Rendkívüli Vita Tibetről Az Európai Parlamentben

Az EP rendkívüli plenáris ülésén, szerda délután a tibeti helyzetről vitáztak a képviselők. Hans-Gert Pöttering házelnök felolvasta a dalai láma üzenetét, amelyben az egyházfő köszönetet mond az EP-képviselőknek. A parlament elemezte a legutóbbi európai tanácsi ülésen történteket is.

A tibeti helyzetről folytatott vita előtt Hans-Gert Pöttering üdvözölte a tibeti emigráns kormány és parlament Brüsszelben megjelent képviselőit. A házelnök emlékeztetett: az EP mindig is kiállt az emberei jogok védelméért. Pöttering azt mondta, a tibeti események aggodalommal töltik el az EP-t, amely elítéli az erőszak minden formáját, a kínai katonai és rendőri erők aránytalan fellépését, a békés demonstrálók megölését.

Az EP elnöke szolidaritását fejezte ki a dalai lámával, hozzátéve: „nem engedhetjük meg, hogy nevét a terrorizmussal összefüggésben említsék és démonizálják". Pöttering azt követelte a pekingi illetékesektől, tárgyaljanak a dalai lámával, és Kína területi integritása keretei között próbáljanak egyességre jutni. A házelnök bejelentette, hogy a láma elfogadta az EP meghívását, és várhatóan decemberben felszólal a parlamentben, a kultúrák közötti párbeszéd éve keretében.

Pöttering azt mondta, az EU jó kapcsolatokra törekszik Kínával, és szeretné, hogy az olimpiai játékok sikeresek legyenek. Ez utóbbihoz azonban – tette hozzá – tiszteletben kell tartani a vallási identitást, és korrekt tájékoztatás kell nyújtani a játékokról. A politikus elítélte, hogy Tibetből elűzték az újságírókat. A házelnök – aki maga is meghívást kapott az olimpia megnyitójára – úgy vélte, minden felelősséggel bíró politikusnak fel kell tennie a kérdést, részt vehet-e a megnyitó ünnepségen, ha a kínai vezetők nem törekednek a párbeszédre és a kompromisszumra.

A házelnök bejelentette, levelet kapott a dalai lámától. Ebből idézte azt a részt, amelyben az egyházfő köszönetet mond az EP minden képviselőjének, és megköszöni a parlament támogatását, megértését és szolidaritását.

Az EU Tanácsa nevében Janez Lenarčič, szlovén Európa-ügyi miniszter konstruktív párbeszédre szólította fel Pekinget, és reményét fejezte ki, hogy Kína be fogja engedni Tibetbe a független média képviselőit. A politikus emlékeztetett: az unió sportminiszterei nemrégiben az olimpia bojkottja ellen foglaltak állást, és úgy vélték, a játékok rávilágíthatnak az emberi jogok ügyére. A szlovén külügyminiszter a dalai lámával való párbeszédre és a békéstiltakozók szabadon bocsátására szólította fel Kínát – tette hozzá a politikus.

Az Európai Bizottság nevében Benita Ferrero-Waldner azt mondta, az erőszak soha nem igazolható. A politikus az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra, valamint a tibetiekkel folytatott párbeszédre szólította fel Pekinget, és arra, hogy engedjék be a független médiát Tibetbe. Ferrero-Waldner azt mondta, a nemzetközi közösség mindig is tiszteletben tartotta Kína területi integritását, az emberi jogok ugyanakkor nem pusztán belügyek, és az embereknek joguk van békésen demonstrálni.

Az olimpia nem politikai esemény, azt a szólásszabadságot is magában foglaló olimpiai eszme tiszteletben tartásával kell megrendezni – tette hozzá az EU külügyi biztosa.

Az EP néppárti frakciójának vezérszónoka Szájer József volt. A képviselő azt mondta, „nem mehetünk el amellett, hogy egy állam a saját polgárait gyilkolja. Nem tűrhetjük az emberi és kisebbségi jogok tömeges sárba tiprását". A kínai hatóságok állítsák meg az erőszakot, hagyják abba a megkérdőjelezhetetlen erkölcsi tekintély dalai láma megfélemlítését, és kezdjék meg a békés párbeszédet a megbékélésről és az autonómiáról Tibetben – mondta a politikus.

Az olimpia a béke és a kiengesztelődés szimbóluma, és annak is kell maradnia – vélte a képviselő. „Miként rázhatjuk mosolyogva mi, szabadságszerető emberek olyan vezetők kezét, akik a másik kezükben géppuskát tartanak?" – kérdezte Szájer.

„Ma nincs itt az ideje a bojkottfelhívásnak, az olimpia csak öt hónap múlva lesz" – mondta a politikus, hozzátéve: „de kristálytisztán el kell mondanunk a véleményünket, hogy a követeljük a kínai hatóságtól, hogy azonnal hagyják abba a világ sportjának e nagyszerű eseményét veszélybe sodró hatalomittas magatartásukat Tibet ügyében". „Állítsák le a vérontást! Állítsák le a polgári szabadságjogok megsértését! Hagyják abba a béke embere, a Dalai láma támadását!" – zárta felszólalását Szájer József.

Pasqualina Napoletano (szocialista, olasz) reményét fejezte ki, eredményt hoz, hogy az EP felemelte a hangját. Szerinte mielőbb intézkedni kell, hogy a dalai láma kérésének megfelelően független vizsgálóbizottság induljon Tibetbe, és hogy a meglévő ENSZ-határozatoknak megfelelő, tárgyalásos megoldás szülessen. A képviselő úgy vélte, a dalai láma személye pótolhatatlan, és a kínaiaknak is el kell fogadniuk őt. Kína elszigetelése nem segíti az emberi jogok ügyét – tette hozzá.

Marco Pannella (liberális, olasz) arra emlékeztetett, hogy közel hetven éve „a gyáva, antiliberális Európa" azt mondta, nem akar meghalni Danzigért. Pannella szerint Európa most is gyáva. A képviselő úgy vélte, az EU-nak a dalai láma realizmusának megfelelően kellene cselekednie, és nem apokaliptikus fogalmakkal, hanem pragmatikus megközelítéssel kell hozzáállni az ügyhöz.

Cristiana Muscardini (UEN, olasz) azt mondta, „mindannyian abban a hitben ringattuk magunkat, hogy Kína fejlődése nem csak gazdasági és kereskedelmi természetű". Ezzel szemben Peking visszautasítja a konstruktív párbeszédet a tibetiekkel – tette hozzá. Muscardini úgy vélte, felül kellene vizsgálni a Kínával kötött kereskedelmi egyezményeket.

Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) az 1936-os, berlini olimpiához hasonlította az idén megrendezendő pekingit, amely szerinte egy diktatúra politikai cselekedete lesz. Szerinte az EU-nak egységesen vissza kell utasítania a megnyitó ünnepségen való részvételt. A képviselő emlékeztetett: negyven éve a fekete sportolók felemelt, ökölbe szorított kézzel tiltakoztak a diszkrimináció ellen, mára pedig lehetővé vált, hogy fekete elnöke legyen az USA-nak. Cohn-Bendit szerint a Pekingbe látogatóknak „káoszt kell kelteniük", és a kínaiak tudomására kell hozniuk, „tudjuk, mi történik".

Vittorio Agnoletto (GUE/NGL, olasz) úgy vélte, ha a kormányok valóban az emberi jogokat helyeznék előtérbe a nemzetközi kapcsolatokban, akkor nem csak ellenezték volna, hogy Kína olimpiát rendezzen, hanem emberi jogi klauzulákat tennének a Kínával kötött kereskedelmi egyezményekbe. „Kínában 24 millió embert foglalkoztatnak nyugati cégek, úgyhogy egy ágyban vagyunk velük és toleráljuk mindezt a globális kereskedelem érdekében" – fogalmazott.

Patrick Louis (IND/DEM, francia) bírálta Bernard Kouchner francia külügyminisztert, aki kitartóan „kínai barátainkról" beszél. Az európai vezetők lesznek a felelősek, ha nem ismerik fel, mi történik Tibetben – mondta a képviselő.

Bruno Gollnisch (független, francia) azt mondta, Kína hatvan éve uralkodik Tibeten, az európai értelmiség – ideértve a hatvanas-hetvenes évek baloldali tiltakozóit – viszont nem tett semmit az elnyomott ázsiaiakért.

A vitában Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, büszke Pöttering házelnökre nyilatkozatáért. A képviselő úgy vélte, Hongkong és Makaó ügyében a kínai vezetők voltak olyan bölcsek, hogy megoldást találtak az egy ország, két rendszer elve alapján. Ehhez hasonlóan – vélte a politikus – Kína területi integritásának tiszteletben tartása mellett, a dalai láma vezetésével egy nagyon széles körű autonómiát kellene létrehozni, mert a mostani autonómia nem felel meg a tibeti népnek.

Vita a március 13-14-ei EU-csúcsról

Az EU Tanácsának soros elnöke, Janez Janša szlovén kormányfő az EU-csúcs fő eredményei közé sorolta a megújult, ambiciózus, modernebb, hároméves ciklusokra épülő lisszaboni stratégia újraindítását, az „ötödik szabadság", a tudás szabad mozgásának bevezetését, valamint az energia- és klímavédelmi csomag alapelveiben való megegyezést.

A mediterrán unióval a miniszterelnök szerint a barcelonai folyamat keretein belül minden EU-tagállam részt vehet a térséggel kapcsolatos, korábban szűk körök által, informális csatornákon keresztül intézett ügyekben. Janša hozzátette, a földközi-tengeri együttműködéssel párhuzamosan az uniós szomszédságpolitika keleti dimenzióját is erősíteni kell.

