Plakátháború: kinek van igaza?

Közmegegyezést kifejező állítások, vagy felháborodást keltő, provokatív plakátok? Ennek a kérdésnek járt utána a Századvég legújabb kutatása, mely azt vizsgálta: mennyien támogatják és mennyien ellenzik valójában a kormány vitákat kiváltó, a bevándorlással kapcsolatos konzultáció hirdetésein szereplő állításait.

Az utóbbi évek egyik leghevesebb politikai vitáját váltották ki azok a plakátok, amelyeket a kormány a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban való részvételre buzdítás szándékával helyezett ki. A három változatban megjelenő fő üzenet arra hívja fel a figyelmet, hogy aki (az Európai Unión kívülről) Magyarországra érkezik, annak „tiszteletben kell tartania a kultúránkat", „be kell tartania a törvényeinket" és „nem veheti el a magyarok munkáját". A Századvég egy országos közvélemény-kutatás keretében annak járt utána, hogyan vélekednek az állampolgárok a plakátokon megjelent állításokról.

A felmérés tanúsága szerint a magyar társadalom többsége egyetért a nemzeti konzultációs hirdetéseken megjelent üzenetekkel. A magyar törvények és a magyar kultúra tiszteletben tartásának fontosságával kapcsolatban általános és szinte egyöntetű az egyetértés, hiszen a megkérdezettek 85, illetve 77 százaléka osztja ezeket a véleményeket. A nyilvánosságban leginkább vitatott: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!" állítást is támogatja a választópolgárok többsége (59 százalék) – derült ki az adatfelvételből.

Amikor a politikai hovatartozás dimenziójában vizsgáljuk a kérdéseket, kiderül, hogy az első két üzenet támogatottsága lényegében független a válaszadók politikai nézeteitől, a magyarok munkáját érintő kérdésben pedig csupán a magukat baloldalinak valló válaszadók körében tapasztalható elutasítás. A magukat jobboldalinak vagy középen állónak definiálók körében a munkahelyekkel kapcsolatos állítás is elnyerte a többség egyetértését.

A kutatás módszertana

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2015. június 10-14. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.