00-kor kezdődő ünnepélyes ülésen részt vesz Hans-Gert Pöttering az EP és José Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Janez Janša, szlovén miniszterelnök, a Tanács soros elnöke. A parlamenti ülésteremben fellép az Európai Unió Ifjúsági Zenekara. A magyar Országgyűlést Mandur László alelnök képviseli.

Háttéranyag: Az Európai Parlament 50 éve – fejlődés, jogkörök, elnökök, választások

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/background_page/008-22351-070-03-11-901-20080226BKG22350-10-03-2008-2008-false/default_hu.htm

Audiovizuális anyagok letöltése

ftp://ftpeps01.europarl.eu.int/epavvideo/archives/50ansPE

EP-vita az Európai Tanács ülése előtt

Március 12-én reggel tartott vitát az EP az Európai Tanács másnap kezdődő kétnapos ülése előzeteseként.

Az állam- és kormányfők tanácskozása főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd.

Angol nyelvű összefoglaló a vitáról:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/004-23717-070-03-11-901-20080311IPR23706-10-03-2008-2008-false/default_hu.htm

A szlovén elnökség honlapja az uniós csúcsról (angolul):

http://www.eu2008.si/en/Meetings_Calendar/Dates/March/0313_EC.html

Tabajdi-jelentés a biogázról és a fenntartható mezőgazdaságról

Jelentősen növelni lehetne a biogáztermelést az EU-ban. Ennek érdekében a hatékonyságon alapuló támogatási rendszert vezetnének be a képviselők, és lebontanák a fejlesztéseknek útját álló tagállami jogi és adminisztratív akadályokat.

Többek között az Európai Bizottságnak a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervéről, valamint a megújulóenergia-útitervről szóló közleményére reagált az EP a Tabajdi Csaba (szocialista) által gondozott jelentésben. Ezt az EP Strasbourgban, szerdán, 610 igen, 23 nem, 13 tartózkodó vokssal fogadta el.

A szöveg emlékeztet: az uniós célkitűzés szerint a megújuló energiaforrások arányát az 1995-ös 6-ról 2010-re 12 százalékra kell növelni.

Ma az EU-ban mintegy 4242 gazdasághoz kapcsolódó és 26 központosított biogázüzem működik. A biogáztermelés Németországban, Belgiumban, Ausztriában és Dániában a legelterjedtebb. A jelentés szerint az EU-ban a mezőgazdaság és az erdészet jelentősen hozzájárult az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez, 2010-re pedig az európai mezőgazdaságból származó kibocsátás várhatóan 16 százalékkal alacsonyabb lesz, mint 1990-ben.

Klímavédelem és fejlődés

Az EP „elismeri, hogy a biogáz alapvető energiaforrás, amely hozzájárul a fenntartható gazdasági és mezőgazdasági fejlődéshez, a vidékfejlesztéshez és a környezetvédelemhez", „hozzájárulhat az Európai Unió energiagazdasági függőségének csökkentéséhez", továbbá annak a célkitűzésnek a megvalósításához, amely szerint 2020-ra az EU teljes energiafogyasztásának ötödét megújuló energiaforrásokból kell biztosítani.

Van még lé a trágyában

A szövegben az áll, hogy „a trágyából történő biogáztermelés számos környezeti előnnyel jár, így például a metán- és szén-dioxid-kibocsátás csökkenése, a részecske- és nitrogén-oxid-kibocsátás csökkenése, sokkal kevésbé kellemetlen szag, a szennyvíziszap higienizálása és a kezelt trágyában található nitrogén trágyázásra való alkalmasságának javulása".

„A trágyából kinyerhető biogáz előállítására vonatkozó összpotenciál az EU-ban 827 PJ (petajoule), miközben ma mindössze 50 PJ-nyi biogázt állítunk elő trágyából, energianövényből és szerves hulladékból összesen. Ez azt jelenti, hogy a csak trágyából kinyert energia mennyiségét akár a tizennégyszeresére növelhetnénk" – véli a jelentéstevő.

Támogatás

A képviselők úgy vélik, hogy „a biogázüzemek számára nyújtott pénzügyi támogatásnak a hatékonyságon, a műszaki fejlettségen, az üvegházhatást okozó gázok tekintetében pozitív egyenlegen, a mezőgazdasági üzemekben és a vidéki régiókban történő értékteremtésen és az üzemek által jelentett egyéb gazdasági és környezeti előnyökön kell alapulnia". A szöveg hozzáteszi, a további támogatásnak „a kutatás-fejlesztést, az egyedi projektek eredményének a terjesztését, a gyártásban való alkalmazását, és a »zöld elektromos áram« és »zöld gáz« magasabb szintű támogatását kell céloznia".

Az EP arra kéri a tagállamokat és a Bizottságot, „hogy a biogáz-ágazat szabályozására irányuló jövőbeni javaslataik során ne csak a környezeti szempontokat vizsgálják, hanem a magas minőségű, fenntartható élelmiszergyártásra gyakorolt hatásokat is".

Tabajdi Csaba a jelentés parlamenti vitájában azt mondta, „a biogázban mint megújuló energiaforrásban óriási a potenciál". Ennek legfontosabb oka „hogy a biogáz legfőbb alapanyaga az állati trágya, annak a környezetvédelmi célból való feldolgozása és az energiatermelés összeköthető". Tabajdi hozzátette, „a biogázt természetesen nemcsak az állati trágyából lehet előállítani, hanem kommunális iszapból is, vágóhídi hulladékból is, és energianövényekből is".

„A biogáz multifunkcionális energiaforrás: lehet belőle villamos áram, lehet fűteni, hűteni, szárítani. A sűrített biogáz alkalmas autók, tömegközlekedési járművek meghajtására, és a biogázt be lehet a földgázhálózatba is tenni, megfelelő tisztítás után. A biogáztermelés tehát ilyen értelemben egy komoly lehetőség az európai energiatermelés számára" – fogalmazott a jelentéstevő.

Tabajdi szerint a növényi eredetű termékeket felhasználó biogáz-termelés egyelőre nem vetélytársa az élelmiszertermelésnek. „Lehet, hogy világméretekben, Brazíliában, az Egyesült Államokban probléma, de Európában ma még nem probléma, és reméljük, hogy nem is lesz probléma" – fogalmazott.

Zárszavában a politikus azt mondta, „sem a biogáz, sem a bioenergia, sem a megújuló energiaforrások nem csodaszerek önmagukban, de rendkívül fontosak az energia diverzifikálásában".

Harangozó Gábor (szocialista) úgy vélte, „ahhoz, hogy ki tudjuk használni a biogázban rejlő lehetőségeket, célszerű lenne, hogy összehangoljuk a kohéziós politika, a mezőgazdasági, a vidékfejlesztési és a keretprogramok általi lehetőségeket, valamint ösztönözzük a biogáz-üzemekbe történő beruházásokat és azok fenntartását".

A képviselő szerint „az uniós támogatásokon túl kedvező feltételeket kell teremteni a tagállamokban, amelyek elősegítik a biogáz-üzemek létesítését, működését, így például célszerű lenne a tagállamok ártámogatása". „A biogáz mint energiaforrás további előnye, hogy jelentős értékteremtő képességgel bír, a mezőgazdasági üzemekben és a vidéki régiókban, elősegítve ezen térségek gazdasági életképességének növelését" – tette hozzá Harangozó Gábor.

Jelentéstevő: Tabajdi Csaba (PES, HU)

Jelentés: (A6-0034/2008) – A fenntartható mezőgazdaság és a biogáz: az uniós jogszabályok felülvizsgálatának szükségessége

A fenntartható mezőgazdaság és a biogáz: az uniós jogszabályok felülvizsgálatának szükségessége

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

Előadó: Werner Langen, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2107

Tabajdi Csaba Sándor

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Tabajdi&partNumber=1&language=HU&id=23808

Az EP a közös agrárpolitika felülvizsgálatáról

Az EP alapvetően támogatja a Bizottság agrárpolitikai reformterveit, azonban elutasítja, hogy 2013-ig csökkentsék a kiadásokat. A támogatásokat a képviselők csak az aktív termelőknek adnák, és felszólítják a tagállamokat: ne késlekedjenek a kifizetésekkel. Elutasítják az agrártámogatások újraállamosítását, a Bizottságtól a tejtermelés megőrzését támogató tervet várnak, és leépítenék az energianövények támogatását.

