A Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendeletei csak idén júniusban lépnek életbe, az óraállások központi regisztrációját 2012-től előíró rendelet pedig csak hosszú évek után lesz képes befolyásolni a kilométerórák visszatekerésének gyakorlatát. Az áttörésre tehát még sokáig várni kell, a Használtautó.hu internetes szakportál legfrissebb piaci adatai mégis pozitív változás jeleit mutatják.

 

A Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendeletei csak idén júniusban lépnek életbe, az óraállások központi regisztrációját 2012-től előíró rendelet pedig csak hosszú évek után lesz képes befolyásolni a kilométerórák visszatekerésének gyakorlatát. Az áttörésre tehát még sokáig várni kell, a Használtautó.hu internetes szakportál legfrissebb piaci adatai mégis pozitív változás jeleit mutatják.

 

Az autós szakportálon jelenleg kínált használt személyautók 74 százaléka esetében tüntetik fel a hirdetők a kilométeróra-állást – ez az arány egy éve is hasonló mértékű volt. Azonos korú autók bevallott kilométer-adatainak átlagát vizsgálva az derült ki, hogy egy év alatt az átlagok értéke 8-10 ezer kilométerrel emelkedett, vagyis közelebb került a reális szinthez. Ez különösen annak fényében pozitív fejlemény, hogy a tavalyi üzemanyag-fogyasztási statisztikák az átlagos évi futásteljesítmény csökkenésére utalnak.

 

„Mindez azonban még korántsem jelenti azt, hogy alapvető javulás következett be – hangsúlyozza Szemes Árpád, a Használtautó.hu ügyvezetője. – Az adatokból továbbra is az tűnik ki, hogy 4 éves kor után az éves bevallott növekmény nem éri el a tízezer kilométert. Emiatt az idősebb évjáratok eltérése a reális szinttől folyamatosan nő, 10 év felett akár a 20 százalékos mértéket is meghaladhatja."

 

A használtautó-kínálat ugyanakkor folyamatosan öregszik, a legtöbb kínált autó  ezért immár nem a 90-130 ezer kilométer közötti intervallumban, hanem valamivel a fölött található. Emiatt úgy tűnik, a 100 ezer kilométer, mint lélektani határ is veszített jelentőségéből. Tavaly még 18 százalékkal kevesebb autót hirdettek a 100-110 ezer kilométeres intervallumban, mint a 90-100 ezer közöttiben, noha visszatekerés nélkül statisztikailag itt nem szabadna törésnek mutatkoznia. Fél éve azonban ez a szakadék 10, míg mostanra 6 százalék körüli szintre laposodott.

 

Hogyan védekezhet a vásárló?

A kilométeróra-csalások áldozatai a gyanútlan vevők, akik nem csupán magasabb árat fizetnek a reálisnál, de az autó állapotából fakadóan magasabb szervizköltséget is kénytelenek viselni. Nem szólva a kilométerhez kötött alkatrészcserék elmaradásáról, ami extrém esetben végzetes baleseteket is okozhat. A kereskedőt semmi sem kötelezi az autó előéletének tisztázására, ezért elsősorban a vevő tehet annak érdekében, hogy csökkentse az átverés esélyét.

  • A kezelőszervek (kormány, pedálok, sebességváltó, stb.) kopottsága nem jelzik feltétlenül az autó korát, hiszen ezeket viszonylag egyszerű kicserélni
  • A szervizkönyv megléte nyújthat némi biztonságot, de mindenképpen gyanús, ha a bejegyzések és a pecsétek azonos tintával, ugyanolyan aláírással kerültek bele. Ilyenkor az adott szervizen, vagy a márka gyári rendszerén keresztül próbálhatunk további információkhoz jutni.
  • A külföldről behozott autók túlnyomó részét – sokszor egy vállalati flotta tagjaként – hivatalos szervizben tartották karban. Ezért esetükben hazai márkaszervizeken keresztül is néhány perc alatt elérhetőek az autó előéletére vonatkozó adatok. Ha az eladó bármire hivatkozva nem egyezik bele ebbe a lekérdezésbe, érdemes beszüntetni a tárgyalást. Azt viszont egy pillanatig ne tévesszük szem elől, hogy a visszatekerés nem magyar találmány: az import használt autók fő beszerzési forrásának számító Németországban például szintén elterjedt gyakorlat.

 

„A legfontosabb azonban talán a reális gondolkodás a vevő részéről: illúzió azt gondolni, hogy olcsón tudunk keveset futott autóhoz jutni" – magyarázza a www.hasznaltauto.hu  ügyvezetője.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük