Raoul Wallenberg megemlékezés a MUOSZ-ban
7 perc olvasás
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Életmód Szakosztály sajtóbeszélgetést tartott 2012. január 17-én a budapesti Sajtóház Mikszáth termében. A téma a svédországi magyarok és a 2012-es Raoul Wallenberg év, az esemény előadója Bihari Szabolcs, a Raoul Wallenberg Emlékbizottság tagja, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) elnöke volt.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Életmód Szakosztály sajtóbeszélgetést tartott 2012. január 17-én a budapesti Sajtóház Mikszáth termében. A téma a svédországi magyarok és a 2012-es Raoul Wallenberg év, az esemény előadója Bihari Szabolcs, a Raoul Wallenberg Emlékbizottság tagja, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) elnöke volt.
Dr. Szalontai Éva, az Életmód Szakosztály elnöke köszöntötte a megjelent újságírókat, Tóth Károly MUOSZ elnököt, valamint a vendégeket, köztük Gödöllőről dr.Gémesi György polgármestert és dr.Zsókáné Mihala Évát , a XIII.kerület alpolgármesterét, Beregi Péter színművészt, valamint az esemény kiemelt stockholmi vendégét, Bihari Szabolcsot.
Elhangzott, 2011. novemberében a magyar kormány határozatot hozott, hogy Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmával méltóképpen emlékezzünk meg Budapest díszpolgáráról, magyar állampolgárok tízezreinek megmentőjéről. Emlékbizottságot állítottak fel, több jeles közéleti személyt kérve fel a részvételre.
Bihari Szabolcsot, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnökét az emlékbizottság vezetője, Németh Zsolt magyar parlamenti külügyi államtitkár kérte fel a Wallenberg Emlékbizottságban való részvételre. A bizottság társelnöke Karin Olofsdotter svéd nagykövet, tagja többek között Schiffer András (LMP), Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, Balogh András, az MSZP elnök-helyettese, s a Wallenberg család több tagja.
Bihari Szabolcs bemutatva magát elmondta, 1986 óta él Svédországban, gépészmérnök, s 1994 óta vezeti a Svédországi Magyarok Országos Szövetségét. A Szövetség taglétszáma mintegy öt és félezer fő. Idén augusztusban lesz 100 éve, hogy megszületett Wallenberg. A svédországi magyaroknak különösen fontos ez az évforduló, s a kapcsolódó emlékév, a svéd kormánnyal közösen kívánnak emlékezni erre a kiváló emberre.
Wallenbergre büszkeséggel és hálával gondolnak, mert több tízezer magyar megmentése a legnehezebb, 1944-es időkben olyan tett volt, amire minden magyar ember büszke lehet, különösen áll ez a svédországi, kettős kötődésű magyarokra.
A megemlékezést a magyarországin kívül egy svédországi emlékbizottság is gondozza, a svéd külügyminiszter vezetésével. A svédországi emlékbizottságban a Wallenberg család tagjai és kiemelkedő svéd közéleti és gazdasági személyiségek foglalnak helyet. A Wallenberg család a legbefolyásosabb családok egyike svéd földön, a Saab-tól kezdve egy sor világcég döntő hányada, valamint bankok és kiadóvállalatok vannak a kezükben. Azon kevesek közé tartoznak, akik pénzügyi és gazdasági hatalmukat Svédország és a svéd nemzet számára is gyümölcsözően, adakozással működtetik, szívükön viselik a svéd nemzet és az ország sorsát.
Az emlékbizottság működését, a szerepek felvállalását világszerte az interneten hangolták össze. Érdekes momentum, hogy az emlékév során sokkal több program lesz Magyarországon, mint Svédországban, a svéd kormány egyetlen programot, egy kiállítást szervezett, a stockholmi zsinagógán keresztül.
A 2012. január 17-én délután, a budapesti Nemzeti Múzeumban megnyíló képkiállítás svédországi körbevitelét szervezi jelenleg az emlékbizottság, Wallenberg életéről szóló előadásokkal együtt. Augusztusban konferenciát szerveznek az emlékév kapcsán, amelyre svédországi Wallenberg kutatókat delegálnak.
A svédek körében nagy tisztelet övezi Wallenberg emlékét, nagyon büszkék arra, amit tett, s frusztrálja őket, hogy a mai napig nem sikerült tisztázni, valójában mi is történt vele. 1947. január 17-én látták utoljára, akkor tűnt el, ez adta az apropót a naphoz fűződő megemlékezésre. A legutolsó, meg nem erősített feltételezés szerint, a szovjet titkosszolgálat hurcolta el és valamelyik gulag táborban lelte halálát. A svédek körében, akárcsak nálunk Petőfi esetén, időről időre felröppennek híresztelések, hogy még él, újranősült, gyereke van…
A svéd közvélemény s a politikai elit nagyon pozitív üzenetként vette, hogy Magyarország kezdeményezőként lépett fel ennek az emlékévnek a megrendezésére.
A Wallenberg Emlékbizottság felkérést kapott, hogy jelölteket állítson a centenárium alkalmából átadandó díjakra, majd a javasoltak közül szavazattal való választásra. Hat javaslat érkezett be globálisan;
Vaszilij Risztorov, orosz történész,
Kondratyenkó orosz történész,
Wallenberg féltestvére,
Lantos Anett,
Jan Ludwig, (hosszú ideig Svédország magyarul is beszélő budapesti nagykövete),
Rácz Katalin
Közülük a három kitüntetett:
Lantos Anett, Jan Ludwig, Rácz Katalin.
Az emlékév programjáról:
Jan.17. – az emlékév megnyitója
Február, március, április – Wallenberghez kötődő városismertető vetélkedő
Április 15. – az Élet Menete és Wallenberg Emlékkoncert
Május 15. – „Lehet-e nemet mondani" c. tudományos konferencia Budapesten
Augusztus 4. – világ népeinek igaza találkozó
Augusztus 5. – emlékest a Dohány utcai zsinagógában
Október – záró konferencia
A svédországi magyarokról:
A magyarok már a XVI. század óta jelen vannak Svédországban, jelenleg mintegy 30-35 ezer fő a létszámuk.
Az első letelepülők kézművesek, vagy különböző megtorlások elől menekülők voltak, általában katonák.
A XX. században felgyorsult a kitelepedés, az első számottevő csoport a II.világháború végén, az un. „fehér buszos" menekültek voltak, akik a német koncentrációs táborokból érkeztek, köztük sok magyarral.
1947-ben államközi megállapodás keretében néhány ezer mezőgazdasági munkás utazott ki, ideiglenes tartózkodásra, de a hazai politikai változások miatt többségük Svédországban maradt.
Az 1956-os forradalom leverése után mintegy 9-10 ezer menekültet fogadott be Svédország, ők fektették le a svédországi magyar közösségi élet alapjait, hozták létre svédországi világi szervezeteiket és a svédországi magyar katolikus missziót, valamint a svédországi magyar protestáns gyülekezetet.
A következő jelentősebb magyar csoport a '60-as évek végén, a '70-es évek elején a régi Jugoszláviából érkezett munkavállalóként. A '80-as évek közepétől a Csauseszku rezsim elől 7-8 ezer magyar bevándorló menekült ide Erdélyből. A '60-as évek második felétől folyamatosan érkeztek kitelepülők Magyarországról, ill. néhányan Felvidékről és Kárpátaljáról. 2003 után jelentősen megnőtt a magyarországi kitelepülők száma, akik vendégmunkásként helyezkedtek el.
A '90-es évek végén 52 bevándorló etnikumnál végeztek felmérést, eszerint a magyar (és a cseh) bevándorlók beilleszkedése a legsikeresebb. Iskolázottságuk, munkahelyi karrierjük messze meghaladja a svéd átlagot. Jelenleg több mint 8 ezer felsőfokú műszaki végzettségű, kb. másfél ezer orvos, kb. 350 egyetemi és főiskolai előadó és kutató dolgozik közülük, jelentős a magyarok részaránya a tanügyben, a kulturális és képzőművészeti területen is.
Ez a felmérés az első generációs bevándorlókra irányult. A második és harmadik generáció számára ez az arány tovább javult, mert a Svédországban született és tanultak számára könnyebb a munkahelyi elhelyezkedés.
A svédországi magyar fiatalok több mint 90%-a folytatja tanulmányait egyetemen.
A svédországi magyarok az ország déli részén, Stockholm, Goteborg és Malmö körzetében összpontosulnak.
Az első generációban nagyon erős a nemzeti gyökerekhez való kötődés, a következő generációkban ez már sokkal gyengébb, de ez nagy mértékben függ a családtól és a magyar szervezetek befolyásától.
A svédországi magyarok kötődése az óhazához összességében erős, de párosul választott hazájuk iránti lojalitással. Megbecsült tagjai a svéd társadalomnak, szervezeteik a magyar gyökerek ápolását globális szinten is szívükön viselik, nem csekély eredménnyel.
http://www.swedenabroad.com/Start____13702.aspx
Harmat Lajos