Az Európai Bizottság elnöke, José Barroso üdvözölte, hogy új lendületet adtak a lisszaboni stratégiának. A politikus azt mondta, a Bizottság még a nyár előtt tervezetet fogad el a szociális napirend megújításáról, a kisvállalkozásokkal kapcsolatos jogalkotásról és a mediterrán partnerségről.

Joseph Daul (néppárti, francia) azt mondta, nehezek a nemzetközi körülmények, a 2008-as előrejelzések pedig kedvezőtlenebbek a vártnál. A közvéleménynek még meg kell értenie, hogy szükség van a reformokra – mondta a frakcióvezető. Daul kiemelte a kutatók szabad mozgásának fontosságát, és üdvözölte a mediterrán unió létrehozására irányuló francia kezdeményezést.

Martin Schulz (szocialista, német) szerint stabil a gazdasági növekedés, de veszélyben van. A politikus kiemelte a tudás szabad mozgásának jelentőségét, és bírálta a Tanácsot és a Bizottságot, amiért az Európai Tanácson tárgyalt dokumentumok egyike sem az Európai Parlamentből került az állam- és kormányfők elé. Schulz szerint a klímaváltozás elleni harcba be kell vonni az ipart. A szocialista frakcióvezető szerint is egyenlő súllyal kell kezelni a mediterrán és a keleti dimenziót.

Adina-Ioana Vălean (liberális, román) emlékeztetett, a tanácsi zárónyilatkozat korábbi tervezetében még az volt, hogy a tagországok 10 százalékkal csökkentik széndioxid-kibocsátásukat, a végleges változatba viszont már csak az került be, hogy „jelentős fejlődést" érnek el. A képviselőnő hozzátette: a legtöbb tagállam nem érte el a 3 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési célkitűzést, és a négy szabadságot sem valósították meg még teljesen. Így – vélte – kissé korai még ütüdik szabadságról beszélni.

Brian Crowley (UEN, ír) úgy vélte, a gazdasági növekedés fő gátja nem az amerikai hitelválság, hanem a kockázatvállalásra és a krízisterületeken a megfelelő újítások megtalálására való képtelenség. Crowley az új technológiákba történő beruházást sürgette.

Rebecca Harms (zöldpárti, német) azt kérdezte, hogyan beszélhetnek az állam- és kormányfők a klímavédelmi előírások alóli kivételekről, miközben a világot a kötelezettségvállalásról akarja meggyőzni az EU. „Megfelelő kibocsátás-kereskedelmet akarunk, és fel kell lépnünk az acél- és autóipar lobbijával szemben" – tette hozzá.

Dimitriosz Papadimoulisz (GUE/NGL, görög) szerint a csúcs nem volt sikeres. A politkus azt mondta, 70 millió szegény – köztük sok gyermek – van Európában, sok munkát rosszul fizetnek, a klímaváltozás kapcsán pedig egyes tagállamok megpróbálják megtorpedózni a Bizottság javaslatcsomagját.

Johannes Blokland (IND/DEM, holland) üdvözölte a klímaváltozással kapcsolatos ambiciózus javaslatokat, hozzátéve, fontos lenne, hogy a Tanács ne tegyen olyan lépéseket, amelyek megnehezítenék a jogszabályok egy olvasatban történő parlamenti elfogadását.

Roger Helmer (független, brit) azt mondta, a tanácsi következtetések csak a szokásos kliséket tartalmazzák a kis és közepes vállalkozásokról és a szociális dimenzióról, miközben nem szólnak a túladóztatásról és a globális versenyképességről.

A vitában felszólalt Olajos Péter (néppárti). A képviselő azt mondta, klímaváltozás kapcsán az uniós célkitűzések jók, ambiciózusak, a tagállamok végrehajtási hajlandósága sok esetben kimondottan alacsony. Olajos hozzátette, Európa keleti fele nem tesz szinte semmit a kibocsátás csökkentése érdekében, a nyugati-európai országok egy része pedig még növeli is azt, és csak Németország, Svédország és az Egyesült Királyság teljesíti kiotói vállalásait. A politikus azt mondta, a kutatás-fejlesztés területén is lemarad Európa, a 3 százalékos GDP-ráfordítás pedig csak álom.

Tabajdi Csaba (szocialista) hozzászólásában azt mondta, üdvözlendő, hogy nem született rossz kompromisszum a klímaváltozás kapcsán. A képviselő szerint a hamarosan elkészülő, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv csak akkor lesz sikeres, ha az EU-tagállamok közösen fejlesztik a jelenleg nagyon drága technológiákat. A politikus az új, 1990-től kezdődően iparukat leépített tagállamok sajátosságainak figyelembe vételét kérte Barrosótól a kibocsátás-csökkentési kötelezettségek kiszámításakor.

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat