Rettegnek a pénzügyi szakemberek a természeti katasztrófáktól

A természetben okozott károk kontinentális lebontása:A természeti tőke rohamos csökkenése egyre komolyabb figyelmet kap az eddig csak a pénztőke iránt érdeklődő pénzügyi szakemberek körében. A vállalatok számára elsősorban a goodwill sérülékenysége, valamint a nyersanyagok drágulása és a működésben keletkező nem várt költségek jelentik a legfőbb rizikót – mutat rá legfrissebb tanulmányában az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants).

A természetben okozott károk kontinentális lebontása:A természeti tőke rohamos csökkenése egyre komolyabb figyelmet kap az eddig csak a pénztőke iránt érdeklődő pénzügyi szakemberek körében. A vállalatok számára elsősorban a goodwill sérülékenysége, valamint a nyersanyagok drágulása és a működésben keletkező nem várt költségek jelentik a legfőbb rizikót – mutat rá legfrissebb tanulmányában az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants).

A természeti tőke szerepe az utóbbi időben rohamosan felértékelődött. Az IMF és a Világbank becslései szerint 2050-re bolygónk népessége valószínűsíthetően eléri a 9 milliárd főt, a világ élelmiszer-, takarmány- és rostanyag-szükséglete pedig az előrejelzések szerint 70 százalékkal fog nőni.

„A természeti tőke megőrzése nélkül aligha van esélyünk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetből fenntartható módon lábaljunk ki. Ahhoz, hogy a tényleges károkat legalább megbecsülni tudjuk, elengedhetetlen, hogy a kormányzati- és magánszektor számszerűsíteni kezdje a környezetre gyakorolt gazdasági hatásokat." – mondta Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.

A GDP kalkuláció vagy a vállalatok éves jelentései jelenleg nem vagy csak elvétve tükrözik a környezeti nyereségek és veszteségek tényleges értékét. Az ökológiai terhelést is számításba vevő könyvelési módszer elterjedésére ugyanakkor csak évek múlva kerülhet sor, pedig egyes szakértők szerint a kormányzatok 10, 20, vagy akár 30 százalékkal is bővíthetnék GDP-jüket ily módon. A folyamat felgyorsításához először azonban számos akadályt és félreértést kell tisztázni – mutat rá az ACCA, a világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete.

A tanulmány: Természeti tőke – mit gondolnak a számviteli szakemberek? (Natural Capital – what do accountants think?) rávilágít, hogy az értekezés alapjául szolgáló kutatás válaszadóinak egyértelmű a vállalati érték és a környezeti erőforrások közötti összefüggés. A felmérésben szereplő pénzügyi- és számviteli szakemberek 81 százaléka szerint a magánszektornak komoly felelőssége van a környezet megóvásában, és 63 százalékuk hiszi, hogy a szervezetük hosszú távú sikeressége erősen függ a természeti erőforrások fenntarthatóságától.

Ennek ellenére csak kevesen tesznek konkrét lépéseket az ügyben. A megkérdezett szakemberek 62 százaléka dolgozik olyan szervezetnél, mely jelentései során nem veszi számításba az ökológiai ráfordításokat.

A válaszadók a legfőbb hátráltató tényezőknek az egységes metodika és a globális sztenderdek hiányát (51%), az elvárt szakértelem és a tapasztalat elmaradását (49%), valamint a kiértékelési módszerek problémáját (48%) jelölték meg.

„Számos kezdeményezés és iránymutatás született az elmúlt években, melyek a megfelelő irányba mutatnak. Félő azonban, hogy a természeti kincseink jelenlegi ütemben történő kiaknázásának következtében már így is késésben vagyunk." – mondta Katka Benesova. „Megfelelő képzés és egyértelmű iránymutatás nélkül továbbra is csak a sötétben tapogatózunk."

A felmérésben résztvevő válaszadók öt olyan számszerűsíthető kockázatot is azonosítottak, melyek komoly hatással lehetnek a magánszektor pénzügyi működésére, ezek:

1. A vállalat reputációjának sérülékenysége (68%)
2. Problémák a napi szintű működésben (61%)
3. Bizonytalanság és megnövekedett költségek a nyersanyagok beszerzésekor (50%)
4. Ellátási-lánc kockázatok (47%)
5. Financiális kockázatok (46%)

A felmérésben résztvevők szerint ezek a rizikó faktorok közép- és hosszú távon még inkább meghatározóak lesznek. Háromnegyedük ezért nyitott lenne a témával kapcsolatos képzésekre és iránymutatásokra, melyek segíthetik őket a kockázatok minimalizálásában.

1. Az ACCA tanulmány elérhető innen
2. Az egyik legfontosabb kezdeményezés a témában, az EU LIFE programja:

Az Európai Bizottság 2011. december 12-én hozta nyilvánosságra a Programme for the Environment and Climate Action (LIFE) tervezetét. A 2007-2013 közötti időszakra szóló, jelenleg is futó LIFE költségvetés 2,1 milliárd EUR (0,23%-a a teljes EU költségvetésnek). A bizottság tervezete szerint a 2014-2020 közötti időszakban a LIFE költségvetése 3,6 milliárd EUR-ra emelkedik (0,3 %-a a teljes EU költségvetésnek). További részletek itt.

1. A természeti tőke fogalma:

A természeti tőke a gazdasági és más tőkefajtákhoz hasonlóan egy olyan tőkeállományt jelent, amelyből szolgáltatások nyerünk, esetünkben az ökológiai szolgáltatásokat, vagyis a természeti tőke az ezeket biztosító és fenntartó természetes – élő vagy élettelen struktúrát jelenti.

1. Jelenlegi Nemzetközi Környezeti Jelentési Irányelvek – Környezeti Kezdeményezések:

• AccountAbility 1000 Assurance Standard (‘AA1000')
• Environmental Profit and Loss Account (E P&L)
• Global Reporting Initiative Sustainability Reporting Guidelines (‘GRI')
• Greenhouse Gas Protocol (‘GHG Protocol')
• International Labour Organization Declaration on Fundamental Principles and
• ISO 14000
• Organisation for Economic Co-operation and Development Guidelines for Multinational Enterprises (‘OECD Guidelines')
• Social Accountability 8000 (‘SA8000')

1. Érdekes adatok:

• Globális szinten a méhek beporzásának helyettesítése kb. 190 milliárd dollár lenne évente
• Az IMF és a Világbank adatai szerint 2050-re a Föld népessége előreláthatólag eléri a 9 milliárd főt, a világ élelmiszer-, takarmány- és rostanyag-szükségelete pedig az előrejelzések szerint 70 százalékkal fog nőni.
• A Stockholm Environment Institue tanulmánya alapján az óceánok savasodása révén az óceánokban keletkező kár 2050-re évi 428 milliárd dollár lesz, ami a globális GDP 0,25 százaléka.