Csaplár Vilmos az Aegon-díjjal (Dobó L. felv.)Csaplár Vilmos az Aegon-díjjal (Dobó L. felv.) 

Az állami kitüntetések mellett ma már akadnak magántámogatói kezdeményezésre született,  komoly pénzösszeggel is járó művészeti elismerések hazánkban, olyan azonban nincs másik, amelynél összefonódna két művészeti díj, két művészeti ág.

Csaplár Vilmos az Aegon-díjjal (Dobó L. felv.)Csaplár Vilmos az Aegon-díjjal (Dobó L. felv.) 

Az állami kitüntetések mellett ma már akadnak magántámogatói kezdeményezésre született,  komoly pénzösszeggel is járó művészeti elismerések hazánkban, olyan azonban nincs másik, amelynél összefonódna két művészeti díj, két művészeti ág.

Ilyen elismerést hozott létre 2006-ban az AEGON Magyarország Zrt.: a nettó hárommillió forinttal járó AEGON Művészeti Díjat, valamint a hozzá kapcsolódó, nettó kétmillió forintos AEGON Művészeti Társdíjat. A cél az volt, hogy az alapító társaság ezzel is elismerje és támogassa a kortárs magyar művészeket, s a díjjal is felhívja a figyelmet a korunkban születő, jelentős művekre.

Az AEGON Művészeti Díjat kortárs magyar író kaphatja meg az előző esztendőben napvilágot látott, kiemelkedő jelentőségű szépirodalmi művéért. A díjazott személyéről szakmai zsűri dönt. Az AEGON Művészeti Társdíjra viszont már az AEGON-díjas író jelölhet fél évvel később kortárs magyar művészt – másik művészeti ágból. Olyan alkotót, akit ő maga erre a díjra méltónak tart, s úgy véli: fontos ezzel az elismeréssel is felhívni rá a figyelmet.

Amikor Térey János jelöltjeként 2008 őszén Kovalik Balázs átvette az AEGON Művészeti Társdíjat, a hazai operajátszásba életet vivő rendező egy interjúban elmondta: ez a díj azért jelent sokat számára, mert „tisztességesen szubjektív", hiszen itt egyetlen alkotó jelöl másik művészt a társdíjra, méghozzá egyedül, úgy, hogy nem tolja a felelősséget másokra, kuratóriumokra. Ahogy Kovalik Balázs hozzáfűzte: Térey János személyében olyan alkotó jelölte őt, akinek a figyelme, a véleménye sokat jelent számára.

Az eddigi AEGON Művészeti Díjjal és Társdíjjal elismert művészek:

2006: Spiró György (a Fogság című regényéért), a társdíjas Jeney Zoltán zeneszerző volt

2007: Rakovszky Zsuzsa költő, író (Visszaút az időben című verseskötetéért), aki Vojnich Erzsébet festőművészt jelölte az AEGON Művészeti Társdíjra

2008: Térey János költő (Asztalizene című verses színművéért), a társdíjas Kovalik Balázs rendező volt

2009: Jónás Tamás költő (Önkéntes vak című kötetéért), ő Juhász Gábor zeneszerző-gitárost jelölte a társdíjra

2010: Csaplár Vilmos író (Hitler lánya című regényéért)

Az idei AEGON-díjas író, Csaplár Vilmos áprilisban vette át az elismerést Zatykó Pétertől, az alapító társaság vezérigazgatójától Hitler lánya című regényéért, így most rajta a sor, hogy megnevezze jelöltjét az AEGON Művészeti Társdíjra.

Csaplár Vilmos október 7-én, 10 órakor kezdődő sajtótájékoztatón árulja el, kit javasolt társdíjasnak. Az alapelvek szerint egy biztos: a választott művész nem lehet író, költő.

A többit október 7-én tudjuk meg. 

Az ünnepélyes díjátadás október 21-én 19 órakor lesz a Szépművészeti Múzeumban, a Múzeum + keretében, amelynek aznap esti műsorán az idei két AEGON-díjas művésszel találkozhat a közönség, természetesen felolvasások, improvizatív zene és a képzőművészeti kötődéseket is érzékeltető vetítés kíséretében.

Az október 21-i esten Csaplár Vilmos műveiből Elek Ferenc színművész olvas fel, gitáron a tavalyi AEGON Művészeti Díjjal elismert zeneszerző, Juhász Gábor játszik szólóban, duóban pedig az egyik legtehetségesebb tanítványával, Gyémánt Bálinttal hallhatjuk őt. Az idei két AEGON-díjas művésszel Váradi Júlia beszélget.

Csaplár Vilmos,

a 2010-es AEGON-díjas író életrajza:

1947-ben született Újpesten

1966-67: az ELTE JTK hallgatója
1967-72: az ELTE BTK hallgatója, magyar szakon
1971-72: a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője

1976-83: az Új Tükör szerkesztője

1975: az Add tovább! című antológia szerkesztője

1988-90: A lap főszerkesztője
1993-94: a Demokratikus Charta szóvivője

2003-tól: a Szépírók Társasága elnöke

Művek:

Lovagkor (novellák, 1971)

Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei (kisregény, 1972)

A királylány szivacskabátja (meseregény, 1974)

Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec ‘968-as típusú gépkocsit (novellák, 1975)

A kék szem és a rózsaszínú mellbimbó históriája (1980)

Elõtanulmány a szép epikus korszakunk című regényhez (szövegek, 1981)

A kételkedés útjai (válogatott novellák, 1982)

Egy látkép története (regény, 1986)

Pénzt, de sokat! (tényregény, 1987)

Kurva vagyok (tényregény, 1989)

Zsidó vagyok Magyarországon (tényregény, 1990)

Magyarország, te dög! (esszék, 1991)

A demokrácia álarc az  ördög ábrázatán (esszék, 1992)

Momi lába (regény, 1993)

Gyermekkor, földi körülmények között (1994)

Az isten (esszé, 1995)

Én (szövegek, 1996)

Vassal a testben (novellák, 1997)

Semmit, örökké (szövegek, 2000)

Igazságos Kádár János (regény, 2001)

Vadregény (regény, 2003)

Hídregény (fotóalbum-szöveg, fotó: Szebeni András, 2007)

Hitler lánya (regény, 2009)

Dráma:

Tüzes Angyal (Szikora János, Pécsi Nemzeti Színház, 1994)

Megvalósult forgatókönyvek:

1980: Nárcisz és Psyché (Bódy Gábor)

1983: Kutya éji dala (Bódy Gábor)

1990: Pénzt, de sokat! (TV-film, Málnay Levente)

1996: Asszony (Erdélyi János, Zsigmond Dezső)

2001: Kísértések (Kamondy Zoltán)

2004: A Szent Lőrinc folyó lazacai (András Ferenc)

2006: Vadászat angolokra (Bagó Bertalan)

Díjak:

1991: IRAT-díj

1998: József Attila-díj

2003: Füst Milán-díj

2005: Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója

2006: Balázs Béla-díj

2007: Csernus Ákos-díj

2009: Budapestért-díj

2010: AEGON Művészeti Díj

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük