Révay András: A jövő városának históriája
5 perc olvasás
„A jövő városának" is nevezi magát Budapest V. kerülete a Belváros. Ám – mint azt jól tudjuk – jövő nem épülhet a múlt ismerete nélkül. Éppen ezért a kerület önkormányzata a múlt méltó megörökítését határozta el. Húsz nagyméretű, látványos kódexlapon állandó kiállítás nyílott az önkormányzat épületében, bemutatva a városrész történetét a kezdetektől napjainkig.
„A jövő városának" is nevezi magát Budapest V. kerülete a Belváros. Ám – mint azt jól tudjuk – jövő nem épülhet a múlt ismerete nélkül. Éppen ezért a kerület önkormányzata a múlt méltó megörökítését határozta el. Húsz nagyméretű, látványos kódexlapon állandó kiállítás nyílott az önkormányzat épületében, bemutatva a városrész történetét a kezdetektől napjainkig.
Az a gondolat, hogy a Belváros – Lipótváros történetét meg kellene rajzolni, 2007-ben merült fel – mondta el Wohlmuth István, az V. kerületi Önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke, „A Belváros története kódexlapokon" című kiállítás megnyitásakor. Szalai Katalin festőművész, kódexrajzoló, más települések számára már készített ilyet. Kézenfekvő volt tehát, hogy erre a munkára is őt kérik fel, és az eredmény igazolja: a megrendelő nem csalódott a várakozásában. Ez a kerület igen gazdag múltra tekint vissza és erre joggal lehet büszke. A munka tehát elkezdődött. Évről – évre elkészült néhány lap, most értek el odáig, hogy a huszadik lapon utolérték a történelmet. Az utolsón már napjaink történéseit, a megújult környezetet, az új szobrokat láthatjuk.
A dr. Holló Szilvia Andrea és Szilágyi Rita történészek által megfogalmazott, a kerület történelmét feldolgozó szöveget avatott kézzel örökítette meg és vitte át képi formába Szalai Katalin – erősítette meg Puskás András alpolgármester. Az Önkormányzat Kulturális, Emberi Jogi és Nemzetiségi Bizottságának támogatásával, több lépcsőben elkészült munka, a kézzel írott és festett kódexlapok a középkori történetírás szellemében idézik fel a Belváros – Lipótváros múltjának emlékezetes pillanatait. A település története több mint ezer évvel ezelőtt kezdődik. Pest városának múltja a magyar állam megteremtéséig nyúlik vissza és napjainkban is folyamatosan bővül a jövő városáról szóló fejezetekkel. A figyelmes olvasó számára a kódexlapok számtalan históriát mesélnek el.
Elmondják a nagyság történetét. Azt, hogy a kis kereskedő település miként gyarapodott és kapott városi kiváltságlevelet középkori királyainktól, hogyan vált a fejlődés és a kulturális élet középpontjává a reformkortól kezdve. Elmesélik a küzdelem és a diadal történetét. Azt, ahogy Pest polgárai szembenéztek a tatárjárás, a törökök és a II. Világháború fenyegetéseivel és kitartó munkájuknak köszönhetően újra és újra felépült az elpusztult város. Elmesélik a modernizáció történetét is. Azt a históriát, ahogy európai szintű mesteremberek keze nyomán megszületett a modern város képe az első Duna-híddal, az utcai közvilágítással és a kéregvasúttal. Végül pedig a kiállított képek elmondják azt is, miként váltak a Belváros – Lipótváros épületei és közterületei a magyar nemzet számára sorsfordító pillanatok szimbólumává, mint a Pilvax kávéház és a Landerer és Heckenast nyomda.
Az utolsó kódexlap történetét már mi írjuk. Közösen, itt, a Belvárosban, a jövő városában. A história elejét már olvashatjuk a táblákon. Belváros – Lipótvárosban üde színfoltként vannak jelen a megújult parkok, az interaktív szökőkúttal. A városközpontot hangulatos szobrok teszik otthonossá, mint például a Kutyás lány vagy a turisták által nagyon kedvelt rendőrszobor a Zrínyi utcában. A kerület új főutcája a Kálvin tértől a Szabadság térig terjedő szakaszon egyszerre kölcsönöz modern és elegáns megjelenést a centrumnak. A kulturális és művészeti életnek új lendületet adott az Arany 10 Kultúrház és a Falk Miksa utca, ami a főváros egyik legfontosabb művészeti, galéria-utcájává vált. A jövő városának története folytatódik a kódexlapok legutolsó bejegyzésén túl is. A közeljövőben az Olimpia park és a Falk Miksa utca is megújul majd, hogy méltó otthona legyen a művészeteknek. Amikor folytatódik majd a história megörökítése, úgy emlékezhetnek majd ezekre a munkákra, mint a nagyság, a diadal és a modernizáció történetének egy-egy fejezetére – zárta a kiállítás köszöntését az alpolgármester.
Szalai Katalin kódexírónak, oklevélgrafikusnak jelzi önmagát. Az elnevezés kissé csalóka, hiszen ennek hallatán valami középkori szerzetes képe jelenik meg előttünk, aki szűk cellájában íróállványa előtt tölti életének legnagyobb részét. Modern kori utódának célja, hogy elgépiesedett világunkba visszahozza a manuális munka szépségét, ez által kösse össze a régit és az újat. Kerülettörténeti kódexlapjai láthatók már a XIII. kerületben, elkészítette Hévíz, Mór és Vác krónikáját, volt kiállítása Pakson, Szekszárdon, Nyíregyházán, Győrben és Bécsben, a Collegium Hungaricumban is. Korhű, merített papíron készít címereket, fontos eseményekre oklevelet, melyek kiváló, míves munkával idézik fel a letűnt korok hangulatát.
