Révay András: A Dalok Az életről Szólnak

Hivatalosan csak augusztus 25-én, de egy rendkívüli előnappal már 22-én megkezdődik és egészen szeptember 2-ig tart idén a Zsidó Nyári Fesztivál. Közben, 29-30-án izraeli piac is nyílik a budapesti Nagyvásárcsarnokban.

Az első fesztivált még 1998-ban rendeztük – emlékezett vissza a kezdetekre Zoltay Gusztáv. Helyszíne akkor, Európa legnagyobb és legszebb zsinagógája, a Dohány utcai volt. Az idei már tíznél több helyszínen, csaknem negyven produkcióval várja a közönséget. Új helyszínként kapcsolódik be a Budapest Music Center, a Városmajori Szabadtéri Színpad, az Orosz Kulturális Központ és a Nagyvásárcsarnok. A népszerű, visszatérő vendégek mellett most is számos új előadót láthatnak, hallhatnak az érdeklődők. A fesztivál magas színvonalú programja a zsidó kultúra legértékesebb hagyományait eleveníti fel és egyhetes ünnepet teremt mindezek kedvelőinek.

Izrael állam a kezdetektől fogva egy olvasztótégely és a sokfelől érkezők sokszínűsége a legjobban a piacon, a „shuk"-on mutatkozik meg – hívta fel a figyelmet az egyik rendezvényre Hagai Mei-Zahav, Izrael budapesti nagykövetének helyettese. Már az külön élvezet, hogy mennyi íz, illat érezhető egy ilyen piacon. Ez az első alkalom, hogy ebből ízelítőt próbálunk Magyarországra hozni. Budapesten, a Nagyvásárcsarnokban igazi izraeli ételeket lehet megkóstolni, eredeti termékeket lehet megvásárolni, nagyon sok meglepetés is lesz. Közülük talán a legnagyobb humusz tányér elkészítése ígérkezik a legizgalmasabbnak. Ekkorát itt előttünk még senki nem készített és természetesen mindenki, aki arra jár, megkóstolhatja.

A Magyarországi Evangélikus Egyház és az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány képviselője, Galambos Ádám egy kiállításról szólt. Ámos Imre és a XX. század címmel kortárs, összművészeti kiállítás lesz a Rumbach utcai zsinagógában. Ámos Imre festőművész életútja szorosan összefügg a XX. századdal, a holokauszt érthetetlenségével az európai etika megingásával. A Magyarországi Evangélikus Egyháznál úgy érzik, szükséges a szembenézés a múlttal, hiszen a holokauszt idején az egyházak is számos mulasztást követtek el. Nem szólaltak fel kellően, nem álltak oda zsidó testvéreik mellé. Ezt a kiállítást a bocsánatkérés jegyében kívánják a látogatók elé tárni.

A VAM Design Center a Kassán már bemutatott „Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában" című, míg az Orosz Kulturális Központ a „Zsidók Oroszországban" című fotókiállításnak ad otthont a Nyári Fesztivál idején.

A világhírű jazzénekesnő, Amy Winehouse dalai szvinges feldolgozásban csendülnek majd fel Szűcs Gabi előadásában, az Uránia Nemzeti Filmszínház színpadán. Nem egyedül áll majd ő ott, a kiválóan énekelő Szabó Kimmel Tamással együtt próbálnak meg „iszonyúan jó" hangulatot teremteni. A Dohány utcai zsinagógában pedig egy másik csodálatos amerikai énekes, a zsidó származását mindig büszkén vállaló Barbara Streisand legsikeresebb dalait hallhatja a közönség. Náray Erika, Polyák Lilla és Szulák Andrea mögött az ötvenéves jubileumát ünneplő Stúdió 11 Zenekar sorakozik majd fel. A rádióval való kapcsolatuk ugyan sajnálatos módon megszűnt, de önálló együttesként dolgoznak, fellépnek továbbra is. Az előadás különlegessége lesz, hogy a műsorban a zsinagóga férfikara is szerepet vállal.

A Zsidó Nyári Fesztivál egyik feladata, hogy bemutassa: a zsidó kultúra, a zsidó zene, a magyar kultúra és a magyar zene része. Ezt hivatott szolgálni a Muzsikás együttes koncertje is. Hamar Dániel tapasztalatai szerint – bár úgy hitték – nem tűnt el Erdélyből a magyar zsidó zene. Annak ellenére sem, hogy szinte minden erdélyi zsidó zenész tragikus sorsot ért. A koncert gerincét egy már elkészült lemezük adja, ami azért különös, mert egyszerre magyar, paraszti zene – ahogyan Kodály és Bartók meghatározta – a földműves életmódhoz kötődő zene, miközben zsidó is. Ez Európában igen nagy ritkaság, ugyanis Erdély kivételével, máshol nem kaphattak zsidók földet. Itt alakult ki egy olyan földműves, zsidó zene, ami sok-sok szállal kötődött a magyar zenéhez. A végeredmény mára egy száz százalékban zsidó és száz százalékban magyar zene!

Szentpéteri Csilla zongoraművész már húsz éve támogatója a rászoruló gyermekeknek és anyaként saját gyerekét is erre neveli. Természetes tehát, hogy egyik közreműködője lesz a „Művésznők a gyermekekért" jótékonysági koncertnek a Dohány utcai zsinagógában. A tőle megszokott temperamentumos dallamok helyett most egy olyan darabot is játszik, ami a gyermekek lelkivilágáról szól, arról, hogy milyen jó családban élni, milyen jó más gyerekeknek segíteni. A koncert különlegessége lesz, hogy a művésznő négykezest játszik majd egy rendkívül tehetséges izraeli kisfiúval. A gyerekek iránti felelősséget, a női gondoskodást hangsúlyozza az is, hogy a fellépő művészek kísérője a Ventoscala Szimfonikus Zenekar nő tagjaiból alakult együttes, Meskó Ilona vezényletével.

„Hagyomány, hagyomány, hagyomány" – énekelik a Hegedűs a háztetőn musicalban, és a hagyomány őrzése volt Békés Itala célja is, amikor megírta az „Égi játszótársak" című könyvét száznál is több egykori kollégájára emlékezve. Ebből könyvből jött létre – Koltai Róberttel közösen – egy színházi est, a Goldmark teremben. Képek, hang, zene, vetítés, egyedülálló színházi és filmjelenetek követik egymást – egészen az ötvenes évektől kezdődően. A közvetlen hangvételű találkozón még a közönség is elmondhatja kedves emlékeit szeretett sztárjairól. Sok nevetést és talán egy kis sírást is ígér ez az este.

A visszaemlékezések sorát Neumark Zoltán is folytatja. Mocsári Károly zongoraművész barátjával közösen Jiddis szvit-et adnak elő, a holokauszt-túlélő, Norbert Glanzberg műveiből. A lengyel származású zongoraművész-zeneszerző számos világslágert írt, többek között Edit Piaf és Yves Montand számára. Ugyanakkor a klasszikus zenében sőt, a filmzenék területén is kiemelkedőt alkotott. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban a héttételes szvit a zsidó élet alappilléreiről ad egy képekkel, monológokkal színesített hangulatot, a sanzonokat pedig Jordán Adél és Bardóczy Attila szólaltatja meg.

Egészen sajátos színt képvisel a fesztiválon a nevében is árulkodó Judrom zenekar. A zsidó és a roma zene között épít hidat, bemutatva az egységet, ami a két nép találkozásából született, hiszen a falvakban gyakran muzsikáltak együtt a zsidó és a cigány zenészek. Klein Judit, a híres kántor és operaénekes Klein – Stern – Kelen családban nevelkedett művész egyedien szuggesztív előadásmódjával tűnik ki. Koncertjén, a Frenkel Leó utcai zsinagógában jiddis nyelvű dalok hangzanak el, melyek a szerelemről, szomorúságról, a boldogságról és a szegénységről szólnak, tükrözve a zsidó életet, világnézetet, életformát és hitet.