Az EP Lutz Goepel (néppárti, német) saját kezdeményezésű, szerdán, 510-88-80 arányban elfogadott jelentésében mondott véleményt az Európai Bizottságnak a közös agrárpolitika (KAP) területén tervezett reformintézkedéseiről, a KAP „egészségügyi vizsgálatáról". Később a Bizottság jogszabálytervezetet is készít, amelyhez az EP konzultációs eljárásban fűz majd véleményt.

Reformcélok

A jelentéstevő bevezetése szerint az európai közös agrárpolitikát (KAP) 1992 óta háromszor reformálták meg alapjaiban. Mindezen reformok célja a következő volt:

  • a KAP hatékonyságának és átláthatóságának javítása
  • a mezőgazdasági termelők piaci orientációjának erősítése
  • új elemek, elsősorban a környezet- és állatvédelmi szempontok jobb beépítése az általános agrárpolitikába
  • a vidéki térségek erősítése

Fokozatosan az úgynevezett közvetlen kifizetések rendszere váltotta fel a korábbi ártámogatási rendszert, amely nem volt képes megoldani a mezőgazdasági termelők alacsony jövedelmének problémáját, emellett pedig olyan jelentős többletet eredményezett, amelyet csak további támogatásokkal lehetett értékesíteni a világpiacon.

A jelentéstevő hozzáteszi, hogy a KAP kiadásai az idén jóval az eredeti költségvetési előirányzat alatt maradnak, mivel a mezőgazdasági árak alakulása miatt nem kell alkalmazni olyan piactámogatási intézkedéseket, mint az intervenció vagy a fennmaradt exporttámogatások. Ezzel a közösség megalapítása óta először fordul elő, hogy az agrárköltségvetés már nem az EU-költségvetés legnagyobb tétele.

A Bizottság javaslatai

Az Európai Bizottság az EU-s agrárpolitika 2003-as reformjának „egészségügyi felmérése" keretében a következőket javasolta:

  • a termeléstől való további függetlenítés
  • a közvetlen kifizetések esetében a területalapú átalánytámogatás gyorsabb bevezetése
  • a termeléstől függő kisebb intézkedések megszüntetése, illetve ezek integrálása a függetlenített közvetlen kifizetések rendszerébe
  • további moduláció
  • a közvetlen támogatások degresszivitása és a kifizetések minimumküszöbének megemelése
  • határozat a tejkvóták megszüntetéséről és a zökkenőmentes átállás előkészítése

Garantálni a megfelelő ellátást

A jelentés emlékeztet: az EU komoly erőfeszítéseket tett az agrárkiadások arányának csökkentésére a teljes költségvetésben. Ezek a költségek a hetvenes évektől a jelenlegi pénzügyi terv végéig 80-ról 33 százalékra csökkentek, miközben 2003 óta a mezőgazdasági területek az új tagállamok csatlakozása miatt 37 százalékkal nőttek.

A szöveg szerint az EP „ragaszkodik a fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezőgazdaság védelméhez, amely megőrzi minden egyes termelési ágazat és terület sajátos jellegét, és amely alapvető célként tűzi ki a népesség egészséges és biztonságos, megfelelő mennyiségben és méltányos fogyasztói áron történő élelmiszer-ellátását".

Globális felelősség, európai márka

Az elfogadott parlamenti jelentés szerint „az élelmezésbiztonság a (jelenleg drámaian alacsony) globális készletek kialakításához nyújtott uniós hozzájárulástól is függ, ami nem csak azt teszi lehetővé, hogy az EU megvédje magát a készletek kimerülése ellen, hanem azt is, hogy felelősségteljesen lépjen fel a globális élelmezésbiztonság terén".

A képviselők aláhúzták: a reformok nem vezethetnek ahhoz, hogy a KAP tagállami irányítás alá kerüljön vissza.

Az EP kéri, „hogy a Bizottság vezesse be az »európai márkát«, amely alkalmas az európai piacon, valamint a nemzetközi piacokon az európai mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés azonosítására, és határozza meg azokat a szigorú környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági standardokat amelyeket a termelés során betartanak".

Folytatnák a reformot

A képviselők úgy ítélik meg, „hogy a KAP 2003-as reformja kulcsfontosságú vonatkozásokban nagy siker volt, mert egyértelműen növelte a KAP átláthatóságát és hatékonyságát, valamint a mezőgazdasági termelők saját felelősségvállalását és piaci orientációját". A szakbizottság szerint „ezt a folyamatot folytatni kell".

A jelentés szerint ugyanakkor az EU-nak „megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy óvintézkedéseket tehessen a jövőbeni piaci és ellátási válságok megakadályozására a mezőgazdasági, valamint az egészségügyi ágazatban".

A szöveg „elutasítja az első pillér 2013-ig tartó időszakra szóló teljes költségvetésének bármilyen csökkentését", és „javasolja kizárólag azon termelők támogatását, akik tevékenyen részt vesznek a mezőgazdaságban".

Új tagok: marad a SAPS

A parlament azt javasolja, hogy „az új tagállamok, amennyiben úgy kívánják, 2013-ig alkalmazhassák az egyszerűsített egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS), és felkéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az SAPS alkalmazása nem egyszerűsíthető-e tovább a támogatásra jogosult területekre vonatkozó szabályok módosítása révén".

A képviselők támogatják „a kötelező területpihentetés azonnali megszüntetését, amely mennyiségi szabályozási eszközként értelmét veszti a függetlenített közvetlen kifizetések rendszerében".

A parlament az energianövényekre nyújtott támogatást egy átmeneti időszak beiktatásával fokozatosan megszüntetné „a nagy adminisztratív ráfordítás igénye" miatt.

Időben fizessenek a tagországok

A képviselők felszólítják a tagállamokat, „hogy az előírt határidőben teljesítsék a kifizetéseket", a Bizottságot pedig arra, „hogy engedélyezze a mezőgazdasági termelőknek történő előzetes kifizetéseket".

A jelentés felkéri a Bizottságot, nyújtson be olyan, meggyőző tervet a tejkvóta-rendszer 2015-ös megszűnése utáni időszakra, „amely biztosítja a tejtermelés folyamatosságát Európában".

A parlamenti vitában Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, a közös agrárpolitikát gyökeresen meg kell újítanunk 2014-től". A reformtervek közül Tabajdi kiemelte a közvetlen kifizetések átalány- és területalapú jellegét, a moduláció jellegét, a második pillérbe történő átcsoportosítást, a kockázatkezelő rendszer kialakítását. A képviselő támogatta a támogatási plafon bevezetését. „Örülnék, ha az angol királynő nem kapna annyit. Jelenleg Magyarországon is nagyon sok nagybirtok van, de ki kell találnunk egy olyan rendszert, amivel nem lehet kijátszani ezt a plafonnak a limitálását" – mondta Tabajdi Csaba.

Jelentéstevő: Lutz Goepel (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6- /2008) – A KAP „egészségügyi ellenőrzése"

A KAP „egészségügyi ellenőrzése"

Eljárás: saját kezdeményezés

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2195

Lutz Goepel

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Goepel&partNumber=1&language=HU&id=1845

Támogatja a kétszázalékos tejkvóta-emelést az EP

Az emelkedő tejárakra válaszul az Európai Bizottság április 1-jétől 2 százalékkal megemelné az EU-országokra eső tejkvótákat. Az EP konzultációs eljárásban mondott – pozitív – véleményt.

A Bizottság mostani javaslata a 2008/2009-es évre 2 százalékkal emelné a mostani 145,7 millió tonnás össz-tejkvótát.

A mezőgazdasági szakbizottsági képviselők többsége korábban alapvetően támogatta a javaslatot. Többen azonban (így a jelentéstevő Elisabeth Jeggle (néppárti, német) is) attól tartottak, hogy a kvóta növelése árcsökkenést eredményezhet, ez pedig a felvásárlási árakat is lenyomná, különösen annak fényében, hogy a kvóták most is több régióban kihasználatlanok.

A szakbizottság kompromisszumként azt javasolta (ezen a területen az EP-nek csak konzultációs joga van), hogy a kvótán túl termelő országoknak csak akkor kelljen ezért büntetést fizetniük, ha összeurópai szinten is meghaladták az összesített kvótát.

A javasolt 2 százalékos emeléssel Magyarország tejkvótája 2.029.861,2 tonna lenne.

Az EP szerdán 531 igen, 104 nem, 22 tartózkodó vokssal fogadta el véleményét, változatlanul hagyva a szakbizottságban korábban elfogadott szöveget.

A plenáris vitában Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, a kvótaemelés Magyarországot nem érinti, hiszen a mostaninak is csak 70 százalékát használja ki.

„Ezzel együtt szolidárisak vagyunk azon tagállamokkal – lengyelekkel, másokkal – akiknek szüksége van a tejkvóta emelésére. A kvótaemelés mellett föl kell készülnünk arra, amit biztos asszony javasol 2015-ben, hogy szüntessük meg véglegesen a tejkvótát, ezért olyan támogatási mechanizmusokat kell kidolgoznunk, amelyek érdemben segítik a minőségi tejtermelést" – mondta a képviselő.

Szerinte közösségi forrásokból kellene segíteni a technológiai fejlesztést olyan országokban – mint például Magyarországon vagy más új tagállamokban – ahol nem tudják kihasználni a kvótát. Tabajdó „óriási versenyhátránynak" nevezte, hogy „a feldolgozóipar sajnos Magyarországon nincs a tejtermelők tulajdonában".

Glattfelder Béla (néppárti) úgy vélte, a tejkvóták emelése a jelenlegi piaci helyzetben elhamarkodott és kockázatos. „Egyrészt a piaci kilátások közel sem annyira kedvezőek, mint ahogy azt az Európai Bizottság feltételezi", hiszen az áremelkedésre  válaszul több országban 10-30 százalékkal csökkent a fogyasztás, aminek következtében például Magyarországon az elmúlt hetekben 10-20 százalékkal csökkent a tej felvásárlási ára.

A képviselő szerint a kvótaemelés megakadályozná, hogy a kvótát eddig kihasználni nem tudó tagállamok „termelői kihasználják a lehetőségeiket, sőt a kvótaemelés ezekben az országokban akár a termelés csökkenését is eredményezhetné, mert a kvótát kihasználó tagállamok termelői ezekből az országokból vásárolnák fel a termelés bővítéséhez szükséges állatállományt".

Glattfelder kvótaemelés helyett ezért egyelőre várna, és elemezné a helyzetet, hozzátéve: „ha a kereslet növekedése hosszabb távon is fennmarad, akkor térjünk vissza a kérdésre".

Harangozó Gábor (szocialista) úgy vélte, a javasolt, 2 százalékos kvótaemelés „talán segítheti az uniós szektort a globális igények kínálta előnyök kiaknázásában".

„A valós piaci igények teljesítése, a választékbővítés mellett elő kell mozdítani az egyébként is nehéz helyzetben lévő termelők helyzetének javítását. Éppen ezért ügyelni kell a kvótaemelés társadalmi, környezeti, termelésre gyakorolt hatásának megfelelő súlyozására, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségek termelőinek támogatására" – mondta a képviselő. „A belső piaci mechanizmusokhoz elengedhetetlen a megfelelő ár biztosítása a termelők és a fogyasztók számára egyaránt. Tekintettel arra, hogy a kvótarendszer 2015 után megszüntetésre kerül, már most el kell gondolkoznunk azon, miként segítsük a termelőket, hogy vállalkozásaik hatékonyak és jövedelmezőek legyenek" – tette hozzá Harangozó Gábor.

Jelentéstevő: Elisabeth Jeggle (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6- /2008) – Az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek a nemzeti tejkvóták tekintetében történő módosításáról

Javaslat: a Tanács rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendeletnek (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) a nemzeti tejkvóták tekintetében történő módosításáról

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0281

Elisabeth Jeggle

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Jeggle&partNumber=1&language=HU&id=4271

Növényvédő szerek: egységes statisztikák az unióban

A növényvédő szerekről szóló statisztikák uniós szintű harmonizációjáról fogadtak el első olvasatban jogszabályt az EP-képviselők.

Az első olvasatban, 502 igen, 7 nem, 10 tartózkodó szavazattal megszavazott, a növényvédő szerekre vonatkozó statisztikáról szóló bizottsági javaslat közvetlenül kapcsolódik a néhány hónappal korábban benyújtott, „a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégiához". A javaslat célja a növényvédő szerek forgalmazására és használatára vonatkozó nemzeti statisztikák európai szintű harmonizációja. Ennek olyan szinten kell megtörténnie, hogy lehetővé váljon a növényvédő szerek használatára vonatkozó hiteles adatok gyűjtése, valamint középtávon az e termékek használatával összefüggő környezeti és egészségügyi kockázatok és terhelések csökkentése.

A jelentéstevő, Bart Staes (zöldpárti, belga) a következőkben foglalta össze a jogszabály szükségességét alátámasztó indokokat:

  • Összehasonlítható adatminőség
  • Az adatgyűjtés megkettőzésének elkerülése
  • A nem-mezőgazdasági felhasználás bevonása a rendelet hatálya alá
  • Az összegyűjtött adatok teljes körű felhasználása

A vitában Hegyi Gyula a szocialista frakció vezérszónokaként azt mondta, a növényvédő szerek egyrészről fontos és lényeges segítséget jelentenek az európai agráriumnak, másrészről viszont egészségügyi problémákat, környezeti károkat okoznak.

A képviselő szerint az európai statisztikák előrelépést jelentenek a környezetbarát mezőgazdaság irányába. Hegyi üdvözölte, hogy a jogszabály figyelembe veszi a környezetvédelmi információkhoz való hozzáférésről szóló aarhusi konvenciót. A képviselő azt is üdvözölte, hogy kompromisszumos javaslatként bekerült a szövegbe, hogy a nem kimondottan a mezőgazdaságban felhasznált rágcsáló- és rovarirtószerek gyártásáról is adatokat kell majd közölni.

A néppárti Olajos Péter úgy vélte, ki kell vonni a forgalomból az emberekre különösen veszélyes növényvédő szereket, és jelentősen csökkenteni kell a vegyi anyagok e célra történő felhasználását, ehhez pedig uniós szinten harmonizált, megbízható statisztikákra van szükség.

Olajos példaként említette, hogy a vasúti sínek melletti kőzúzalékot növényirtószerrel, izopropilamin-sóval permetezik, ez az EU mintegy 213 ezer kilométeres vasúthálózatára számolva évi mintegy 900 ezer liter, később a talajba, a vízkészletbe, aztán a szervezetünkbe kerülő vegyszer kilocsolását jelenti. Ezen alapvetően változtatni kell – vélte a képviselő.

Jelentéstevő: Bart Staes (Greens/EFA, BE)

Jelentés: (A6-0004/2008) – A növényvédő szerekre vonatkozó statisztikák

Jelentés a növényvédő szerekre vonatkozó statisztikáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0258

Bart Staes

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Staes&partNumber=1&language=HU&id=4751

Esélyegyenlőséget a vidéken élő nőknek

A vidéken élő nők helyzetével foglalkozó saját kezdeményezésű jelentést készített Christa Klaß (néppárti, német).

Az Európai Bizottság becslése szerint az Európai Unió területének 92 százaléka minősíthető vidékinek. Itt a lakosság 56 százaléka él. Az EP plenáris ülése elé kerülő szöveg „megállapítja, hogy a szegénység széles körben jelen van a vidéki közösségekben, különösen az új tagállamokban".

Az EP szerdán, 598-25-37 arányban elfogadott jelentése szerint „a nemek esélyegyenlőségének a vidéki ágazatban való érvényesítése kulcsfontosságú nem csupán a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, hanem a gazdasági növekedés és a fenntartható vidékfejlesztés tekintetében is".

A képviselők felszólítják a tagállamokat, „hogy az önkormányzatokkal és üzleti vállalkozásokkal együttműködve alakítsanak ki ösztönzőket a nők munkaerőpiacon való részvételét illetően, különösen a nőket e munkaerőpiacon érő megkülönböztetés megszüntetésével, a vidéki területeken a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelése céljából".

A jelentés „felhívja a tagállamokat olyan politikák végrehajtására, amelyekkel a vidéki területeken élő nők általános életfeltételei javíthatók, illetve a vidéki területek jövőjének elérhető vidéki szolgáltatások – pl. postai szolgáltatások, szélessávú és új alkalmazott technológiai szolgáltatások, kulturális és sportközpontok, tűzoltóbrigádok – és általános közszolgáltatások útján történő megóvására".

Jelentéstevő: Christa Klaß (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0031/2008) – A nők helyzete az EU vidéki területein

A nők helyzete az EU vidéki területein

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. március 11., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2117

Christa Klaß

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0031&language=HU

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.