Potter

Paulus Potter: A nagy bika (1647), 0,9 x 1,3 méter.

Potter nevét megpillantva azonnal Harry Poterre, a kamasz varázslóra gondolunk, Joanne Kathleen Rowling teremtményére. A zseniális írónő könyveit 74 nyelvre fordították le és 450 millió példányt adtak el belőle. Eddig. Nem beszélve Warner Bros. filmjeiről. Amelyekhez kapcsolódva rengeteg árucikket készítettek. A Harry Potter márkanévnek 36 milliárd angol font, 550 milliárd forint (!) értéke van. Rowling minden idők leggazdagabb írója.

   Ám van még egy művész, aki ugyanezt a vezetéknevet viselte. A középkori holland festészetről írt könyvek Paulus Pottert, az „állatfestőt” (1600-1652) a maga nemében a legkitűnőbb holland festőnek nevezik, Rembrandt mellett. A két kortárs művész ismerte egymást és elismerte egymás alkotásait.

   Potter művészcsaládból származott. Apja, Pieter Potter festőművész tanítványának is nevezhetjük. Egész életében Hágában és Amszterdamban dolgozott. Csodálta a gazdálkodókat, akiknek Hollandia a jólétét köszönhette. Ennek hatására csak állatképeket festett, elsősorban háziállatokat. Olyan realizmussal, a legkisebb részletre is kiterjedő gonddal ábrázolta őket és környezetüket, a növényzetet, olyan finom érzékkel figyelte meg a légkör tüneményeit, a változatos fényhatásokat, hogy senki sem múlta fölül. (Még a portréját is egy másik művész, Bartholomeus van der Helst festette meg. Ritkaság, hogy egy nagy festő ne fesse meg önarcképét.)

   Leghíresebb művének „A nagy bika” c festményét tartják, amely a hágai Mauritshuis-ban látható. Festményei a világ híres múzeumának féltett kincsei, megtalálhatók a szentpétervári Ermitázsban, a párizsi Louvreban, a londoni Buckingham palotában, az amszterdami Rijksmuseumban, a berlini Dahlem-múzeumban. Néhány kitűnő rézkarcát a budapesti Szépművészeti Múzeum is kiállítja.  

   1835 körül fiatal francia festőkből álló csoport utazott a Párizs környéki fontainebleau-i erdő szélén fekvő faluba, Barbizonba. Nevük a művészettörténetbe mint barbizoni iskola vonult be, a tagjait „barbizoniak” néven emlegetik. Egy részük, mint például Jules Dupré, Charles Daubidny, Virgile Diaz, Constant Troyon mesterüket tekintették Paulus Pottert. Ez természetesen nem másolást jelentett, hanem a technika és a témaválasztás alkalmazását a XIX. század képzőművészeti felfogása szerint.

Láng Róbert