Project 28 Átfogó közvélemény-kutatás Európa 28 országában
4 perc olvasás
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült, melynek az volt a célja, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült, melynek az volt a célja, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben.
Európa meghatározó változások előtt áll, geopolitikai és stratégiai pozíciói pedig jelentősen módosultak. A kutatási eredmények ismertetésével a Project 28 ezen átalakulások mozgatórugóira kíván reflektálni, hogy megérthessük, mit gondolnak a választók a kontinens jelenéről és jövőjéről.
Módszertan
A Századvég Alapítvány megbízásából a Millward Brown Public Affairs telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett az Európai Unió 28 tagországában 2016. január 18. és február 10. között, amelynek során országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok országos szinten legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal, a teljes Európai Unió szintjén pedig legfeljebb pluszmínusz 1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az adott ország, valamint az Európai Unió összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
A kutatás céljai
A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni az Európai Unió társadalmának konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket.
Legfontosabb eredmények
Az európai lakosság inkább pesszimista, az összes megkérdezett közel kétharmada (61 százaléka) szerint rossz irányba mennek a dolgok a hazájában. A migrációs válság által leginkább érintett országok polgárai az átlagnál is borúlátóbbak (pl. Görögország, Ausztria, Szlovénia, Svédország, Németország).
Az EU teljesítményével kapcsolatban a lakosság többsége egyértelműen elégedetlen, és szkeptikus az EU gazdasági kilátásait illetően is. Bizonyos országokban (pl. Málta, Csehország) pozitívabban, máshol
kifejezetten pesszimistán (pl. Görögország, Svédország, Észtország) vélekednek a lakosok a gazdasági ügyekkel kapcsolatban.
Látható, hogy az európaiak inkább elkötelezettek az Európai Unióval szemben, közel kétharmaduk nem támogatná egy olyan petíció aláírását, ami az országa EU-s kilépéséről szólna. A legkevésbé elkötelezett országok e tekintetben az Egyesült Királyság és Csehország.
Az unió lakosságának összesen 84 százaléka tartja aggasztónak az illegális bevándorlás kérdését, leginkább a kelet-európai régió tart tőle, legkevésbé Írország, Luxemburg és Lengyelország. Emellett az európai polgárok többsége szerint a bevándorlási hullám növeli a terrorizmus kockázatát, a bűncselekmények számát és kockázatot hordoz az érintett országok kulturális identitására vonatkozóan.
Az európai közvéleményben szignifikánsan jelen van egy potenciális terrortámadástól való félelem. A megkérdezettek 36 százaléka szerint nagyon valószínű, hogy megismétlődik a novemberi párizsi terrortámadás a saját országukban. A válaszadók további 50 százaléka elképzelhetőnek tart egy újabb támadást, és csak 13 százaléka szerint egyáltalán nem valószínű ilyen terrorcselekmény. Franciaország, Belgium, és az Egyesült Királyság lakossága tart ettől leginkább, legkevésbé pedig a balti és a kelet-európai államoké.
