A Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontja valójában a pénz múzeuma. Ötvenezer numizmatikai kincset, vizuális és interaktív látnivalót kínál az igényesen kialakított termekben. Remek szórakozás a vitrinek gombjainak nyomogatása, a rövidfilmek, testsúlyunk mérése aranyban. Verhetünk saját érmét, nyomtathatunk önarcképes fabatkát, aranyrudat mérhetünk össze ólom, vagy vasrúd emelésével, tesztelhetjük fizikai-kémiai alapismereteinket.

A Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontja valójában a pénz múzeuma. Ötvenezer numizmatikai kincset, vizuális és interaktív látnivalót kínál az igényesen kialakított termekben. Remek szórakozás a vitrinek gombjainak nyomogatása, a rövidfilmek, testsúlyunk mérése aranyban. Verhetünk saját érmét, nyomtathatunk önarcképes fabatkát, aranyrudat mérhetünk össze ólom, vagy vasrúd emelésével, tesztelhetjük fizikai-kémiai alapismereteinket.

   A pénzkultúra a természeti népek csereeszközeivel kezdődött: Kaori kagyló, teatégla, só, jószág. Tartósabb fémpénzt a Kr. e. I. században vezették be. De súlyuk miatt nehezítették az utazást. Papírpénzt először Kínában hoztak forgalomba. Európában a X.-XI. századtól ismerték a bankjegyet. Már akkor megjelentek a hamisítók, ezért egyre bonyolultabb biztonsági jelekkel látták el a papírpénzt. Ma már egyre inkább a bankkártya, a telebank, az elektronikus pénztárca, az intelligens chip terjed el.

   A legtöbb tárló a magyar pénz történetét, egyúttal történelmünket mutatja be. Szent István fém dénárt veretett 1000-ben és felségjoggá tette a pénzverést. Az 1320-as években Károly Róbert aranyforintja sokáig Európa legjobb fizetőeszköze volt. A XVI. század közepéig használt körmöci aranytallér nevét őrzi ma a szlovén tolár és az amerikai dollár. (Megjegyzem, hogy a dollár $-jele úgy alakult ki, hogy az United States kezdőbetűit egymásra tették, később az U-betű alsó része lemaradt.)

   1979-ben Faluvégi Lajos pénzügyminiszter kezdeményezésére bélyegsorozatot adott ki a Magyar Posta „Középkori magyar pénzek" megnevezéssel. A bélyegeken Szent István dénára, III. Béla rézpénze, Nagy Lajos garasa, I. Mátyás aranyforintja és II. Ulászló guldinere látható. Igényes, szép kivitelű bélyegek, a tervező Füle Mihály grafikus volt

   Az Első Magyar Pénzverde 1926-ban létesült. A Forint húsz évvel később 1946. augusztus 1.-jén lett törvényes fizetőeszközünk. Azóta több bankjegy és érmesorozat került forgalomba, a ma érvényes,  korszerű pénzeinket 1997-ben bocsátották ki. Személyenként mintegy 25 db. bankjegy és 200 db. érme van forgalomban. Cseréjéről, forgalomból való kivonásáról a Magyar Nemzeti Bank dönt.

   A Pénzmúzeumnak otthont adó MNB székház eredetileg  az Osztrák-Magyar Banknak épült neoklasszicista stílusban, 1905-ben, Alpár Ignác tervei alapján. Budapest egyik legszebb épülete. Akinek ideje engedi és még nem látta, keresse fel a Látogatóközpontot, nem fog csalódni.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük