Párizs áll az általános „városmárka" lista élén, amelyet Sydney, London, Róma és New York követnek. Budapest a 38. helyet foglalja el a városok rangsorában. A legkedvezőbben a lengyelek ítélték meg fővárosunkat, náluk a 13. helyen állunk – derül ki a GfK Roper Public Affairs & Media, a GfK Custom Research North America egyik divíziója által végzett 2009-es Anholt-GfK Roper City Brands IndexSM (CBI) jelentésből, amely a fogyasztók 50 nagyvárosról kialakított felfogását és az azokról alkotott képét mutatja.

Párizs áll az általános „városmárka" lista élén, amelyet Sydney, London, Róma és New York követnek. Budapest a 38. helyet foglalja el a városok rangsorában. A legkedvezőbben a lengyelek ítélték meg fővárosunkat, náluk a 13. helyen állunk – derül ki a GfK Roper Public Affairs & Media, a GfK Custom Research North America egyik divíziója által végzett 2009-es Anholt-GfK Roper City Brands IndexSM (CBI) jelentésből, amely a fogyasztók 50 nagyvárosról kialakított felfogását és az azokról alkotott képét mutatja.

Az index az egyes városokról a világban kialakult képet méri, amely befolyásolja az emberek döntését arról, hol éljenek, hol dolgozzanak, és hol nyaraljanak. Különösen a mai bizonytalan gazdasági környezetben érdemes közelebbről megvizsgálni azokat az érveket és véleményeket, amelyek alapján a vállalatok ezen nagyvárosok mellett, vagy éppen ellen döntenek.

Az index egy globális felmérésen alapul, amely során 20 jelentős fejlett és fejlődő országban megkérték a válaszadókat, hogy értékeljék, mennyire értenek egyet az 50 nagyvárosra vonatkozó állításokkal.

A rangsor végül úgy alakult ki, hogy a városok pontszámait átlagolták az index hat kategóriájában: jelenlét (a város ismertsége és globális tevékenységéről kialakult kép), fontosabb városjellemzők (tisztaság, városkép és klíma), lakhatási előfeltételek (elérhető árú lakhatás és a közszolgáltatások minősége), emberek (barátságos emberek, személyes találkozások és kulturális sokszínűség), városi élet (érdekes események, tevékenységek és életstílusok) és potenciális lehetőségek (az a lehetőség, hogy az adott hely alkalmas üzleti tevékenységhez, munkakereséshez és iskolába járáshoz).

Budapest a legjobb eredményt a fontosabb városjellemzők kategóriában érte el, az előkelő 28. helyen végzett. Amellett, hogy fővárosunk vonzerejét kedvezően ítélték meg a válaszadók, Budapest egyike a legkevésbé ismert városoknak. Ebből a szempontból a 41. helyet foglalja el.

Miközben az indexet alkotó hat kategóriából háromban Sydney került az első helyre, Párizs nagy előnye Sydneyvel szemben a jelenlét és városi élet dimenziókban az, ami az összesítésben a vezető helyre juttatja. Az előzőekhez hasonlóan vannak olyan nagyvárosok, amelyek bizonyos területeken jelentős erősségekkel rendelkeznek, melyeket más területek gyenge teljesítménye húz le.

Még az úgynevezett top nagyvárosok hírneve is különböző a fejlett és a fejlődő országok körében. Ezeknek a különbségeknek a megértése létfontosságú azért, hogy a városok kihasználhassák legfontosabb erősségeiket, és megerősíthessék sebezhető területeiket. Ezekből kiindulva kialakíthatnak egy általános stratégiát, hogy a turizmus és az üzleti befektetések szempontjából vonzóbb célpontokká váljanak.

Az Anholt-GfK Roper City Brands IndexSM (CBI) kutatásról
Az index 50 nagyváros image-ét méri a jelenlét, a fontosabb városjellemzők, a lakhatási előfeltételek, az emberek, a városi élet és a potenciális lehetőségek tekintetében. Minden évben összesen 10 000 18 éves és idősebb felnőttet kérdeznek meg 20 országban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük