1.1.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában nyílt meg Paizs Goebel Jenő, a 20. századi magyar képzőművészet egyik meghatározó alakjának közel 200 alkotását bemutató kiállítása. Paizs Goebel Jenőnek még soha nem volt ennyi műve együtt megtekinthető, számos itt kiállított alkotás legutóbb a II. világháború előtt szerepelt tárlaton.

 1.1.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában nyílt meg Paizs Goebel Jenő, a 20. századi magyar képzőművészet egyik meghatározó alakjának közel 200 alkotását bemutató kiállítása. Paizs Goebel Jenőnek még soha nem volt ennyi műve együtt megtekinthető, számos itt kiállított alkotás legutóbb a II. világháború előtt szerepelt tárlaton.

2.2.Legutóbb 1966-ban találkozhatott a nagyközönség a Budai Várban Paizs Goebel művészetével, a Magyar Nemzeti Galéria emlékkiállításán. A műveket többnyire magántulajdonosok, gyűjtők, galéria tulajdonosok és közgyűjtemények bocsátották a Múzeum rendelkezésére. A BTM Vármúzeumában több, korábban elveszettnek hitt kompozíció is bemutatásra kerül.

3.3.Paizs Goebel a korszak különböző tendenciáira érzékenyen rezonáló művész volt, már főiskolai festő növendék korától kezdődően sokat ígérő tehetségként tartották számon. Rendszeresen szerepelt a Műcsarnok, – ahol 1922-ben és 1926-ban kitüntető elismerést kapott – a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum tárlatain, valamint számos ösztöndíjban részesült. 1924-25-ben Nemes Marcell-ösztöndíjjal másfél éven át a franciaországi Barbizonban és Párizsban dolgozott. 1929-ben a Szinyei Merse Pál Társaság nagy tájképdíját és a barcelonai világkiállítás ezüstérmét nyerte el.

4.4.A kortárs hazai művészeti közéletnek aktív közreműködője volt. Alapító tagja az 1928-ban alakult Szentendrei Festők Társaságának, 1924-től a Kéve, 1932-től a Munkácsy Céh, 1937-től Képzőművészek Új Társaságának (KUT), 1941-től pedig az Új Művészek Egyesületének (UME). Neve szorosan összefonódik a szentendrei festészet kibontakozásával.

5.5.Művészetére kezdetben a barbizoni iskola festészetéhez való kapcsolódás jellemző, majd később Szőnyi István hatása érezhető. A 30-as években alakult ki különleges álomvilágának fantasztikus képeit szimbolikus elemekkel megjelenítő, a szürrealizmus vonulatába illő stílusa, de állandó témája maradt a szentendrei táj.

6.6.A korabeli művésztársadalom elismert alakjának tájképei, ember és állatábrázolásai a mai szemlélő számára is megkapóak. A tárlat szinte legszembetűnőbb, talán fő helyén a közismert,ars poeticaként is értelmezhető, Aranykor (Önarckép galambokkal) c. képét csodálhatjuk meg.

7.7."Az Aranykor c. festményen az égre meredő, lándzsaként sorjázó jegenyék, a hegyesen végződő madártollak, a görbült csőrök és karmok, a vicsorgó kutyafej, de még a festő ujjbegyei körül is ott táncol valami nyugtalanság. … A festmény hiába nyit ablakot a tájra, van benne valami kalitkaszerű." (MEK)

8.8.
A kiállítás megtekinthető: 2009. szeptember 23-ig.

 

9.9. 10.10. 11.11.
12.12. 13.13. 14.14.
15.15. 16.16.  

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük